Jövőre átlagosan 15 százalékkal emelkedhet az egészségügyi szakdolgozók alapbére. A kormány közel 192 milliárd forintot különítene el erre a célra, a tervezett intézkedés mintegy 123 ezer dolgozót érinthet. Az új bértábla azonban máris szakmai vitát váltott ki: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint a rendszer jelentős béraránytalanságokat eredményezhet, és nem feltétlenül tükrözi a végzettség, a felelősség és a munkaterhelés közötti különbségeket. A részletekről Balogh Zoltán kamarai elnök beszélt az InfoRádióban.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara legnagyobb kifogása a megjelent eü-bértáblával kapcsolatosan, hogy azt az alapelvet, hogy igazságos, szolidaritásalapú, illetve a megbecsülésen alapuló bérbesorolások legyenek, nem mindenhol és mindenkinél teljesül.
„Tudjuk azt nagyon jól, hogy egy nagyon rossz kiindulási anyagból dolgozott a minisztérium, azaz a 2024. március 1-jén megjelent akkori sávos bértáblarendszerből kellett egy 45 évre kiterjedő új bértáblát felállítani, de a belső arányok, az előmeneteli rendszer, az egyes szakképesítéseknek megfelelően nem tűnik igazságosnak, és nem is a megbecsülést jeleníti meg” – jelentette ki az InfoRádió megkeresésére Balogh Zoltán kamarai vezető.
Szerinte a tábla a legnagyobb tömegeket magába foglaló oszlopában az országos képzési jegyzék szerinti technikumot végzettek besorolását lehet látni, a 91 ezres szakdolgozói tömegből 25-30 ezer kolléga itt érintett, és itt a kezdő illetmény és az elérhető maximális illetmény között bruttó 200 ezer különbség van – több mint 4 évtizedes előmenetel után, 3 éves ugrásokkal.
Hozzátette: a szerény képesítéssel vagy végzettség nélkül dolgozó egészségügyisek viszont erőteljesebb bérrendezésben részesülnek, ez pedig nem motiválja a kollégákat magasabb képesítés megszerzésére, nagyobb kompetencia, hatáskör, felelősség vállalására, hiszen jóval kisebb tudással, tapasztalattal is szinte a pénzüknél vannak.
És ugyanez szerinte a helyzet a főiskolai vagy egyetemi végzettségű kollégák esetében is, ahol bruttó 50 ezer forint különbség van egy OKJ-s és egy egyetemi fokozattal rendelkező kolléga kezdő illetménye között.
Leszögezte még: a táblázat megjelentetésekor egyértelműen kellene egy 2-3-4 éves további bérrendezésre vonatkozó tervet látniuk.
„Valamennyi területen, de kifejezetten a harmadik, negyedik, ötödik kategóriában lévő kollégák esetében három évvel ezelőtt alap és kiemelt kategóriákat alakítottak ki, és most ez a bértábla egy egységes kategória-rendszert alakít ki; akik eddig kiemelt kategóriában voltak, azok így csupán 7,5 százalékos béremelést fognak kapni, tehát ha valakinek 600 ezer forintos bruttója volt 30 éves szakápolói tapasztalattal, ez 645 ezer forint lesz, neki viszont ez az emelkedés nagyon szerény” – folytatta.
Rámutatott arra is, hogy a szerdáig lehetett észrevételezni az új bértáblát, illetve, hogy a rendelkezésre álló, még fel nem használt 10 milliárd forintos összeget milyen elvek alapján próbálják az ilyen helyzetek kezelésére kiadni.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerinte abszolút amellett áll ki, hogy a minisztérium által is hangoztatott igazságosság, szolidaritás és megbecsülés további érvényre jutásra kerüljön a bértáblába akár módosításon, akár további intézkedéseken keresztül (pótlékok, kiegészítő rendelkezések).
A kommunikációról is beszélt az egészségügyi tárcával: május 15-én találkoztak Hegedűs Zsolt miniszterrel, akkor értésére adták, hogy az orvosi bérekhez illeszkedő, az orvosi bértáblának a belső arányait és az előremeneteli rendszernek a filozófiáját magán viselő szakdolgozói bértáblát képzelnek el.
A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
