A dinamikus árazás már az amerikai élelmiszerláncoknál is elterjedt, Magyarországon egyelőre főként a lejáratközeli termékek leértékelésénél találkozhatnak vele a vásárlók. A hazai kereskedelmi érdekképviseletek szerint azonban idővel nálunk is megjelenhet a szélesebb körű alkalmazása.
Dinamikus árazásnak nevezik, amikor egy termék ára algoritmusok alapján, akár rövid időn belül is változik. A rendszer többek között a keresletet, a készletet, a napszakot és a versenytársak árait is figyelembe veheti. A módszer már a repülőjegyek, a szállodai szobák és az online kereskedelem világában is elterjedt, az Egyesült Államokban pedig több nagy élelmiszerlánc, köztük a Walmart, a Target és a Kroger is alkalmazza.
A kérdés Magyarországon az árrésstop tervezett kivezetése miatt került ismét előtérbe. A Pénzcentrum a két legnagyobb hazai kereskedelmi érdekképviseletet kérdezte a módszer hazai elterjedésének lehetőségeiről.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) szerint a dinamikus árazás egyes elemei már itthon is megjelentek, elsősorban a lejárathoz közeli vagy túlkészletezett termékek leértékelésénél. Neubauer Katalin, a szervezet főtitkára szerint azonban rendszerszintű alkalmazásról egyelőre nem lehet beszélni, bár úgy véli,
idővel Magyarországon is eljön ennek az ideje.
Példaként a Munch ételmentő alkalmazást említette, amelyen keresztül több kereskedelmi lánc is kedvezményesen kínálja a lejárathoz közeli termékeket. A tapasztalatok szerint a vásárlók jól reagálnak az ilyen akciókra, ezek azonban egyelőre csak a dinamikus árazás kezdeti lépéseinek tekinthetők.
A technikai feltételek egy része már adott
Több hazai üzletben is működnek elektronikus polccímkék, amelyek ára akár másodpercek alatt módosítható. A szövetség szerint azonban önmagában ez nem elegendő, a hatékony működéshez olyan alkalmazásra is szükség van, amely közvetlen kapcsolatot teremt az üzlet és a vásárló között. Neubauer Katalin szerint csak így lehet elérni, hogy az árváltoztatás valóban növelje a forgalmat vagy segítsen csökkenteni a készleteket.
A főtitkár úgy látja, a módszer bevezetéséhez óvatosságra, megfelelő szakértelemre és jól működő törzsvásárlói rendszerre van szükség. A külföldi negatív tapasztalatok szerinte részben abból adódhattak, hogy egyes kereskedők kellő tesztelés nélkül vezették be az új árazási gyakorlatot.
Az MNKSZ szerint
a dinamikus árazás elterjedését az állami piaci beavatkozások is lassíthatják.
Neubauer Katalin úgy véli, a versenykorlátozó intézkedések hosszabb távon a vásárlók érdekei ellen hathatnak, még akkor is, ha az árrésstop és az ársapkák egyes termékeknél átmenetileg kedvezőbb árakat biztosítanak.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ennél visszafogottabban nyilatkozott. Közlése szerint a tagvállalatok nem osztanak meg egymással vagy a nyilvánossággal árazási stratégiájukra vonatkozó adatokat, így a szervezetnek nincs tudomása ilyen hazai tervekről. Ugyanakkor hozzátették, hogy általánosságban támogatják a bevált gyakorlatok átvételét, ezért figyelemmel kísérik a nemzetközi tapasztalatokat.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
