Brüsszelben tanácskoznak az európai uniós pénzügyminiszterek. A tárgyalásokon információk szerint gazdasági és adminisztratív kérdések mellett a védelmi kiadások finanszírozása kap kiemelt szerepet. A találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár is meghívást kapott. A részletekről Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
Az uniós pénzügyminiszterek többek között Ukrajna megnövekedett finanszírozási igényének fedezéséről tárgyalnak. A kilátások korábbi nyilatkozatok szerint optimisták.
Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban emlékeztetett: az EU már felvett egy 90 milliárdos hitelt, amelynek összegéből folyamatosan adogat át Ukrajnának. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij elnök ősszel már bejelentette, hogy ez a pénz nem lesz elég, és újabb 70 milliárd euróra lenne szükség. A szakértő szerint a plusz forrás biztosítása azért problematikus, mert
az Európai Unió erre nem számított.
Főként akkor nem, amikor javában zajlik a hétéves költségvetés tárgyalása, és a tagállamok jelentős része csökkentést akar, mert nincs elég pénze. Úgyhogy a vita végső soron arról szól, hogy meg tudják-e adni az ukránoknak a kért plusz eurómilliárdokat. Egyébként Zelenszkij korábbi kérésére az unió nem adott hivatalos választ igen vagy nem formájában, csak azt közölte, hogy megvizsgálja az Európai Bizottság, mit lehet tenni – jegyezte meg Stefán Csaba.
Hírügynökségi jelentések szerint a kért 70-nél kevesebbről, 45 milliárd eurós finanszírozásról egyeztetnének az uniós szereplők az eddigi 90 milliárdon felül. A kutató szerint ezt is hitelből, a pénzpiacról finanszírozná az EU, kötvények kibocsátásával.
„A kérdés pénzügyi szempontból az, hogy ha ezt beleszámolják a hétéves költségvetésbe, akkor minden más forrásra kevesebb juthatna,
olyan fontos területekre, mint az agrárium, a kohéziós támogatások vagy akár a versenyképességi alap. Tehát a probléma nem az, hogy tudnak-e hitelt felvenni a tagállamok, mert tudnak. A probléma az, hogy ennek a kamatait később fizetni kell, ahogy magát az összeget is vissza kell fizetni” – közölte, kiemelve, hogy bár most már nagyon sokszor kerül elő a közös uniós hitel, de ez akár 5-6 éve, a Covid előtt is még tabu volt.
Stefán Csaba szerint biztos, hogy ismét fel fog merülni a befagyasztott orosz vagyonok valamiféle felhasználásának lehetősége, ahogy a 90 milliárdos hitel esetében is felmerült, hogy abból finanszírozzák, de a belgák most sem fognak ebbe belemenni.
„Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke korábban azt mondta, hogy mivel a legtöbb ilyen befagyasztott orosz pénz egy belga banknál volt, ebbe csak olyan feltételek mellett lenne hajlandó belemenni, hogy limit nélküli garanciát vállalnak Belgium pénzügyi egészségéért a tagállamok, amennyiben a pénzügyi piacok Belgiumot büntetnék meg ezért a lépésért. Erre a többi tagállam nem volt hajlandó, és mivel továbbra is ez lenne a belgák feltétele, és mivel tagállamok valószínűleg továbbra sem hajlanak ilyesmire, ezért valószínűleg most is kizárt az, hogy ezeket a befagyasztott pénzeket használnák fel” – mondta.
Az Ecofin-tanácskozáson központi szerepet kaphat az unió következő hétéves költségvetése is. Ebben a kérdésben a legfőbb törésvonal – mint egyébként lényegében minden ilyen tárgyalásnál – az, hogy ki mennyit fizet be a közösbe és mennyit kap onnan.
„Vannak a nettó befizető tagállamok és van »a kohézió barátai« csoport. A különbség köztük az, hogy az egyik pénzt tudd kivenni a hétéves költségvetésből a befizetésein felül, a nettó befizetők csoportja pedig több pénzt fizet be, mint amennyit kivesz. Persze ettől függetlenül a nettó befizetők is jól járnak az Európai Unióval, de közülük például Németországban hatalmas költségvetési problémák vannak, és nálunk ez most pénzkérdés, hogy nem akarnak túl sokat befizetni. Változás viszont az előző vitákhoz képest, hogy
a bizottság költségvetési javaslata sokkal nagyobb az előző javaslatokhoz képest, és sokkal nagyobb különbség lenne a nettó befizetők és »a kohézió barátai csoport« pozíciói között,
amit egyszerűen nem tudnak áthidalni” – emelte ki.
Kármán András pénzügyminiszter többször is posztolt a közösségi oldalán az Ecofin-találkozóról, egyebek mellett közölve, hogy hogy találkozott lengyel kollégájával, akivel szóba került az euró bevezetésének kilátása Magyarországon és Lengyelországban. Ezzel kapcsolatban Stefán Csaba elmondta: az, hogy a lengyeleknél pontosan milyen feltételek kellenek a közös fizetőeszköz bevezetéséhez, monetáris politikai kérdés is. Ettől függetlenül a két ország gazdasága hasonló, és ezért
a hétéves költségvetési tárgyalások során is hasonló pozíciókat vesznek fel,
mindkét ország tagja a kohézió barátai csoportnak – mondta a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
