Furcsa egybeesések árnyalják a gömöri vízhiány kérdését, hiszen éppen akkor fedezte fel a problémát a kútásási lázba esett sportminiszter, amikor a saját sportminisztériumának a megszüntetése került napirendre, és mintha csak a véletlen műve lenne, hogy közben kapóra jön a betöltetlen környezetvédelmi tárca is.
Rudolf Huliak miniszter bravúrosnak szánt ígérete szerint harmincnyolc falunak harmincnyolc rögtönzött kútat fúrna, ám ez a terv már az elején kútba esett, mivel ez a felvetés sokkal inkább tekinthető szakmai utópiának, mintsem valódi megoldásnak, és inkább hat kampánycirkusznak.
Időzített ígéretek és a hidrogeológiai valóság ütközése Gömörben
A pofonegyszerűnek tűnő bejelentés ugyanis csúfosan ütközik a rideg hidrogeológiai valósággal, hiszen először is nem mindenhol található a felszín alatt ivóvízre alkalmas vagy elegendő mennyiségű rétegvíz.
Másodszor, ha a felszín alatti vizeket harmincnyolc helyszínen, nagykapacitású kutakkal össze-vissza megcsapolják, azzal egy szárazabb időszakban a már meglévő lakossági kutakat is teljesen tönkretehetik.
Harmadszor, a Rimaszombati járásban a vízellátási probléma nem váratlan természeti csapás, hanem egy évtizedes krízis, ugyanis Rimaszombat környékén rendkívül hiányos a regionális gerincvezeték-hálózat, miközben a lakosság harmincöt százalékának még mindig nincs vezetékes vize.
Negyedszer, aszályos években még harmincnyolc új kút sem garantálhatja az ivóvízbiztonságot.
Az igazi megoldást ehelyett a meglévő vízművek, vagyis a herencsvölgyi, a klenóci és a málnapataki tározók összekötése és a vezetékrendszer haladéktalan kiépítése jelenthetné.
Végül pedig Gömörben a mélyfúrású kutaknál komoly kockázatot jelent a magas ásványianyag-tartalom, valamint a megnövekedett vas- és mangánkoncentráció, amely költséges vízkezelési technológia nélkül teljesen alkalmatlanná teheti a vizet az emberi fogyasztásra, amint azt a Sajó állapota is mutatja.
Évtizedes krízis a térségben és a Magyar Szövetség petíciója
A térségben a nyári aszályok idején már hosszú évek óta rendszeresek a vízhiányok, a helyzet azonban az utóbbi egy-két évben vált tarthatatlanná, ami miatt a Magyar Szövetség politikusai már évek óta követelik a rendszerszerű megoldásokat az illetékes hatóságoktól.
A határozottabb fellépés jegyében idén októberben is indítottak egy petíciót a súlyos vízhiány miatt a kormánnyal szemben, rámutatva, hogy a felszíni és felszín alatti vízkészletek hatékony menedzselése és a regionális gerincvezetékek kiépítése nem odázható tovább.
A helyiek és a szakemberek egyaránt abban bíznak, hogy a hangzatos ígéretek helyett végül a vízművek hálózatba kapcsolása valósul meg, mert csak ez garantálhatja hosszú távon a gömöri települések biztonságos és egészséges ivóvízellátását.
A szerző Nagy József volt szlovák környezetvédelmi miniszter és korábbi európai parlamenti képviselő – Forrás: Nagy József Fb. / Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
