Megnyílt a Nyitott Akták online adatbázisa, amelyben mintegy 60 ezer, az állambiztonsági nyilvántartásban szereplő 6-os karton vált hozzáférhetővé. A nyilvánosságra került dokumentumokban több ismert közéleti és kulturális szereplő neve is felbukkant. Van, aki határozottan tagadja a beszervezését, más vállalja a múltját, és olyan is akad, aki szerint a róla szóló adatok félrevezetők.
Az 1956-os forradalom szovjet leverésének 70. évfordulóján, a kormány ígéretének megfelelően megnyíltak az úgynevezett ügynökakták: szerda délelőtt elindult a kereshető Nyitott Akták online adatbázis, amelyben első körben mintegy 60 ezer 6-os karton adatai váltak nyilvánossá.
Az adatbázis megnyitása után rövid időn belül számos – politikai, közéleti, kulturális és sportéletből felbukkanó – név vált ismertté – ezek a cikk második felében olvashatók. Közülök többen is megszólaltak azóta:
„Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg”
Lezsák Sándor egykori politikus kikéri magának, hogy a kommunista ügynöki múlttal bélyegezzék meg, egyben kijelentette: nem volt ügynök, őt figyelték meg.
Az Országgyűlés korábbi alelnöke, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója közleményében azt írta: „kikérem magamnak, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzenek meg engem, aki a kommunizmus üldözöttje voltam. Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg.”
Kijelentette: „mindenki, aki ezt az aljas hazugságot terjeszti, a bíróság előtt fog felelni érte”. Hozzátette: a jogi út azonban nem teheti jóvá azt az erkölcsi kárt, amelyet ezzel a rágalommal okoznak számára.
„Nem gondoltam volna, hogy a lakiteleki találkozó 40. évfordulójához közeledve, 2026-ban ismét a neokommunizmus áldozatává válok. Szégyellje magát, aki ebben a színjátékban részt vesz” – fogalmazott közleményében Lezsák Sándor.
„Az én lelkiismeretem tiszta”
Tagadta Kaposvár polgármestere a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban, hogy hálózati személy volt. „Nem voltam ügynök, soha nem ártottam senkinek” – hangsúlyozta Szita Károly (Fidesz–KDNP), akinek a 6-os kartonja, valamint a róla mágnesszalagon tárolt adatok is szerepelnek a nyitottaktak.hu felületen szerdán közzétett dokumentumok között. A 6-os karton szerint Szita Károlyt 1980. július 1-jén szervezték be hazafias alapon, fedőneve Krakus Péter, minősítése titkos megbízott, a „foglalkoztatás vonala” katonai objektumok biztosítása volt, szolgálata 1989. május 9-én szűnt meg.
Szita Károly a megjelent dokumentumokkal összefüggésben a videóban közölte: „nincs ebben semmi új”, az ügynöküggyel már 2005-ben megpróbálták ellehetetleníteni, és ezt minden egyes választás előtt négyévente megismételték. Azóta ötször választották újra a kaposváriak, akik előtt az élete nyitott könyv, ismerik őt és megismerték a munkáját, 32 éve polgármester – tette hozzá.
Azt mondta, 2005-ben feljelentést tett a Központi Nyomozó Ügyészségen, az ügyészség megállapította, hogy manipulálták az iratokat, ezzel bűncselekményt követtek el, a tettes kiléte azonban nem volt beazonosítható. „Az én lelkiismeretem tiszta” – hangoztatta Szita Károly.
Egy ismeretlen személy 2004 decemberében egy internetkávézóból juttatott a világhálóra Szita Károly ügynökmúltjáról szóló információkat. Az Index hírportál 2005 január elején a birtokába jutott feljegyzésre hivatkozva írt arról, hogy Szita Károly ügynöki tevékenységet végzett az 1980-as években, Krakus Péter fedőnéven katonai objektumokról írt jelentéseket. A Népszabadság az év január végén feladó nélkül a laphoz érkezett dokumentum-fénymásolat alapján közölte, hogy a Krakus Péter fedőnevű ügynök polgári neve Szita Károly, akinek adatai megegyeznek Kaposvár azonos nevű fideszes polgármesterének adataival. Az írás szerint Krakus 1980. július 2. és 1989. május 9. között titkos megbízottként szolgált, „foglalkoztatási vonala” katonai objektumok védelme volt.
A médiában napvilágot látott a Munka-dosszié fedőlapjának és az úgynevezett 6-os kartonnak a másolata, amelyről az ügynök személye beazonosítható. Ungváry Krisztián történész 2005 júliusában a Népszabadságban megjelent cikkben úgy fogalmazott: „a Nemzetbiztonsági Hivatalban őrzött akták alapján azonosnak vesszük Krakus Pétert és Szita Károlyt”.
Szita Károly az Indexen megjelent információk után néhány nappal sajtótájékoztatón kijelentette, nem volt ügynök, egyúttal jelezte, jogi úton követel elégtételt a hírportáltól. Azt mondta, politikai játszma zajlik, ellenfelei évek óta próbálják lejáratni őt. Közölte: azt, hogy nem volt ügynök, bizonyítja az átvilágító bírák 1999-ben neki megküldött határozata, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának az ő megkeresésére írt levele. A sajtó képviselőnek bemutatott levélben az állt: „Kutatómunkánk – az iratanyag jelenlegi feldolgozottsági szintjén – nem járt eredménnyel, Önre vonatkozó adatot nem találtunk.”
A Központi Nyomozó Főügyészség Szita Károly feljelentése nyomán államtitoksértés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított, amelyet 2006 júniusában felfüggesztett, mert bár megállapította az államtitoksértés és a hivatali visszaélés gyanúját, az elkövető kilétét az egy évig tartó nyomozás során nem sikerült tisztázni.
„Soha többé nem láttam”
Valóban volt egy megkeresés, megpróbáltak rávenni valamire, de nem sikerült, és soha nem szerveztek be – reagált Szigeti Ferenc, a Karthago zenekar vezetője az MTI-nek szerdán arra, hogy a 6-os kartonja szerepel a nyitottaktak.hu felületen szerdán közzétett dokumentumok között.
Az iratok szerint a rendszerváltás előtti években a Magyar Rádió zenei szerkesztőjeként dolgozó Szigeti Ferenc beszervezési időpontja 1988. május 9. volt, azt a Belügyminisztérium III/III-as Főcsoportfőnökségéről Gábor Róbert rendőrszázados végezte el. Szigeti Ferenc fedőneve „Csabai Vilmos” volt a dokumentum szerint.
„Új útlevelemre vártam, és levélben értesítettek, hogy a XIII. kerületbe, a Váci út mellett egy lakásba menjek el érte. Ott egy udvarias rendőrtiszt fogadott, odaadta az útlevelet, majd rátért arra, hogy szeretnének megkérni valamire. Arra, hogy beszéljem rá egy kollégámat, egy ismert zenekar tagját, akiről tudják, hogy a barátom, hogy ne kampányoljon a koncertjükön az SZDSZ-nek, amelyik akkoriban jött létre. Nem éreztem fenyegetőnek, egy kérésnek tűnt, amit közölt” – idézte fel Szigeti Ferenc.
A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 1988. november 13-án alakult meg Budapesten.
Szigeti Ferenc azt mondta, nem ígérte meg a rendőrtisztnek, hogy ezt meg tudja oldani, csak annyit vállalt, majd megpróbál beszélni a zenészkollégájával.
„Soha nem hívtam fel ezt a barátomat, úgy gondoltam, ez a dolog nem rám tartozik. A rendőrtiszt ezután jó ideig nem is keresett, aztán nyáron, amikor a Magyar Rádió balatonszéplaki üdülőjében nyaraltam a családommal, felhívott, és megkért arra, találkozzunk Siófokon, a Fő téren az ismert presszóban, és beszélgessünk egy kicsit. Odamentem. Nem volt erőszakos, megkérdezte, hogy vagyok, és sikerrel jártam-e, tudtam-e beszélni a kollégával. Elnézést kérve mondtam, hogy nem, ő azt válaszolta, semmi baj” – mondta Szigeti Ferenc.
Hozzáfűzte: a rendőrtiszt megjegyezte, hogy szerinte ez most már úgysem lesz aktuális, és aztán elváltak egymástól. „Soha többé nem láttam.”
A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség a Magyar Népköztársaság állambiztonsági szolgálatának, politikai rendőrségének a belső elhárítással foglalkozó része volt 1962 és 1990 között. Szervezetileg a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség részét alkotta. A többi akkori, magát szocialistának nevező országhoz hasonlóan nemcsak az alapvető nemzetbiztonsági feladatokat látta el, hanem az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden belső ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, illetve lehetőség szerint felszámolni.
„Szikora elvtárs, azért ha valamit hall, mondja el nekünk”
A Nyitott Akták oldalán megtalálható Szikora Róbert, az R-Go frontemberének adatlapja is. A nyilvántartás szerint az énekes-dalszerző NANU-NANU fedőnéven szerepelt, 1984 februárjában pedig beszervezték, vagy megpróbálták beszervezni. A beszervezés alapjaként a hazafiasságát jelölték meg, az eljárást Gábor Róbert rendőr főhadnagy végezte. Az adatokból nem derül ki, hogy Szikora készített-e jelentéseket. A minősítése tmb., vagyis titkos megbízott volt, ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy másokról jelentett volna.
Szikora Róbert az Indexnek kategorikusan kijelentette, hogy nem jelentett senkiről.
„Az R-Go megalakulásától kezdve fontos ember voltam. Ha Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban fontos koncertünk jött, akkor le kellett ülni az ORI akkori vezetőjével, a Bulányi elvtárssal beszélgetni. Ennek az volt a lényege, hogy átbeszéljük, milyen koncertre számíthatnak, ne legyen balhé, illetve ne mondjak semmit, ne szóljak be a rendszernek, ne mondjam azt, hogy a Jóisten veletek van. Szerették volna, ha jelentéseket írok, de nem kértek rá, és nem is tettem ilyet. Ez abszolút kizárt” – mondta Szikora Róbert, aki szerint meg sem próbálták beszervezni.
„Az útlevélosztályon, amikor átadták a külföldi koncertek előtt az útlevelem, a szemembe néztek, és azt mondták, hogy Szikora elvtárs, azért ha valamit hall, mondja el nekünk, és ne találkozzon újságírókkal, ne mondjon semmit disszidenseknek se a rendszerről, se arról, hogy maga mit tervez vagy mit nem tervez. A biztonságra játszottak. Veszélyes embernek számított, akinek mikrofon volt a szája előtt, megfigyelték őket” – fűzte hozzá.
„Sokáig homokba dugtam a fejem”
Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak adott szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
A Válasz Online-nak adott interjúban a jövőre 90 éves fotográfus maga kezdeményezte múltjának feltárását, még azelőtt, hogy nyilvánossá váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeinek hatos kartonjai. Korniss Péter úgy fogalmazott: élete egyik legnehezebb beszélgetésére vállalkozott, mert szégyelli egykori szerepét, ugyanakkor szeretné, ha történetét nem találgatások alapján ítélnék meg. Arra a kérdésre, hogy mikor tudta meg, hogy van írásos nyoma egykori hálózati tevékenységének, azt válaszolta, hogy nyolc-tíz évvel ezelőtt egy Németországban élő magyar történész, Kiss Eszter a Humboldt Egyetemen disszertációt írt a magyar fényképészet 1989 előtti történetéről.
„Amikor megjelent a könyv, Eszter eljött hozzám és letette elém a hatos kartonom levéltárból kikért másolatát. Azt hittem, szívszélhűdést kapok. Magyarázta, mi mit jelent a kartonon, de én alig láttam-hallottam. Később megkérdeztem tőle, miért nem írta ezt meg rólam? Azt mondta, ezt akkor alaposan átbeszélte kollégáival és így döntött. Azóta sokat gyötrődtem, megszólaljak-e, aztán a hatos kartonok publikálása eldöntötte a kérdést. Bocsánatot kell kérnem, amiért csak most beszélek erről és sokáig homokba dugtam a fejem” – mondta Korniss Péter.
Korniss Péter arról is beszélt, hogy fiatalon, a forradalom leverését követő megtorlások légkörében nem látott más lehetőséget, mint hogy engedjen a nyomásnak.
Tarr Zoltán édesapjának iratanyaga is elérhetővé válhat
A szerdán közzétett nemzetbiztonsági iratok között „minden bizonnyal elérhetővé válik” a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter édesapjának, néhai Tarr Kálmánnak az iratanyaga is, azonban ez nem jelenti azt, hogy ügynök lett volna. Ezt maga Tarr Zoltán közölte a Facebook-oldalán.
Hangsúlyozta, hogy az édesapja írásos igazolással is rendelkezett arról, hogy ügynöki tevékenységet nem végzett, a 6-os karton megléte ellenére sem. Az igazolást az „Egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII törvény keretében felállt I. sz. Bizottság” állította ki 2002. február 27-én – tette hozzá, azzal együtt, hogy a bizottság határozata alapján az édesapja „az Etv. 1. §-ban meghatározott tevékenységet nem végzett, az ott megjelölt szervezeteknek tagja nem volt”.
„A családunkban édesapám története ismert volt, arról nem mostanában szereztem tudomást. Utolsó napján is beszéltünk erről a témáról, mert mindig nagyon bántotta a nyilvánosságra nem kerülő információk hiányából fakadó hirtelen ítélkezés és az, hogy egy embertelen rendszer nem feldolgozott hagyatéka még évtizedekkel később is pusztító lehet, főként gyermekei életében. Remélem, hogy a most megnyíló irattár a múlt titkainak feltárásával hosszabb távon elvezethet a megbékélésre. Édesapám esetében a nyilvánosságra kerülő iratok nem szolgáltatnak új információt, és a fent idézett határozat számomra, és remélem, mások számára is a téma lezárását jelenti” – fogalmazott Tarr Zoltán.
„Te csak vigyázz, mert tudjuk…”
Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspökének neve is szerepel a nyilvánosságra hozott ügynökaktákban. A nevére keresve a rendszer egy mágnesszalagos adatsort és egy 6-os kartont is megjelenít, utóbbi szerint 1988 augusztusában szervezték be Dunai Gábor fedőnéven. A beszervezés alapjaként a „hazafias” indokot tüntették fel, a püspök pedig 04-es kódot kapott, „foglalkoztatott hálózati személy” minősítéssel.
Beer Miklós elmondása szerint a „beszervezése” hasonlóan zajlott, mint Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapáté: nem is tudott arról, hogy hálózati személyként tartották nyilván. Erről még nyáron adott interjút Ungváry Krisztián történésznek, aki november 2-án tette közzé a beszélgetésről készült videót. A történész kutatóként férhetett hozzá a kartonhoz, amelyet az interjú során a püspöknek is megmutatott – jegyzi meg a Telex.
Beer Miklós elmondása szerint korábban soha nem látta a saját kartonját, és a rajta feltüntetett tartótisztet sem ismeri. Senki nem közölte vele, hogy beszervezik, és jelentenie kellene. Ungváry Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy a püspök 6-os kartonja szerint nincs iktatott munkaanyag Beer Miklós neve alatt, a történész számára is meglepő azonban ez a fajta szervezetlenség.
Beer Miklós a kétezres években, püspökké szentelése után értesült először arról, hogy ügynökként tarthatták számon. Ekkor kapott valakitől egy levelet, amelyben ez állt: „Te csak vigyázz, mert tudjuk, hogy te vagy a Dunai Gábor”. Ekkor döbbent rá, hogy ő is „érintett”, vagyis hálózati személyként szerepelhet a nyilvántartásban.
Állítása szerint hivatalos beszervezés nem történt, bár arra emlékezett, hogy 1988 környékén két-három alkalommal felkeresték, amikor pilismaróti plébános volt. Furcsállta, hogy több férfi is felkereste, akik nem mutatkoztak be. Azt sem értette, mit akarnak tőle, hiszen többnyire banális dolgokról, például a hogylétéről érdeklődtek.
Felidézett egy korábbi, gyanúsnak utólag sem egyértelműen tűnő esetet is. Még szeminaristaként összekötötték egy állítólagos német kispappal, akivel nyelvtanulás céljából levelezett. A német szeminarista egy alkalommal meglátogatta, és a domonkos szerzetesek felől érdeklődött. Beer nem gyanakodott, és el is kalauzolta a férfit egy betiltott domonkos szerzetesközösséghez. Néhány héten belül mindenkit letartóztattak, Beert pedig behívatták a hatóságok, és kikérdezték. „Olyan dolgokat mondott a nyomozótiszt, ami csak a szeminárium belső életére vonatkozott, és akkor döbbentem rá, hogy onnan valaki viszi ki a híreket.”
„Valótlan és megtévesztő”
Valótlannak nevezte a Szeged-Csanádi Egyházmegye a Kiss-Rigó László püspök államvédelmi beszervezésre vonatkozó híreszteléseket szerdán.
A sajtóban több helyen megjelent, a Kiss-Rigó László személyi adatait tartalmazó 6-os karton létezéséből ügynöki beszervezésre és tevékenységre vonatkozó híresztelések valótlanok, megtévesztőek és jogsértőek – írták az MTI-nek. Közölték: Kiss-Rigó László korábban személyiségi jogi pert indított hasonló vádak miatt, azokat 2009-ben jogerősen megnyerte.
Az ítélet indoklása szerint a 6-os karton léte, az annak kitöltésére vonatkozó adat Kiss-Rigó László esetében sem bizonyította, hogy ügynökként foglalkoztatták őt a kommunizmus éveiben. A 6-os kartonon szereplő tartótiszt meghallgatására is kiterjedő bizonyítási eljárás során kiderült, hogy Kiss-Rigó László beszervezésére valóban történtek próbálkozások, azonban a történész rá vonatkozó állítása, miszerint beszervezték, nem valósult meg – közölték.
Az alperesek a jogerős bírósági döntés nyomán a 6-os karton alapján Kiss-Rigó László felperes „ügynöki múltjára” vonatkozó valótlan tényállításokkal okozott személyiségi jogsérelem miatt helyreigazító közleményt tettek közzé és kártérítést fizettek – áll a közleményben.
A sajtóban ugyanaz a 6-os karton és az arra alapozott „ügynöki tevékenységre” vonatkozó valótlan híresztelések jelentek meg nyilvánosan, amelyek alapján Kiss-Rigó László 2009-ben már jogerősen pert nyert – hangsúlyozta a Szeged-Csanádi Egyházmegye.
„Semmi különös nem volt”
„Toth József” fedőnéven Felföldi József üzletember is szerepel az állambiztonság hálózati személyeit nyilvántartó mágnesszalagon. Cége, a debreceni központú Felföldi Édességgyártó Kft. évi többmilliárdos forgalmat bonyolít. A cég egyik sikerterméke a boltok polcain gyakran látható Quick Milk, a tejet szívás közben megízesítő szívószál, Felföldit szívószálpápaként is emlegetni szokták – írja a Telex.
A lap megkeresésére elismerte, hogy kapcsolatban állt az állambiztonsággal, ezt azonban azzal magyarázta, hogy gyakran utazott külföldre üzleti ügyben, és tonnaszámra szállított orosz kaviárt Nyugatra. Emiatt rendszeresen behívták a debreceni rendőrkapitányságra.
Állítása szerint előfordult, hogy kioktatták, mire figyeljen külföldön. Példaként említette, hogy arra kérték: jelezze, ha katonai konvojt vagy hadgyakorlatot lát. Mint mondta, semmilyen feladattal nem bízták meg. Azt is megjegyezte, hogy egyik angliai útja során még az amerikai CIA ügynökei is faggatták.
Az állambiztonsággal fenntartott kapcsolatáról ugyanakkor úgy fogalmazott, szerinte „semmi különös nem volt” benne: szereti a hazáját, és közel 300 embernek biztosít biztos megélhetést.
A politikából felbukkant nevek
Lezsák Sándor volt MDF-es, majd fideszes házalelnökről, a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum alapítójáról, illetve beszervezésével, rendszerváltozás előtti állambiztonsági tevékenységével kapcsolatban a levéltárban mágnesszalag maradt fenn.
Szita Károly korszakos kaposvári polgármesterről, aki szintén a polgári oldal kötelékében politizál, szintén került ki „nyom” a Nyitott Aktákra, Krakus Péter néven róla mágnesszalag mellett a 6-os karton is megvan. A nyolcvanas években tevékenykedhetett.
Martonyi Jánost a rendszerváltozás után Orbán Viktor miniszterelnök külügyminiszterként vonta be a politikába első kormányzása idején. Róla, vagyis „Magasdiról” mágnesszalagot őriz az ÁBTL.
Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) politikuslegendája retorikai teljesítményével elévülhetetlen érdemeket szerzett a Horn-kormány 1998-as bukásában a vidék Magyarországán, azonban a rendszerváltozás előtt Szatmári Lajos fedőnéven 6-os karton készült a beszervezéséről, és mágnesszalag is kötődik hozzá. „Ellenforradalmi tevékenysége” vezethetett 1957-es beszervezéséhez. Nincs már az élők sorában.
Csurka István rendszerváltó író, MIÉP-alapító pártelnök, a hazai radikális jobboldal újjászervezője Raszkolnyikov fedőnéven tevékenykedhetett, 6-os kartonja szerint „a népi demokráciához lojális” volt. Nem él már.
Nógrádi László, a KDNP korábbi alelnöke és frakcióvezető-helyettese, Lenti korábbi polgármestere is szerepel az akták között az Index cikke szerint, mind a 6-os kartonok, mind a mágnesszalagok között. Nógrádi „Sziklay” fedőnévvel szerepel az iratokban.
Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere Stefán fedőnéven működhetett együtt az állambiztonsággal, III/II-es ügynökként.
Patyi András alkotmánybíra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi rektora (2012–2018), a Nemzeti Választási Bizottság korábbi elnöke (2013–2018) is megtalálható a Nyitott Aktákban. A 6-os kartonja szerint III/III-asként „Kocsi Márton” néven volt nyilvántartva.
Tarr Zoltán kulturális és társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter édesapja, Tarr Kálmán érintettségéről posztolt a sajtótájékoztató után. Mint írta, a nyilvánosságra kerülő dokumentumok nem jelentik, hogy az édesapja ügynök lett volna. Hangsúlyozta, hogy az édesapja írásos igazolással is rendelkezett arról, hogy ügynöki tevékenységet nem végzett, a 6-os karton megléte ellenére sem.
A 6-os kartonok között szerepel Suchman Tamás, a Horn-kormány egykori ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere, az MSZP egyik alapítója is. Nevét elírással, Schuman Tamásként rögzítették, a karton szerint a III/II-es osztályhoz tartozott, fedőneve pedig Simon Arnold volt.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke is felbukkan a Nyitott Akták mágnesszalagos nyilvántartásában, ahol Otto fedőnéven, 04-es kóddal, foglalkoztatott hálózati személyként szerepel. A bejegyzés önmagában azonban nem bizonyítja a tényleges jelentéstételt vagy a tudatos együttműködést.
Járai Zsigmond, a korábbi pénzügyminiszter és jegybankelnök is szerepel a Nyitott Akták mágnesszalagos nyilvántartásában. A dokumentum szerint Bihari fedőnéven, 04-es kóddal, foglalkoztatott hálózati személyként tartották nyilván a BM III/II-es kémelhárító csoportfőnökség egyik alosztályánál.
Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere is szerepel a Nyitott Akták egyik 6-os kartonján. A dokumentum szerint a közgazdászt 1977-ben Doki fedőnéven szervezték be a külföldi hírszerzők felderítéséért és elhárításáért felelős III/II-2-a osztályhoz.
Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett egy posztot az ügynökakták megnyitását követően, amiben arra utal, hogy a rokonai nem érintettek: „Tisztelettel a tények kedvéért: édesapámat Szijjártó István Józsefnek hívják, Budapesten született, édesanyja neve Bacsilla Gabriella. Nagybátyám Szijjártó Gábor, szintén Budapesten született, édesanyja neve értelemszerűen Bacsilla Gabriella. Nagyapám neve Szijjártó István, Biharkeresztesről származik, az ő édesanyját pedig Pálfi Zsófiának hívták – írta a külügyminiszter.
A poszt nagy valószínűséggel annak szól, hogy az ügynökakták között fellelhető egy Szijjárto István Gábor nevezetű ember, az exminiszter a találgatásoknak igyekezett elébe menni – jegyzi meg az Index.
Közélet, tudomány és egyház
Vágó István „kvízprofesszor” halála előtt a DK XII. kerületi politikusaként volt ismert, de a nyilvánosság eddig nem tudta róla, hogy Quiz fedőnéven beszervezhették. Mágnesszalag őrzi ennek nyomát.
Egy elhunyt és egy élő katolikus egyházi vezető személyiség is megtalálható a Nyitott Akták adatbázisában. Egyikük Paskai László már elhalálozott bíboros, akinek pártállami múltjáról és megtévesztő tartalmú jelentéseiről már korábban is tudott a nyilvánosság. Ő Tanár néven szerepel, 6-os kartonját itt lehet megtekinteni. Osztályidegen, lojális, teológiai doktor, ez derül ki az 1972-es dokumentumból.
Új adat viszont, hogy Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, vagyis Lawrence is rendelkezik 6-os kartonnal, őt szinte a rendszerváltozás előtti utolsó pillanatban szervezték be, 1989 nyarán.
Szintén nem volt eddig ismert még pletyka szinten sem Beer Miklós nyugalmazott váci püspök rendszerváltozás előtti múltja, őt pilismaróti plébánosként 1988-ban Dunai Gábor néven szervezték be, de 6-os kartonja passzivitást sugall a szocializmus végóráiban.
A biztonságpolitikai szakértőként közismert Nógrádi György rendszerváltozás előtti, eddig nem ismert, Raguza fedőnéven folytatott (?) tevékenységéről 6-os karton és mágnesszalag is rendelkezésre áll. Kartonjából kiderül, tartalékos hadnagy volt és MSZMP-tag.
Szintén 6-os karton és mágnesszalag is van Karikó Katalin Nobel-díjas magyar tudósról, aki a koronavírus elleni korszerű vakcina mögötti tudományos eljárásáért kapta rangos kitüntetését, komoly nemzetközi karrierrel a háta mögött. Kartonján még csak nem is az az érdekesség, hogy KISZ-tag volt, vagy hogy tudományos segédmunkatársként szervezték be 1978-ban, hanem hogy a kartonon Salgó László volt országos rendőrfőkapitány aláírása szerepel a dokumentumban, ő 2002 és 2004 között volt Magyarország főrendőre, róla semmilyen állambiztonsági nyom nem lelhető fel, Karikónál pedig alig 4 évvel idősebb. Karikó Katalin fedőneve „Lengyel Zsolt” volt.
Az Index talált rá Terplán Zoltán, Kőszeg fideszes alpolgármestere nevére, aki III/III-asként a belső elhárításhoz tartozott a rendszerváltás előtt. Tibi fedőnéven dolgozhatott 1988-tól 6-os kartonja alapján.
B. Tóth László rádiós műsorvezető 6-os kartonja is felkerült a Nyitott Akták oldalára. A BM III/III-as osztálya által 1981-ben kiállított dokumentum szerint Göndör fedőnéven, „hazafias” alapon szervezték be. A kartonon szereplő minősítés azonban önmagában nem bizonyítja, hogy az együttműködés valóban önkéntes volt, mivel az állambiztonság a kényszerrel vagy nyomásgyakorlással elért beszervezéseket is dokumentálhatta így.
Kultúra
Elsőként Vikidál Gyuláról illik említést tenni, akinek állambiztonsági tevékenysége korábban nagy vihart kavart, Dalos fedőnéven végezhetett tevékenységet, most a nyilvánosságra került 6-os kartonjából az derül ki, hogy 1981-1986-ig végezhetett tevékenységet az 1983-as István, a király legendás Koppánya, rockénekes. Kartonján kívül mágnesszalagja is fennmaradt.
Majdnem kortársa Szikora Róbert, az R-Go frontembere, akit 1984-ben szerveztek be, és Nanu-Nanu néven tevékenykedhetett az állambiztonság javára, szintén fennmaradt 6-os kartonja és mágnesszalagja is. 30 évesen érettségije volt és KISZ-múltja. Ő egy interjúban azt mondta: nem jelentett.
Dévényi Tibor fedőneve nem volt túl nagy erőfeszítés, a ma is aktív rádiós lemezlovas, az ország Tibi bácsija Déva fedőnéven szerepel a Nyitott Akták nyilvántartásában, III/III-as titkos megbízzott lehetett a 6-os kartonja alapján.
Csurka István MIÉP-elnök nevének keresésekor bukkantunk rá testvéréére, Csurka László színművészére – a kereső egyébiránt kis névtévesztés esetén is képes adatot szolgáltatni –, ő „Parti Zoltán” néven különösen is hosszan lehetett állományban, 1957-től egészen 1990-ig a 6-os karton adatai szerint.
Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színművész neve is szerepel az aktákban, mint arra a Index rátalált. A 6-os karton szerint 1984 májusában próbálták meg beszervezni. Az akta szerint fedőneve Tatár volt.
A Cintula művésznéven ismertté vált Keresztes Tibor neve is fellelhető az adatbázisban, kartonjában pedig az áll, hogy beszervezési kartonját 1966. szeptember 22-én nyitották meg, amikor még egyetemi hallgató volt, informátorként jelölik, Kurucz Tibor fedőnéven. Korábban hevesen tiltakozott az ellen, hogy bármi tevékenységet végzett volna, másokéról viszont az Index cikke szerint igen.
Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus elébe ment a folyamatnak, ő a Válasz Online-nak nyilatkozva vallott részletesebben beszervezéséről, múltjáról, közvetlenül az úgynevezett ügynökakták nyílása előtt, erről itt írtunk részletesebben.
Szikora János rendező, Jászai Mari-díjas színész is szerepel a 6-os kartonok között: a dokumentum szerint 1987-ben szervezték be Károly fedőnéven, titkos hálózati személyként.
Medveczky Ilona, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja is szerepel a Nyitott Akták adatbázisában: a táncművész-színésznőt Kleopátra fedőnéven tartották nyilván. Mágnesszalagján a 07-es és a 17-es kód is feltűnik, amelyek kizárt hálózati személyt jelölnek; utóbbi arra utal, hogy az érintetthez kapcsolódó operatív iratokat megsemmisítették.
Sportolók, sportkommentátorok
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
