Adorján Béla, a Jobbik elnöke YouTube-csatornáján elemezte a tervezett finanszírozást, és több ponton is komoly aggályokat fogalmazott meg.
A bejelentett keretből a politikus által ismertetett adatok alapján mindössze 700 milliárd forint származna közvetlenül a magyar költségvetésből, további 900 milliárdot uniós forrásokból várnak, míg a fennmaradó 2400 milliárdot banki és magántőke bevonásával teremtenék elő. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a teljes összegből csupán mintegy 600 milliárd forint lenne vissza nem térítendő támogatás, a többi jellemzően hitelként jutna el a cégekhez.
Csakhogy milyen vállalkozó vállalna újabb adósságot egy olyan gazdasági környezetben, ahol a versenyképesség és a kiszámíthatóság is komoly kihívás? Adorján a hazai adózási viszonyokat, a szomszédos országokkal szembeni versenyhátrányt, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei építőipar jelentős visszaesését is felhozta. Szerinte a bajban lévő kis- és középvállalkozásoknak nem feltétlenül újabb hitelre, hanem érdemi, vissza nem térítendő segítségre lenne szükségük.
Külön kitért az Eximbank szerepére is. A korábbi időszak finanszírozási gyakorlatát bírálva Szijj László és Tiborcz István érdekeltségeit, valamint az egyiptomi vasútfejlesztést említette. Bár a bank vezetésében időközben teljes személyi változás történt, Adorján szerint önmagában az új igazgatótanács még nem garancia arra, hogy megszűnik a politikai befolyás.
A vagyonvisszaszerzés ügyében még élesebb kérdést fogalmazott meg: a politikus által ismertetett 2027-es költségvetésben a visszaszerzendő vagyonból származó bevétel tervezett összege nulla forint, miközben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal személyi juttatásaira közel ötmilliárdot különítenének el.
Négyezer milliárdos program, bizonytalan források, jelentős hitelarány és nulla forintra tervezett vagyonvisszaszerzés. Adorján szerint ezek után jogos a kérdés: valóban új gazdaságpolitika következik, vagy csak a régi problémák kaptak egy jóval nagyobb árcédulát?
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
