November 3-án, kedden hetedik alkalommal került sor a Felvidék Lelkiismerete-díj átadására Pozsonyban. A díjátadás az 1938. november 2-ai első bécsi döntés idei, 88. évfordulójához kötődött. Az átadás helyszíne a Pozsony-óvárosi Csemadok-székház Rákosi Ernő Nagyterme volt, kora este 17 órától. Idén a VII. Felvidék Lelkiismerete-díjat Zilizi Tihamér, az elismerés kiötlője Falath Zsuzsannának ítélte oda.
A Felvidék Lelkiismerete-díj eredete 2017-re vezethető vissza. Mozgatórugója az akkor Pozsonyban tartózkodó, Petőfi-ösztöndíjas Horváth Júlia Borbála szociológus, író volt Budapestről. Ő mondta ugyanis 2017. november 30-ai, Pozsonyból történő búcsúzása során Zilizi Tihamérról, hogy „Tihamér, cselekedeteid láttán, igyekezeteid révén Te vagy a Felvidék Lelkiismerete.“
Sorrendben a következő személyek voltak a korábbi évek díjazottjai: 2021-ben Méry János Somorjáról, 2022-ben dr. Práznovszky Miklós Érsekújvárból, 2023-ban Szekeres Zoltán Peredről, 2024-ben Csémy Szilárd RévKomáromból. Tavaly két díjazott is volt: Tomovics Miroszláv Rétéről, továbbá dr. Köteles Ágoston Szepsiből.
Falath Zsuzsanna 1992. július 24-én született Nagyszombatban, Zuzana Falathová néven, szlovák családban. Szlovák iskolákba járt; magyarul csak 20 éves korában kezdett tanulni, amikor felfedezte magyar származását.
A Pozsonyi Színházi Képzőművészeti Szakközépiskola elvégzése után muzeológiát és kulturális örökséget tanult a Comenius Egyetemen Pozsonyban.
2016 és 2019 között muzeológusként dolgozott a Pozsonyi Városi Múzeumban. 2018 decemberében adott interjút a Magyar Hírlapnak. Ebben a szlovák–magyar kapcsolatokról, a történelemről, a Beneš-dekrétumokról és hasonló témákról nyilatkozott. Azt is kijelentette, hogy a szlovák iskolákban nem tanítják a történelmet a valóságnak megfelelően, mivel meghamisítják azt. Ezekért a kijelentésekért 2019-ben elbocsátották a múzeumból.
2020 óta a várpalotai Trianon Múzeum munkatársa. Szakmailag a felvidéki magyarsággal foglalkozik, különös tekintettel a magyarok kálváriájára az első Csehszlovák Köztársaság idején.
Mivel fáj neki Trianon, a 2021-es népszámláláskor magyar nemzetiségűnek vallotta magát, és 2026-ban a nevét Falath Zsuzsannára változtatta. A Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja és felvidéki küldötte.
A díjazott bemutatása után Zilizi Tihamér ünnepélyesen átadta a díjat Falath Zsuzsa úrhölgynek. Ezt Zs. Nagy Lajos költő fia, Nagy Zoltán művész alkotta meg, s Zrínyi Ilonát ábrázolja. Hozzágondolandó, összekapcsolandó a harcos Zrínyi Ilonával Falath Zsuzsa és az utódok: a harcos, küzdő, erőteljes, kemény magyar fiúgyermekek, akik jövőnk, megmaradásunk kulcsai, zálogai.
Falath Zsuzsa előadása követte a díjátadót, melyben elsősorban megköszönte a díjat Zilizi Tihamérnak. Elmondta: „ne vegyék részemről álszentségnek, de én őszintén úgy érzem, hogy érdemtelenül vagyok bármiféle díjjal, dicsérettel kitüntetve. Mondom ezt azért, mert részemről munkám, aktivitásom és kiállásom nemzeti minimum kell, hogy legyen minden magyar, főként a leszakított területeken élők számára.“
Hozzátette: „ha mindenki teljesítené azt a keveset, amit rá kellene helyezni a nemzet oltárára, nem jutottunk volna el idáig, s Trianonig sem.“ (…) „Igazi nagy csapásaink a 20. században történtek: I. és II. világháború, Trianon, párizsi döntés, kommunizmus és az 1989-es rendszerváltás, ami végül nemzetünket ismételten megnyomorította és kifosztotta. (…) Szerintem új nemzeti doktrínára lenne szükségünk, melynek alapja állapotunk őszinte, szembenéző felismerése, továbbá a nemzetünkre leselkedő veszélyek felkutatása, kitárgyalása lenne. Tartozunk annyival őseinknek, hogy fogyásunkat először megállítva, majd visszafordítva fényesebb jövő felé vezessük nemzetünket.“
„Az 1989-es új helyzet adott számunkra egy viszonylagos lehetőséget, hogy újra rendezzük sorainkat és meghatározzuk céljainkat. Ehelyett eldevalváltuk legfontosabb és legerősebb céljaink megnevezését: autonómia, benesi dekrétumok eltörlése, kultúránk és egységünk megerősítése és felvirágoztatása“ – fűzte hozzá Falath Zsuzsa.
„Az 1919-es év meghatározó a szlovák–magyar kapcsolatokban. Onnan számítva egy olyan mentalitás-változás lépett be a szlovák nemzet lelkébe, ami a régi tótoktól testidegen volt. A cseh imperialista szándékok a szlovákságot új módon használták fel saját céljaik eléréséhez. Mégpedig úgy, hogy a szlovákság néplelkébe elültették a rasszizmust és a sovinizmust.“ (…)
Nagy feladat vár ránk! Felszegett fejjel, jövőbe néző tekintettel, büszkén kell megreformálni nemzetrészünket. Így tudunk méltóvá válni őseink örökségéhez. Kötelességünk, hogy megtartsuk ezt a földet, amit őseinktől örököltünk. Túl szép ahhoz drága Felvidékünk, hogy néhány generáció alatt nemtörődöm módon – lustaságból, vagy önző individualizmusból – elveszítse magyar jellegét, és végeredményképpen ténylegesen kialakuljon egy szlovák nemzetállam, amely előbb vagy utóbb felszámolná a felvidéki magyarság írmagját is. Ehhez a nemzetmentő munkához kívánok mindenkinek, minden magyarnak hősies elszántságot, és ehhez kérem a Jóisten segítségét – zárta előadását Falath Zsuzsanna.
A díjátadóhoz Bányász Gábor Ferenc író az erdélyi Köröstárkányból levélben üdvözölte Falath Zsuzsanna díjazottat, amiből idézünk:
„Fogadjátok elismerésemet, jót és jól választottatok! Annak okán is írom e kijelentést, hogy FALATH VASAKARAT címmel könyvet írtam a Falath Zsuzsanna küzdelméről, harcáról. Ha valaki megérdemli a Felvidék Lelkiismerete-díjat, Ő az! Hogy mit jelent kiemelkedni a hazugság posványából és felhozni a fényre az igazságot, Ő elmondhatja! Honnan indult, milyen utat járt be és mesélni tudna a lélekgyötrő buktatókról, csapdákról is! Milyen árat fizetett és fizet azért, hogy példakép, viszonyítási alap lehet, minden nemzeti érzelmű, öntudatú ember számára! (…) Falath Zsuzsanna életében eljött az a nap, amikor ráébredt, hogy Ő, magyar is! 1/3-ban, de akkor is! Milyen is ez a világ? Mindig és mindenhol a 2/3 dönt! Nem! Falath Zsuzsannánál ez nem volt, és ma sem érvényes! Ha az igazság az 1/3-nál volt, Ő odaállt! Megtanult magyarul és ahogy nőtt a magyar tudása, úgy teljesedett ki bensőjében a lelkiismeret és társa, az igazságérzet. (…) Az igazságot rakta minden, még maga elé is. És ezzel kihirdette maga felett az ítéletet: „Nem akarok hazug emberek szolgája lenni. És nem lett!”
(…) Egy Falath Zsuzsanna-idézettel zárnám méltatásomat, kívánva a jövőben Nektek, Nekünk, minél több FALAT(H)NYI LELKIISMERETET: „Biztos a vér is fontos, de fontosabb, hogy az ember felismerje a nemzet szakralitását és küldetését.”
A díjátadó kapcsán Köteles Gusztáv, tavalyi egyik díjazott is küldött üdvözlő sorokat. Végezetül Zilizi Tihamér meghatódottan elszavalta egyik kedves versét Alföldi Géza „Csak a gyökér kitartson“… címmel.
A korábbi díjazottak közül jelen voltak és felszólaltak Szekeres Zoltán és Tomovics Miroszláv.
Ezen hivatalos részek leforgása után gratulációval, kötetlen beszélgetéssel, véleménycserével folytatódott az est egy jó pohár farkashidai bor és sütemény fogyasztása mellett.
A szerző felvételei
Zilizi Kristóf/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
