A felnőttek szorongásának 70 százaléka gyerekkorból hozott – új körülmények segítik a Bethesda Gyermekkórház lehetőségeit

A felnőttek szorongásának 70 százaléka gyerekkorból hozott – új körülmények segítik a Bethesda Gyermekkórház lehetőségeit

Megújultak a gyermekpszichiátriai és mentálhigiénés ellátás terei a Bethesda Gyermekkórház Ilka utcai telephelyén. A 334 millió forint állami támogatásból megvalósult beruházást hétfőn adták át. Hirsch Anikó, a Bethesda Gyermekkórház Mentálhigiénés Osztályának osztályvezető főorvosa az InfoRádióban beszélt a részletekről.

Évente közel 6 ezer gyermek és fiatal érkezik a Bethesda Ilka utcai telephelyére.

Mint Hirsch Anikó, a Bethesda Gyermekkórház Mentálhigiénés Osztályának osztályvezető főorvosa az InfoRádióban elmondta, rendkívül széleskörűek azok a problémák, amivel megtalálják őket a családok, illetve a beteg gyerekek.

„Hatezer gyermek az ambulanciákat keresi meg, és közülük azok kerülnek be a fekvőbeteg-ellátásba, akiknél olyan súlyosságú problémák állnak fel, amelyek vagy a kivizsgálása nagyon összetett, komplex rendszert igényel, hosszabb ideig kell esetleg megfigyelni az ő viselkedésüket, többféle vizsgálatot kell elvégezni, vagy pedig olyan összetett terápiás ellátásra van szükségük, amely az ambuláns rendszerben nem kivitelezhető. Ebben az esetben történik fekvőbeteg ellátás” – részletezte.

Ezek a terek, amelyek most megújultak, ezek elsősorban a fekvőbetegrendszerükben lévő gyerekek mindennapos vizsgálatait, terápiás foglalkozásait fogja szolgálni.

Arról, hogy hogyan változtak az elmúlt években a gyermekek lelki problémái, arról azt mondta, nemzetközi vizsgálatok mutatják, hogy a mentális problémákkal küzdő gyerekek száma emelkedőben van.

„E tekintetben a szorongás, a hangulati problémák vonatkozásában van nehézség, többek között a Covid-járvány óta jelentős, szinte exponenciális növekedést látunk, nemcsak a gyerekek, hanem a fiatal felnőttek, felnőttek körében is” – rögzítette.

Régóta hordozott sebek, digitális eszközök

Hírdetés

Figyelmeztetett, a felnőtt korban lévő páciensek, pszichiátriai betegek 70 százaléka tulajdonképpen gyerekkorból érkezik, tehát a problémák 70 százaléka valójában gyerekkorban kezdődik, csak nem biztos, hogy ezek a gyerekek, ezek a problémák eljutnak a szakellátásig.

Hozzátette: a digitális háttérproblémák is komoly gondokat okoznak. Az iskolai közegben megtapasztalt különböző nem kívánatos események, bullying (megszégyenítés), különböző teljesítménnyel kapcsolatos szorongásos problémák is jelentősek, és sajnos az iskolai közegben tapasztalható bántalmazások száma is növekszik szerinte, és ez szorosan kapcsolódik a digitális világhoz, tekintettel arra, hogy a különböző online médiafelületeken a bántalmazások nem állnak le, ezek alól az iskolából való eljövetel sem jelent megkönnyebbülést a gyerekeknek.

„Tehát az online világ különböző megbetegítő hatásai sajnos jelentősek, illetve magáról a képernyőhasználat problémáiról is nagyon sokat beszélünk, épp a Bethesda Gyerekkórháznak van egy kiterjedten a képernyőidő csökkentésével és a képernyő negatív hatásaival, azok megelőzésével kapcsolatos programja, mert látjuk azt, hogy bizony a gyerekekre és a felnőttekre is ez az online világ nagyon komoly hatással van” – mutatott rá, nem elvitatva az online világ és már a mesterséges intelligencia hasznát sem, „nem szabad a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket”.

Fontos kérdésnek nevezte, hogy milyen tünetekből veheti észre egy szülő, hogy gyermeke lelki problémákkal küzd, esetleg már szakember segítségére is szorul.

„Nagyon sokszor azok a gyerekek kerülnek be viszonylag gyorsan a szakellátásba, akik valamiféle úgynevezett externalizáló tünetet mutatnak, tehát valamiféle magatartászavart, ami a közösség számára kellemetlen és rendkívül látványos. Ezek a gyerekek tényleg viszonylag gyorsan bekerülnek az ellátórendszerbe, pedig a mentális problémák, a pszichés problémák nagyon-nagyon sokszor sokkal csöndesebben, sokkal kevésbé látványosan zajlanak, és pont ezek azok a tünetek, akár a visszahúzódás, akár a rosszabb hangulat, akár a társas izoláció, amely akár különböző önsértések, amelyeket a szülők, a pedagógusok is sokszor kicsit későn vesznek észre” – mutatott rá Hirsch Anikó.

Azt tanácsolja a szülőknek, hogy

próbáljanak meg minél több időt tölteni a gyerekeikkel, tényleg ne csak arra kérdezve rá nap mint nap, hogy mi történt az iskolában, hiszen erre a legtöbb gyerek azt válaszolja, hogy semmi.

„De ha egy kicsi időt hagynak arra, hogy a gyerek valóban elkezdjen megnyílni és bizonyos dolgokról mesélni, akkor azt gondolom, hogy egy, a gyerekére érzékenyen reagáló szülő észre fogja venni azokat a pici változásokat, akár hangulati téren, akár a szorongások vonatkozásában, akár a gyereket foglalkoztató tartalmak vonatkozásában, ami adott esetben felhívhatja a figyelmet arra, hogy valami változik, nem stimmel; és azt tanácsolom a szülőknek, hogy ha a legkisebb bizonytalanságuk van abban, hogy vajon valami még belefér-e a normális életkori keretekbe vagy esetleg már nem, akkor bátran forduljanak szakemberhez, kérjenek adott esetben konzultációs lehetőséget” – szorgalmazta a főorvos.

A most átadott, megújult Ilka utcai rendelők a munkájuk feltételeit javítják, persze így is 90-100 százalékos kihasználtsággal működnek, ezekben a terekben, amelyek most rendelkezésükre állnak, lehetséges, hogy több olyan terápiás csoportot tudnak indítani, amelybe a gyerekeket be tudják kapcsolni.

A cikk Németh Andrea interjúja alapján készült.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »