A Pannonhalmi Bencés Gimnázium Szent Márton-hete idén a gyermekotthonok világára irányította a diákok figyelmét. Kiemelt eseménye volt találkozásuk Német László bíborossal, akit hivatásáról, egyházi tapasztalatairól és a Katolikus Egyház jövőjéről is kérdeztek. A bíboros arra biztatta őket, ne féljenek hallatni a hangjukat, gondolataik hatással lehetnek a jövő Egyházára.
A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban minden évben egy héten át készülnek a monostor védőszentje, Szent Márton ünnepére, azt keresve, hogyan tudnak ma „Szent Mártonokként észrevenni valakit az út porában, ahogy Szent Márton is észrevette a koldust”.
A témahét során nehéz helyzetben élő embertársainkra irányítják a diákság figyelmét; különböző módokon vezetik őket, hogy megismerkedjenek életükkel, s így közel kerüljenek valóságukhoz. Másrészt intenzív adománygyűjtést végeznek javukra, mindig saját munkájukból teremtve meg ennek forrását. Voltak már fókuszban a vakok és gyengén látók, a menekültek, az autizmussal élők. Idén a gyermekotthonok világa volt a középpontban – számolt be erről Juhász-Laczik Albin OSB, a gimnázium igazgatója.
„A legfontosabb minden témahétben, hogy az ember kerüljön közel hozzánk. A téma elferdíthető, a politika áldozatává válhat. Azt szeretnénk megmutatni, hogy a témák mögött emberi sorsok vannak. Ha ezeket láttatjuk meg, ha az embereket hozzuk élményszerűen közel a diáksághoz, a felnövekvő katolikus értelmiséghez, akkor az immunrendszerük nagyon erős lesz, így egy-egy ilyen témát előttük nem lehet abuzálni, kihasználni. Mert számukra ezekben emberekről van szó” – fogalmazott az igazgató.
Több úton közelítettek a témához: előadást tartott Gyurkó Szilvia államtitkár; beszélt a diákok előtt egy gyerekotthonban felnőtt nő, aki ma ügyvédi irodát vezet; a hét során néztek a témához közelítő filmeket; jöttek vendégek, köztük abból a szervezetből, akinek gyűjtöttek – idén ez a győri Vadóka gyermekotthon, akik a támogatással konyhabútort szeretnének az otthonba. Fontosak a témahéten a csendes órák, melynek során kis csoportokban beszélgethetnek a diákok szakemberekkel, a terepen dolgozókkal.
A Szent Márton ünnepére való készület kitüntetett alkalma egy-egy találkozás egyházi életünk jeles megtestesítőivel. Idén Német László bíboros, belgrádi érsek volt a diákság vendége.
Először Albin atya tett fel kérdéseket, majd a diákok is lehetőséget kaptak kérdezni. Az oldott hangulatú találkozó módot adott arra, hogy személyes oldaláról is megismerjék a főpásztort, miközben apró bepillantást kaptak annak az országnak az életébe, ahol felnőtt, és ahol most szolgál.
Téma volt Német László hivatástörténete, bíborossá kreálása, hobbija, világegyházi tapasztalata, a fiatalok megszólítása, a konklávé, a szerb katolikusok helyzete és a cölibátus.
A 2024-ben bíborossá kreált Német László élete első konklávéját meghatározó, mély és imádságos élményként írta le, ugyanakkor egy történettel derültséget is kiváltott: A gondosan átvizsgált és a teremben már bezárkózott bíborosi testület munkáját egymás után kétszer zavarta meg kopogás. Két bíboros is elfelejtette leadni mobiltelefonját. „Úgy hozzánk nőtt, hogy észre sem vesszük, hogy nálunk van” – mondta a bíboros.
Hivatása indulására így emlékezett: Kiváló plébánosa – gyerekkorában még éltek svábok Szabadka környékén – vonzotta be az egyházi életbe. „Olyan akartam lenni, mint ő.” Később megismerte anyai nagybátyját, aki verbita szerzetes volt – 1971-től voltak jelen szerb területen –, és úgy érezte, azt a „szélességet” szeretné megélni, amire a misszió lehetőséget ad. Szeretett ugyanis utazni, és ezt a szerb állampolgárok szabadabban megtehették, mint mi, magyarok a szocialista években.
A döntést már 1975-ben meghozta, belépett a verbita rendbe. „Ez megadta, amiről álmodtam, sőt még többet is” – fogalmazott.
Bíborossá válása a pápa döntése révén valósult meg. „Valakinek súgni kell a pápának, hiszen ötezer püspök van a világon. Alap, hogy a pápának „kell valaki valahol” – mondta Német László, és emlékeztetett: Ferenc pápa szerette a perifériákat.
Először negyven nevet tesznek a Szentatya elé, aki körülbelül a felét kiválasztja, majd róluk gyűjtenek számára anyagot, hogy dönteni tudjon – írta le a kiválasztási folyamatot.
A papságban való megmaradás záloga számára a hit életben tartása – ez az alap. A hit élő valóság kell hogy legyen, az imában keresni kell a személyes találkozást a szentháromságos Istennel. „Nem mindig tudok összeszedett lenni, lecsendesedni. Vannak szabályok, amik segítenek, de mindenkinek meg kell találnia a saját útját” – fogalmazott a bíboros.
Német László hobbija Sissi, a kutyája. Az osztrák császárné nevét viselő Golden retriever mödlingi évei alatt került hozzá. Sissi iskolázott, evés előtt imádkozik, csak akkor nyúl az ételhez, ha elhangzott az „Ámen”. De Sissi a kapcsolatteremtés eszköze is. „Séta közben a kutyára sokkal többen felfigyelnek, mint rám. Könnyen elindul egy beszélgetés.” Német László másik szabadidős titka a solitaire.
Hogy mit lát a Katolikus Egyház jövőjét tekintve következő lépésnek, Német László így válaszolt: Egyházunk a legnagyobb világszervezet, másfél milliárd tagja van – ekkora tömeget nehéz megmozgatni. A II. Vatikáni Zsinat óta az a cél, hogy elkerüljük az uniformizálást; fontos, hogy minden nép megőrizze és bekapcsolja a saját kultúráját, hozza mindenki a gazdagságát a nagy egyházba.
Minden kontinensnek megvan a saját liturgiája, tradíciója. Amikor az ember utazik, és részt vesz Afrikában egy szentmisén, vagy Dél-Amerikában, Ázsiában egy összejövetelen, az teljesen másképp folyik, de elemeiben mégis ugyanaz. Szerintem ez fog erősödni – mondta a bíboros, aki szerint a jövő egyházi közösségeiben nagyon fontos a szinodalitás, vagyis az, hogy minden megkeresztelt ember megtalálja helyét és hivatását a közösségben.
Ami a fiatalok megszólítását illeti, azt hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja, hogy hallassák hangjukat, ne féljenek beszélni; tegyék fel akár idegesítő kérdéseiket is, mert amit gondolnak ma, annak hatással kell lennie a jövő egyházára.
A Katolikus Egyház Szerbiában – így nevezik hivatalosan a Katolikus Egyházat hazájában – mintegy háromszázezer tagot számlál, akik 70 százaléka magyar anyanyelvű. Voltak korábban német és horvát katolikusok, de első hullámuk a világháborúban, második hullámuk a dél-szláv háborúban életét vesztette, vagy elhagyta az országot. „Aki Szerbiában megszületik, automatikusan az ortodox egyház tagja; katolikusnak be kell lépni” – mondta Német László.
A cölibátus számára, mint szerzetes számára létforma, melyben „Jézus életét másoljuk”. A papság számára egyházi döntés, amiről az Egyház dönthet másként is.
A témahét a diákokat is megmozgatta. Teleki Vilmos és Bozsák Benedek mondták el tapasztalataikat.
Vilmos számára ez a negyedik Szent Márton-hét. „Ez a téma hatott rám a leginkább. Talán azért, mert gyerekekről volt szó, akik velünk egykorúak. Sokkal jobban át tudtam érezni a helyzetüket. Benedek úgy látja, a Szent Márton heteken mindig nagyon jó szociális témák vannak. „Nekem ez a harmadik, de nekem is talán ez tetszik a legjobban. Igazán lehetett hozzá kapcsolódni, mert jelen van a közéletben is.
Segített nekik közel kerülni a témához a beszélgetés az államtitkárral, az egyik gyerekotthon főigazgatójával, a mozi után a rendezővel, főszereplővel, nevelővel. „Valóban bele tudtunk látni a valóságukba; megdőltek sztereotípiák. Megértettük: a legnehezebb körülmények között is van szabad akarat, és az ember fel tud állni. Ez nagyon inspiráló volt” – fogalmazták meg.
Benedek elmondta, hogy esténként folytatódott köztük a beszélgetés. „Körülöttem nagyon különböző helyzetekből érkeztek a diáktársaim. Így sok témában vannak nézeteltéréseink, hiszen különböző tudással rendelkezünk, más-más érzelmi megéléseink vannak, egyszerűen különbözőn módon állunk a dolgokhoz. Itt is ez történt. De azt gondolom, sikerült azt a meglépni, hogy aki eddig kevésbé volt érzékeny erre a témára, most komolyabban veszi, aki meg nagyon érzelemmel kezelte, talán kicsit jobban megértette ennek realitását, valóságát.
Forrás: Trauttwein Éva
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
