A Rimaszombati járás több településen már a mindennapi élethez szükséges vízmennyiség biztosítása is komoly nehézségekbe ütközik. Egyes háztartásokban a kutak vízszintje jelentősen csökkent, máshol teljesen kiszáradtak a vízforrások. A helyzet rendezése érdekében november 9-én, hétfőn válságstáb ült össze Rimaszombatban.
A tanácskozáson az érintett önkormányzatok, valamint a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium és az Idegenforgalmi és Sportminisztérium képviselői egyeztettek a kialakult helyzetről és a lehetséges intézkedésekről.
Rudolf Huliak idegenforgalmi és sportminiszter szerint a munkálatokat a lehető leghamarabb meg kell kezdeni.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Rudolf Huliak két fontos intézkedést ismertetett: 38 új kút fúrását, valamint a felszíni vizek szintjének emelését.
16 településen már a hadsereg biztosítja az ivóvizet
A Rimaszombati Járási Hivatal tájékoztatása szerint november 6-án már 16 településen volt érvényben rendkívüli helyzet a vízhiány miatt.
Az érintett községek: Guszona, Jánosi, Kisgömöri, Várgede, Bottovo, Darnya, Dobóca, Martonfalva, Harmac, Radnót, Balogújfalu, Gömörmihályfalva, Alsóvály, Felsővály, Kálosa, Füge.
A rendkívüli ivóvízellátást már körülbelül egy hónapja a Rimaszombati Járási Hivatal szervezi a Szlovák Védelmi Minisztérium és a Szlovák Fegyveres Erők közreműködésével.
A vizet hetente három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken szállítják ki a lakosoknak.
Karol Anger, a Rimaszombati Járási Hivatal vezetője a vobraze.sk portálnak elmondta, hogy a helyzet továbbra is bonyolódik. A hivatal naponta figyelemmel kíséri az eseményeket, és folyamatosan reagál az egyes települések igényeire.
38 új kutat fúrnának, minden érintett településen egyet
A válságstáb ülését követően Rudolf Huliak bejelentette, hogy a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozná 38 új kút kialakítását a járás déli részén.
A tervek szerint minden olyan érintett településen egy-egy kutat fúrnának, ahol nincs kiépített közüzemi vízvezeték-hálózat.
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a 16 településen összesen mintegy 20 ezer ember él, akik nem rendelkeznek közüzemi vízellátással. Huliak elmondása szerint egyes helyszíneken viszonylag sekély fúrás is elegendő lehet, másutt azonban akár 150 méternél mélyebbre is le kell hatolni a megfelelő vízkészlet eléréséhez.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a munkálatokat nem szeretnék halogatni, a kivitelezést a lehető leghamarabb megkezdenék.
Az első lépés a már rendelkezésre álló hidrogeológiai és geológiai kutatási eredmények összegyűjtése, illetve értékelése lesz. Ezek alapján határoznák meg, hogy hol és milyen mélységben érdemes új kutakat fúrni.
Egy átlagos, körülbelül 50–60 méter mély kút kialakításának költségét mintegy 10 ezer euróra becsülte. A mélyebb fúrások ennél jelentősen többe kerülhetnek.
A finanszírozást a Környezetvédelmi Minisztérium biztosítaná, amely Huliak tájékoztatása szerint ígéretet tett a szükséges pénzügyi források előteremtésére.
Fotó: vobraze.sk
A patakok és felszíni vizek szintjét is emelnék
A második tervezett intézkedés a víz helyben tartására és a felszíni vizek szintjének emelésére irányul. A cél, hogy a helyi vízfolyásokon végrehajtott beavatkozások segítségével lassítsák a víz elfolyását, növeljék a környező területek vízkészletét, és ezáltal javítsák a háztartási kutak vízellátását. A lehetséges műszaki megoldások között kisebb gátak, kőből kialakított torlaszok és egyéb vízvisszatartó létesítmények is szerepelhetnek.
Az intézkedések különösen azokban a háztartásokban jelenthetnének segítséget, ahol a kutakban még található víz, de annak mennyisége már nem elegendő.
A visszanyert vízkészlet legalább használati vízként szolgálhatna, például kertek öntözésére, vécék öblítésére vagy más háztartási tevékenységekre. A tervezett beavatkozásokat azonban még szakmailag meg kell vizsgálni, és a helyi adottságoknak megfelelő konkrét projekteket is ki kell dolgozni.
Vannak háztartások, ahol már a vécéöblítés is problémát jelent
A vízhiány következményei messze túlmutatnak az ivóvíz hiányán. A kiszáradó kutak miatt egyre több háztartásban okoz gondot a főzés, a mosás, a tisztálkodás és a mindennapi háztartási teendők elvégzése.
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a rendkívüli vízellátás során személyenként naponta körülbelül 10 liter ivóvízzel számolnak.
Huliak a helyzet kapcsán úgy fogalmazott, különösen szomorú, hogy a 21. században még mindig vannak olyan háztartások, amelyekben az alapvető higiéniai szükségletek biztosítása is nehézséget okoz.
A miniszter szerint ezért nem elegendő kizárólag a jelenlegi vízszállítási rendszert fenntartani, hanem tartós megoldásokat kell találni.
A parlamentben és országos szakmai fórumon is tárgyalnak a vízhiányról
A rimaszombati válságstáb ülésén ismertetett intézkedések mellett a vízhiány kérdése országos szinten is napirendre kerül.
November 10-én, kedden a Szlovák Nemzeti Tanács illetékes parlamenti bizottsága is foglalkozik a kialakult helyzettel. Huliak tájékoztatása szerint a 12 órakor kezdődő ülésre mind a 16 érintett település polgármesterét meghívták, valamint a válságkezelés képviselőit is.
A miniszter jelezte, hogy a parlamenti képviselőknél és a kormánynál is sürgetni fogja az intézkedések mielőbbi megkezdését. A kihirdetett rendkívüli helyzet szerinte lehetőséget teremthet egyes eljárások felgyorsítására.
A vízhiány a miniszterelnök által létrehozott országos szakmai bizottság következő, csütörtöki ülésén is téma lesz. A tanácskozáson vízgazdálkodási szakemberek keresnek majd azonnali és hosszú távú megoldásokat.
A minisztériumi képviselők szerint a probléma nem kizárólag a Rimaszombati járást érinti, Szlovákia más térségei is hasonló nehézségekkel szembesülhetnek.
Fotó: Pál Attila FB
A Magyar Szövetség és Pál Attila állásfoglalása a Rimaszombati járási válságstáb ülésének következtetéseiről
A rimaszombati járási válságstáb ülésén ismertetett elképzelések – amelyek új kutak fúrásával és a helyi vízfolyások vízszintjének emelésével kívánják kezelni a tartós vízhiányt – nem jelentenek rendszerszintű megoldást. Ezek az intézkedések fontosak lehetnek rövid távon, de nem érintik a probléma valódi gyökerét.
A Rimaszombati járásban ugyanis elsősorban azokban a községekben jelentkezik súlyosan a probléma, ahol egyáltalán nincs kiépített közüzemi ivóvízhálózat.
Az új kutak fúrása mellett ezért az államnak azonnal biztosítania kellene az önkormányzatok számára a szükséges pénzügyi forrásokat, hogy elő tudják teremteni a beruházásokhoz szükséges önrészt. Emellett közvetlen szakmai és adminisztratív segítséget is kellene nyújtani a vízhálózatok kiépítéséhez.
„Az új kutak fúrása és a vízfolyások vízszintjének szabályozása legfeljebb átmeneti megoldást jelenthet. Az igazi megoldás a hiányzó vízügyi infrastruktúra tervszerű kiépítése és a települések közüzemi ivóvízhálózatra történő csatlakoztatása. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Gömörben a mélyfúrású kutak esetében fennáll a magas ásványianyag-tartalom, valamint a megemelkedett vas- és mangántartalom kockázata. Megfelelő, sok esetben költséges víztisztító technológia nélkül a kitermelt víz nem feltétlenül alkalmas emberi fogyasztásra” – szögezte le Pál Attila, a Magyar Szövetség országos elnökségének a tagja.
Kifejtette, ha az állam új kutak fúrása mellett döntenek a Rimaszombati járásban, a legtöbb esetben nem elegendő csupán egy szivattyú telepítése. A vizet kezelni, tisztítani kell, ami további műszaki és pénzügyi terheket jelent.
Fotó: Pál Attila FB
„Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az új kutak csökkenthetik a környék talajvízszintjét, és ezzel olyan lakosok vízellátását is veszélyeztethetik, akik saját kutakra vannak utalva.
A megoldás tehát nem csupán újabb kutak fúrása, hanem a hiányzó ivóvízhálózatok következetes és hosszú távú kiépítése” – hívta fel a figyelmet Pál Attila, aki 2026. október 19-én petíciót is indított az ivóvíz biztosítása érdekében. Még 2026. október 27-én ezt a petíciót Rudolf Huliak is aláírta Dobócán tett látogatása során.
vobraze.sk, HE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
