A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
Több milliószor keresték már fel az ügynökakták első körét nyilvánosságra hozó nyitottaktak.hu weboldalt, ahol már a nagyközönség is hozzáfér számos, az 1945 és 1990 közötti időszakban rögzített állambiztonsági információhoz. Ezek mély sebeket okozhatnak vagy téphetnek fel azokban a családokban, közösségekben, ahol nem volt ismert az érintettek ilyen múltja. A traumák feldolgozását a kormányzat egy támogató, kísérő testület felállításával, illetve a közösségek által használható ismeretanyagok készítésével segítette.
Az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára a nyilvánosságra hozott adatokkal, azok esetleges politikai vagy más nyomásgyakorlásra való használatával kapcsolatban elmondta: az a fontos, hogy minden helyzetben meglegyen az a támogató és segítő háttér, ami a társadalmat, a közösségeket és az egyént tudja segíteni.
„A társadalmi trauma elkerülése egy olyan alacsony bizalmú, gyenge szolidaritású társadalomban is működni tud, mint ami a XXI. századra Magyarországon kialakult. Egy szakmailag támogatott feldolgozást akarunk. Nagyon fontos, hogy a támogató, kísérő testület elkerülje a teljes pártpolitikai megközelítést,
hiszen nem cél, hogy családokon belül, generációkon át, politikai táborokon, megmerevedett határok között maradjon ez, hanem pontosan az lenne a cél, hogy ne a mutogatás eszköze, hanem a közös történelmünknek a feldolgozása legyen. Tudjunk együtt beszélgetni arról, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben. A demokrácia pont arról szól, hogy nem kell egyetértenünk, de meghallgatjuk a másikat, odafigyelünk a másik véleményére, és a párbeszéd, a vitakultúra alapjai a tények legyenek. És a tényekre alapozott vitában a másikat ne ellenségnek tekintsük, hanem ugyanazon közösség tagjának. Nem kizárjuk, hanem azt mondjuk, hogy igen, értem, hogy te másként gondolkodsz, másként látod ezt a kérdést, elfogadom, hogy te másként látod, itt vannak az én érveim” – mondta, hozzátéve: ezek az érv alapú beszélgetések kell hogy kulcsszerepet játsszanak nemcsak ennek az egy társadalmi traumának, hanem valamennyi társadalmi és történelmi traumánknak a feldolgozásában.
A megértéssel és a megbocsátással kapcsolatban kiemelte:
az apák és a nagyapák bűneiért a mai generációk nem felelősek, az ilyesmit nem szabad átvinni a leszármazottakra. Fontos továbbá megérteni, hogy a hálózati személyek miért lettek hálózati személyek, ugyanis sokszor ők maguk is áldozatok voltak.
Meg kell ismerni azokat a történeteket, amik az egyes személyek mögött állnak. Mi motiválta, miért történt az, hogy őt beszervezték, mivel lehetett zsarolni, mivel lehetett támadni, mivel lehetett megfogni? Mert még sokszor, amikor csak az szerepel a kartonon, hogy hazafias alapon szervezték be, ott se biztos, hogy csak ez szerepelt a szóbeli meggyőzéskor érvként – mondta az államtitkár.
Úgy látja, hogy
a fiatal generációk másként tekintenek már az ügynökmúltra, mint a korábbiak.
„Azt veszem észre, hogy nem eltörölni akarják, hanem tovább lépni, megérteni, hogy miért történt ez akkor, de úgy, hogy ez már tanulság legyen, és ne kísértsen tovább minket, hanem le tudjuk tenni. De a terhet letenni csak úgy lehet, hogyha ezt megbeszéljük, kibeszéljük, és nem tüskeként, nem olyan teherként visszük magunkkal, amit nem tudunk kibeszélni, mert nincsenek információink, mert tabuk és titkosított témák vannak” – hangsúlyozta.
Azzal kapcsolatban, ha az iratokból magas rangú kormánytisztviselő vagy más fontos beosztást viselő személyről kiderülne, hogy ügynöki múltja van, Sári Zsolt elmondta: egyrészt az érintett személynek kell kiállnia és elmondania a szükséges információkat, másrészt a „fölötte dolgozó vezetőnek” kell eldöntenie, legyen-e következmény. Rengeteg családi információt is ismerni kell ahhoz, hogy mérlegelni lehessen, kit hogyan, mivel szerveztek be – ismételte meg.
A múlt megbeszélésének agórájába a kormány nem akar beszállni, nem akarja megmondani, hogy mit kell erről gondolni. Sári Zsolt úgy vélte, hogy
a kormány az ellenfeleivel szemben sem kívánja politikai fegyverként használni az esetleges érintettségi információkat.
„Hogyha egy kormány demokratikus, márpedig ez a kormány nagyon demokratikus, akkor azt gondolom, hogy nem politikai fegyverként akarja használni az adatokat”, és akkor sem ilyennel fog visszavágni, ha az ellenzék támadja a kormányzatot. Ezt nem fegyverként kívánják használni, hanem a történelmünk részeként – tette hozzá.
A levéltári anyag tovább bővülhet. Dolgozik az a bizottság, amely ellenőrzi azokat a dokumentumokat, amelyek jelenleg még a különböző szolgálatoknál vannak és nincsenek feloldva a titkosítás alól.
„A vonatkozó törvény megjelenése és hatályba lépése után a szolgálatok átadtak a levéltárnak dokumentumokat, a törvény kihirdetése óta már több százezer dokumentum bekerült így a levéltárba. Annak a bizottságnak, amelyet Rainer M. János vezet, az a feladata, hogy a még a szolgálatoknál lévő és a titkosítás alól fel nem oldott dokumentumokat megvizsgálja, és kezdeményezze azoknak a feloldását, amelyek bekerülhetnek a levéltárba” – emlékeztetett.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
