November 13-án, a magyar nyelv napján Tajti község adott otthont a Csemadok magyar nyelv hete országos megnyitójának. Az ünnepi műsor keretében kihirdették és átadták az országos esszéíró pályázat díjait is.
Kiss Beáta, a Csemadok országos elnöke elmondta, hogy három évvel ezelőtt újították fel országos szinten a magyar nyelv hete rendezvénysorozatot. A tavalyi megnyitót Komáromban tartották, idén pedig Gömörre esett a választás. Ezzel is hangsúlyozni kívánták, hogy az anyanyelv egyformán fontos a magyar tömbterületeken és a kisebb, szórványosodó közösségekben élők számára.
A közönség soraiban Csáky Pál közíró (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Csemadok Országos Elnöksége 2023-ban élesztette újjá az egykor sikeres Anyanyelvi Hét rendezvénysorozatát, immár Magyar Nyelv Hete elnevezéssel. Az idei programsorozat november 13-tól, a magyar nyelv napjától december 16-ig, Kodály Zoltán születésnapjáig tart.
Ebben az időszakban a Csemadok rendezvényein egy-egy jeles közéleti vagy irodalmi személyiség anyanyelvünkkel kapcsolatos gondolatait olvassák fel. Az idei ünnepi üzenet szerzője Csáky Pál közíró, politikus, aki Tajtiban személyesen olvasta fel esszéjét.
Az országos megnyitót a Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya szervezte, együttműködve a Csemadok Tajti Alapszervezetével és a község önkormányzatával.
Kiss Beáta (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A megjelent vendégek között köszöntötték a Csemadok országos elnökét, az Országos Elnökség jelen lévő tagjait, a Rimaszombati és a Nagykürtösi Területi Választmány képviselőit, a helyi alapszervezetek küldötteit, a megyei önkormányzat képviselőit, a környező települések polgármestereit, valamint az oktatási és kulturális intézmények képviselőit. Külön üdvözölték a fellépőket és az esszéíró pályázat díjazottjait, valamint felkészítő pedagógusaikat, akik munkájukkal bizonyítják, hogy az anyanyelv olyan érték, amely meghatározza önazonosságunkat, és összeköt bennünket elődeinkkel, valamint az utánunk következő nemzedékekkel.
Anyanyelvünk megőrzése mindannyiunk felelőssége
Kiss Beáta, a Csemadok országos elnöke mondott megnyitóbeszédet. Köszöntőjét Kosztolányi Dezső és Füst Milán anyanyelvről megfogalmazott gondolataival indította. A két idézethez személyes emlékek is fűzik: felidézte, hogy általános iskolás korában pedagógusai tanították meg neki ezeket a sorokat, amelyek azóta is elkísérik.
Csáky Pál felolvassa az üzenetét (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Mint elmondta, a két gondolat az anyanyelvhez való viszonyunk két fontos oldalát világítja meg. Az egyik a magyar nyelv használatának öröméről, szépségéről és gazdagságáról szól, a másik pedig arról a felelősségről, amelyet megőrzéséért viselnünk kell.
Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv olyan örökség, amelyet nem elegendő birtokolni, hanem ápolni és továbbadni is szükséges. A Csemadok egyik legfontosabb küldetése éppen az anyanyelvi kultúra erősítése, hiszen a magyar nyelv a szlovákiai magyar közösség megmaradásának egyik legfontosabb záloga.
Beszédében kitért a közösségünket érintő nehézségekre is. Az elvándorlás, a gazdasági problémák és különösen a nyelvcsere mind olyan jelenségek, amelyek hosszú távon veszélyeztethetik a magyar közösségek fennmaradását.
Díjátadás (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Figyelmeztetett arra, hogy amikor egy magyar családban a szülők már nem magyarul beszélnek gyermekeikkel, az anyanyelv továbbadásának folytonossága kerül veszélybe. A megoldást nem lehet kizárólag az intézményektől vagy a kulturális szervezetektől várni. A nyelv megőrzése minden család és minden magyarul beszélő ember személyes felelőssége is.
Az országos elnök külön elismeréssel szólt az esszéíró pályázat résztvevőiről.
A kezdeményezés megálmodójaként örömmel tapasztalta, hogy a fiatalok milyen éretten, eredeti gondolatokkal és felelősségteljesen közelítettek az anyanyelv kérdéséhez.
Úgy vélte, az ilyen gondolkodású fiatalok reményt adnak a felvidéki magyar közösség jövőjére nézve.
Díjazottak (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Csáky Pál ünnepi gondolatai a magyar nyelvről
A megnyitóbeszédet követően Csáky Pál közíró, politikus olvasta fel a magyar nyelv hete alkalmából írt ünnepi esszéjét. Gondolatait a 21. század bizonytalanságaiból kiindulva fogalmazta meg. A gyorsan változó világ, a technikai fejlődés és a mesterséges intelligencia térnyerése közepette az ember továbbra is harmóniára, biztonságra és emberi kapcsolatokra vágyik.
Az emberi öntudat és a nyelv szoros kapcsolatára irányította a figyelmet. A nyelv teszi lehetővé, hogy gondolatainkat, érzéseinket, örömeinket és fájdalmainkat másokkal megosszuk. Általa válik lehetővé az emberi közösség, a kölcsönös megértés és az egymáshoz való kötődés.
Bukovszky Borbála felolvassa az esszét (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az anyanyelv azonban ennél is többet jelent.
Nem csupán a kommunikáció eszköze, hanem érzelmi és kulturális otthonunk is. Más nyelveken is megértethetjük magunkat, de az anyanyelv az, amelyen a legtermészetesebben tudjuk kifejezni gondolataink és érzéseink legfinomabb árnyalatait.
Csáky Pál ünnepi esszéje a Csemadok honlapjáról tölthető le.
Esszék a szülőföldről, az otthonról és a magyar szavak értékéről
Az ünnepség egyik legjelentősebb eseménye a Csemadok országos esszéíró pályázatának eredményhirdetése és díjkiosztása volt. A nevezések alapján elmondható, hogy a pályázat mára Kárpát-medenceivé nőtte ki magát.
A három korosztály számára meghirdetett pályázat lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők saját gondolataikat fogalmazzák meg a magyar nyelvről, a szülőföldhöz való kötődésről, a családi örökségről és az anyanyelv megőrzésének fontosságáról.
Az esszéíró pályázatról szóló összefoglaló a Csemadok honlapján olvasható.
Az eredményhirdetés során elhangzott értékelés szerint a beérkezett írások különösen ötletesek és változatosak voltak. A szerzők nem csupán a megszokott gondolatokat ismételték, hanem személyes élményeiken keresztül, sokszor a mai kor kihívásaira is reflektálva közelítették meg a meghirdetett témákat.
Bukovszky Borbála (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Különösen népszerűnek bizonyult a Petőfi Sándor soraihoz kapcsolódó szülőföld témája, valamint a Jókai Mór gondolataiból kiinduló írások, amelyek a magyar nyelvet féltve őrzött kincsként mutatták be. Több pályázó azt a kérdést is körüljárta, milyen lenne az életünk, ha egyszer elveszítenénk a szavainkat.
A díjátadás különlegessége volt, hogy a helyezettek kihirdetése előtt részletek hangzottak el a pályaművekből. Ezek a rövid szemelvények betekintést engedtek a szerzők gondolatvilágába.
Az egyik fiatal pályázó a szülőföldhöz való ragaszkodásról írt. Arról, hogy a gyermekkor tájai, az ismerős utak, a reggelek csendje és a természet közelsége olyan emlékeket jelentenek, amelyek egész életünkön át elkísérnek bennünket.
Kovács Botond (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Egy másik esszé arra figyelmeztetett, hogy sokszor természetesnek vesszük anyanyelvünk használatát. Pedig az a lehetőség, hogy magyarul beszélhetünk, verset olvashatunk vagy elmesélhetjük egymásnak történeteinket, önmagában is felbecsülhetetlen érték.
Különösen szép hasonlattal élt az a pályázó, aki a magyar nyelvet a népmesék hamuban sült pogácsájához hasonlította. Ahogyan a mesebeli vándor otthonról kapja útravalóját, úgy visszük magunkkal anyanyelvünket is, amelyet szüleinktől és nagyszüleinktől örököltünk.
Pál Nimród (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Más írások a magyar szavakat apró időkapszulákként mutatták be, amelyek évszázadok történelmét, kultúráját és emlékeit őrzik. A szavak eredete, változása és jelentése nemcsak nyelvészeti érdekesség, hanem múltunk megismerésének egyik fontos lehetősége is.
A pályázók közül többen napjaink kihívásaira is reflektáltak. Foglalkoztak a nyelv változásával, a fiatalok szóhasználatával, valamint a család és az iskola felelősségével.
Gondolataikból az a felismerés rajzolódott ki, hogy a nyelv természetes változása mellett is fontos megőrizni azokat a kifejezéseket, jelentéseket és értékeket, amelyek összekötik a nemzedékeket.
Óvodások műsora (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A pályázat díjazottjai
Az első, fiatalabb korosztály kategóriájában a palásti Farkas Zsófia Viktória szerezte meg az első díjat. A második díjat a kürti Kecskés Lea kapta, míg megosztott harmadik díjban részesült a szádalmási Stefán László és Babus Anna.
A második kategóriában a harmadik díjat a komáromi Szabó Róbert Vilmos nyerte el, második helyen a vecseklői Hulitka Zsófia végzett. A kategória első helyezettje és egyben az egész pályázat fődíjasa Bukovszky Borbála, a szentpéteri fiatal szerző lett, aki már a pályázat első évfolyamában is fődíjat szerzett.
Iskolások műsora (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A harmadik, felnőttek számára meghirdetett kategóriában megosztott első díjat kapott a magyarországi leveleki Kurucz Noémi és a csicsói Nagy Edit. Második díjban részesült a szintén magyarországi, zsombói Tutkovics Éva. Különdíjat kapott a losonci Iván Gyula, valamint az erdélyi, székelyudvarhelyi Buzogány Árpád. Utóbbi pályaművét az emléktáj és a néplélek megkapó ábrázolásáért jutalmazták.
A pályázat határokon átívelő jellegét jól mutatja, hogy a hazai résztvevők mellett Magyarországról és Erdélyből is érkeztek írások. A felnőttek kategóriájában a jelentkezők mintegy kétharmada Felvidék határain kívülről pályázott.
Az eredményhirdetés során külön köszönet illette a felkészítő pedagógusokat is, akik munkájukkal ösztönzik a fiatalokat az önálló gondolkodásra, az igényes fogalmazásra és a magyar nyelv tudatos használatára. Kiemelték a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskolát, ahonnan évről évre jelentős számban érkeznek pályaművek.
Iskolások tánca (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Egy gyöngysor története – az anyanyelv jelképe
Az idei fődíjas, Bukovszky Borbála személyesen olvasta fel díjnyertes esszéjét, amely a rendezvény egyik legemlékezetesebb pillanata volt.
Írásának középpontjában egy több nemzedéken át öröklődő gyöngysor állt. A családi ékszer története fokozatosan az anyanyelv megőrzésének jelképes történetévé vált.
A gyöngysor szemei a családi emlékeket, a nemzedékek által továbbadott történeteket és a magyar szavakat idézték. Amikor az ékszer elszakadt, a fiatal lány rádöbbent, milyen könnyen elveszíthetjük azt, amit elődeink hosszú időn át megőriztek. A gyöngyök újrafűzése így a hagyományok és az anyanyelv továbbadásának szimbólumává vált. A történet különösen időszerű kérdést vetett fel: miként őrizhetjük meg a régi szavakat és értékeket úgy, hogy közben a mai világban is természetesen, korszerűen használjuk anyanyelvünket?
Détéri Asszonykórus (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A díjazott írásokat a szervezők a sajtóban és a Csemadok különböző felületein is szeretnék megismertetni a szélesebb közönséggel. A pályaművek a Felvidék.ma oldalán is olvashatók lesznek.
Gyermekek, népdalok, harmonikaszó és gömöri táncok az ünnepi színpadon
A rendezvény kulturális műsorában kiemelt szerepet kaptak a legfiatalabbak, akik versekkel, népdalokkal és táncokkal köszöntötték a magyar nyelv napját.
A tajti óvoda növendékei a Csipkefa bimbója című népdalra mutattak be táncot. Az alapiskola második–negyedik évfolyamos tanulói a Tiszta szívvel című dalra, az első–harmadik évfolyamosok pedig a Sötét az erdő című népdalra táncoltak. Csaba Csenge, negyedik osztályos tanuló Pósa Lajos Gondolatok őseinkről című versét szavalta el.
Odler Krisztián (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A helybéli Pál Nimród, az almágyi alapiskola harmadik osztályos tanulója Farkas Ottó A ceredi pap vadászata című művét adta elő. A fiatal prózamondó már több szavalóversenyen is bizonyította tehetségét, többek között a Tompa Mihály Országos Versenyen és a Tehetség-gálán. Felkészítője Tóth Tünde volt.
A kulturális műsorban a gömöri régió hagyományőrzői és tehetségei egyaránt főszerepet kaptak.
A Détéri asszonykórus, amely idén ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, népdalokat és katonadalokat adott elő. A sajátos koreográfiával kísért műsor a régi falusi élet és a katonabúcsúztatás hangulatát idézte meg.
Kovács Magdaléna (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A közönség Odler Krisztián harmonikajátékát is élvezhette. A Gömöri Virtus Néptáncegyüttes táncosaként is ismert fiatal zenész ismert dallamokkal és virtuóz harmonikajátékával szórakoztatta a jelenlévőket. Az est házigazdája, Kovács Magdaléna nemcsak műsorvezetőként, hanem énekesként is színpadra lépett, tovább gazdagítva az ünnepi programot.
A rendezvény kulturális részét a Gömöri Virtus Néptáncegyüttes fellépése koronázta meg. A Feleden, a helyi művészeti alapiskola keretében működő együttes a gömöri néptánchagyományok ápolását tekinti feladatának. A fiatal táncosok ezúttal gömöri lassú és friss csárdást mutattak be. Felkészítőjük Máté-Borbás Orsolya néptáncpedagógus volt.
Gömöri Virtus Néptánccsoport (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Agócs Ildikó, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a műsor összeállításával arra kívánták ráirányítani a figyelmet, hogy a magyar nyelv nem csupán a szavak és a nyelvtani szabályok összessége. Benne élnek családi történeteink, szülőföldünk emlékei, népdalaink, meséink, verseink és mindazok az értékek, amelyek közösséggé formálnak bennünket. Hiszen anyanyelvünk jövője a mindennapokban dől el.
A rendezvény végén köszönetet mondtak a szervezőknek, a fellépőknek, a felkészítő pedagógusoknak, a támogatóknak és mindazoknak, akik jelenlétükkel megtisztelték az ünnepséget.
A Csemadok vezetősége a Tajti Alapszervezet tagjaival (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Csemadok által meghirdetett magyar nyelv hete országos rendezvénysorozata december 16-ig folytatódik. A szervezők arra biztatnak, hogy minél több helyen olvassák fel az ünnepi üzenetet, emlékeztetve mindannyiunkat arra, hogy anyanyelvünk megőrzése nem csupán ünnepi feladat, hanem mindennapi felelősség.
HE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
