Eltörölné az Alkotmánybíróság finanszírozásának alsó korlátját a 2027-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat. Elfogadása esetén a testület a következő évben az előző évinél kevesebb pénzből is gazdálkodhatna. Ez önmagában nem jelentené az alkotmánybírák fizetésének csökkentését, ugyanakkor megszüntetné azt a garanciát, amely jelenleg védi az intézmény teljes költségvetését a nominális elvonástól.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény jelenleg előírja, hogy a testület éves költségvetése nem lehet kisebb az előző évi költségvetési törvényben meghatározott összegnél. Ez a védelem ugyanakkor csak nominális: az infláció miatti értékvesztést eddig sem akadályozta meg, a rendelkezés azonban kizárta a kiadási keret tényleges, forintban kifejezett csökkentését. A mostani javaslat éppen ezt a megkötést törölné el – hívja fel a figyelmet a Portfolio.
A finanszírozási garanciákat már szeptemberben szűkítették, amikor a korábbi, részletesebb szabályozást az intézmény teljes költségvetésének védelmére egyszerűsítették, az idei büdzsé felülvizsgálata előtt. Az akkori módosítás után azonban még megmaradt az előző évi összeghez kötött minimum, amelyet most a kormány teljesen eltörölne.
A szeptemberi változtatás előtt a személyi kiadásokra is külön garanciák vonatkoztak: ezek tervezett összege sem csökkenhetett az előző évi szint alá. A bérekre és egyéb személyi juttatásokra szánt keretnek tartalmaznia kellett az év közben biztosított többletforrásokat, valamint a kúriai bírák javadalmazási szabályaiból következő illetménynövekedések fedezetét is. A szükséges összegeket más kiadási keretek csökkentése nélkül kellett biztosítani. Hasonló védelem vonatkozott a munkáltatói járulékok és a szociális hozzájárulási adó fedezetére is.
Az alkotmánybírák egyéni illetményét ugyanakkor külön törvényi rendelkezések határozzák meg, ezeket a mostani módosítás nem érintené. A testület tagjai – az elnök kivételével – a legmagasabb fizetési fokozatba tartozó kúriai tanácselnöki illetmény 130 százalékára jogosultak, az Alkotmánybíróság elnöke pedig a Kúria elnökének illetményéhez képest 120 százalékot kap – olvasható.
A költségvetési minimum eltörlése tehát nem eredményezne automatikus bércsökkentést, a törvény alapján járó illetményeket továbbra is ki kellene fizetni. Egy esetleges kisebb költségvetés azonban szűkíthetné az intézmény gazdálkodási mozgásterét. Ha például a kötelező bérkiadások növekednek, miközben a rendelkezésre álló források stagnálnak vagy csökkennek, más feladatokra kevesebb pénz maradhatna. Ez akár beszerzések és fejlesztések elhalasztásához, illetve a működési kiadások visszafogásához is vezethetne. A konkrét megtakarításokról és azok mértékéről azonban a mostani rendelkezés még nem határoz.
A törvényjavaslat nem változtatna azon sem, hogy az Alkotmánybíróság önálló fejezetként szerepel a központi költségvetésben, és maga állítja össze költségvetési javaslatát, valamint a gazdálkodásáról szóló beszámolóját. A kormánynak ezeket változtatás nélkül kellene az Országgyűlés elé terjesztenie, a végső összegről azonban továbbra is a parlament döntene, immár az előző évi finanszírozási szint megtartásának kötelezettsége nélkül.
A törvényjavaslat elfogadásáig még több parlamenti vita is hátravan. A következő üléseken az általános, majd a szakbizottsági és a törvényalkotási bizottsági vitára kerül sor. Ezt újabb plenáris tárgyalás követheti, a szavazásra pedig a tervek szerint csak három hét múlva kerülhet sor.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
