Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete üdvözölte az új kormány felállásával elindult pozitív fejleményeket, de sajnálattal állapította meg, hogy a bérük nem változott. Keveslik a Magyar Péter miniszterelnök által ajánlott 10,7 százalékos béremelést. Kifejtették, milyen emelést kérnének, egy konkrét bértáblát is közöltek.
Ezzel kapcsolatban Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára az InfoRádióban elmondta:
30 éves múzeumi dolgozói múltjával ismeri a bérhelyzetet a közgyűjteményi területen.
A tárcája létrejötte után találkozott a szakszervezet vezetőivel, aztán több államtitkár és helyettes államtitkár társaságában meg is látogatta őket, zajlanak a tárgyalások. Ezeknek nagyon fontos eleme lesz, hogy újra működtetni fogják az érdekegyeztető tanácsot, valódi párbeszédet szeretnének a szakszervezettel.
A tárca szerint is szükség van egy nagy arányú bérfejlesztésre a kulturális területen. És emellett nagyon fontos, hogy egyúttal az ágazat intézményi struktúrájának az átalakítása, a fenntartási költségek biztosítása is megtörténjen, mert csak az egyik vagy a másik önmagában nem jelent elég segítséget.
„Az ágazat egyszerre küzd azzal, hogy alacsony a kulturális terület bérszínvonala, illetve hogy intézményen belül is kinyílt a bérolló – tehát az egy intézményen belül dolgozók között is elég nagy bérfeszültség van – és a szektoron belüli intézményhálók között is jelen van ez a bérolló. Ezeket is kell kezelnünk. Amikor a szakszervezet munkatársaival, vezetőivel, tagjaival találkoztunk, akkor is elmondtuk, hogy
a béremelés kérdését differenciáltan kell kezelni,
nem feltétlenül jó, hogyha ezt általánosítjuk” – fogalmazott. Az emelés mikéntjének kialakításába a következő napokban, hetekben szeretnék bevonni az érdekképviseleteket is.
A szakszervezet a tudományos fokozattal rendelkező és ilyen munkát végzőknek 915 ezer forint kér, ez lenne a bértábla teteje. Az alján pedig a működéstámogató munkakörben 460 ezer forint bruttó bért kérnek. A levelük itt megtalálható.
Ahhoz, hogy kiderüljön, ez megadható-e, Sári Zsolt szerint azt kell először is megnézni, milyen helyzetet vettek át az előző kormánytól, aztán azt, hogy a sokféle alacsony bérszínvonalú terület (kultúra, szociális és egészségügyi támogatók, oktatást támogatók) között a „tortát”, vagyis a rendelkezésre álló forrásokat hogyan lehet elosztani.
„Teljesen megértem a kollégák és az érdekképviselet véleményét.
Jelenleg a kormány ezt tudta biztosítani, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel le is zárul a bérfejlesztés kérdése. A négyéves ciklus alatt kell eljutnunk oda, hogy már nemcsak kezeljük a problémát, hanem normális bérhelyzet jön létre. Tudjuk azt, hogy ezt nem négy évre akarjuk elhúzni.
Most átvett a kormány egy olyan költségvetési helyzetet, hogy a kormány a létrejöttekor nem is tudta, mi vár rá, sokkal rosszabb volt az a gazdasági helyzet, amivel szembesültünk” – fogalmazott, megjegyezve, hogy ehhez képest tudták elindítani sok ágazatban a bérfejlesztést, és reményeik szerint a jövő évben az igényeket sokkal jelentősebb mértékben ki tudják majd elégíteni.
A 2027-es költségvetési tervezet tehát alacsonyabb, 10,7 és 21,5 százalék közötti bérfejlesztéssel számol az állami szektorban a korábban ígért 25 százalékos emelések helyett. A költségvetési és euróbevezetési terveket nézve évekig feszes költségvetéseknek néz elébe az ország, így pedig kérdés lehet, hogy meddig lehet a korábban ígért 25 százalékos emelést megvalósítani. Sári Zsolt leszögezte:
szeretné, ha ez viszonylag gyorsan menne,
de persze a kulturális minisztérium államtitkáraként nem tehet ígéretet. Kiemelte ugyanakkor, hogy a különböző tárcák folyamatosan egyeztetnek és tárgyalnak.
„Azt gondolom, hogy a kulturális tárcánál a bérkérdés az egy csomag, és nagyon fontos azt megnézni, hogy az elmúlt időszakban a kulturális terület finanszírozása hogyan valósult meg. Ebben a struktúrában le kell bontani a párhuzamosságokat, azokat a struktúrákat, amelyek nem támogatták az egyes intézményeket és az intézményekben dolgozókat, hanem amelyeken át kifolyt ebből a rendszerből a pénz. Ha ez sikerül, akkor olyan lehetőséget tudunk teremteni, amiben a bérfejlesztés is megvalósulnat. Számomra államtitkárként nagyon fontos, hogy annak az intézményrendszernek, ami ezt az egészet működteti az örökségvédelemben, a közgyűjteményi területen, a működési költségét is rendeznünk kell, hiszen a fejlesztésekkel párhuzamosan nem valósultak meg az intézményfenntartási költségek emelései” – hangsúlyozta.
Beszélt arról, hogy
a területen a „legnagyobb tévedés” a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ létrehozása volt,
amelyben túl sok nagy, jelentős, de egymástól nagyon eltérő profilú és működésű intézményt vontak össze. Úgy látja, még ha a beszerzéseket „jobban is meg lehetett csinálni”, a működtetése nem lett olcsóbb ezeknek az intézményeknek.
„Csak ebben az egy rendszerben, ami a közgyűjteményi központ volt, be volt zárva az Iparművészeti Múzeum kilenc évre, pedig Budapest egyik legjelentősebb műemlék épülete. Ott volt a Természettudományi Múzeum hányattatott sorsa. Az Országos Széchényi Könyvtár nincs jó állapotban, sem maga az épület, sem a belső struktúrája. Csak a Magyar Nemzeti Múzeumnak több mint 40 fíliája van” – sorolta a legjelentősebb problémákat. Hozzátette, hogy
az intézményeknek vissza fogják adni az önállóságukat, és a működésükben fontos elvárás lesz az átláthatóság.
Emellett a mostani belső ellenőrzések, vizsgálatok épp arra irányulnak, hogy kiderüljön a fenntartó minisztérium számára, hogy a belső struktúrák hatékonyak-e, valóban gazdaságosan, átláthatóan kezelik-e a közpénzeket az intézményekben, azokra a feladatokra vannak-e allokálva a források, amelyek az adott intézmény alapfeladatai.
Sári Zsoltot az InfoRádió kérdezte még az ügynökaktákról, a múlt ezen időszakának társadalmi és politikai feldolgozásáról is.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
