Ursula szólásra emelkedett az Országházunkban (a kupola kissé megremegett, de bírta), nekem meg valamiért az „Egyedül vagyunk, Tibor” bonmot jutott eszembe.
Van annak valami önmagán túlmutató üzenete, hogy Magyar Péter október 23-ra – ráadásul nemzeti ünnepünk hetvenedik évfordulójára! – komoly államférfiak és -nők helyett mindössze legközvetlenebb tartótisztjeit bírta iderimánkodni. Ursula von der Pfizer vakcinanepper, a Costa nevű főbürokrata meg egy egykori NATO-főtitkár. (Pardon: a moldáv elnököt majdnem kifelejtettem.) A vérszegény vendéglista arra utal: a helytartót beárazták. Tudják róla, kicsoda-micsoda, mit tett a feleségével, kinek a csettintésére ugrik, mikor ül, fekszik és csahol. Arrogáns, méltatlan alak. (A helytartótanács tekintélyét jelzi: e sorok írásakor Orbán Anita épp Washingtonban kóvályog, hátha egy segédportás végre tárgyal vele, ha már Rubio menekül előle.)
Szóval Ursula szólásra emelkedett az Országházunkban (a kupola kissé megremegett, de bírta), nekem meg valamiért az „Egyedül vagyunk, Tibor” bonmot jutott eszembe. Magyarországra rázárták a kalitkát, és ott kucorgunk benne ezzel a rettenetes nővel. „Olyan értékekért álltak ki 1956-ban, amik meghatározzák a mai Európáról alkotott képünket: a szabad választások, a szólás- és gondolatszabadság, a szabad élet és a korrupció nélküli kormányzás.” Hm, nem hiszem, hogy megboldogult Wittner Máriáék és Pongrátz Gergelyék szabadságharcának bármi köze lett volna a mai Európához, az sms-ben letárgyalt vakcinákhoz. „A magyaroknak nem kell elmagyarázni, mit jelent a demokrácia újjáélesztése.” Nem hát, és majd újjáélesztjük, miután Ursula bábjait kiseprűztük. „A demokratikus visszacsúszás visszafordítható.” Nyilván arra célzott, hogy a samesza épp most fordítja vissza a visszacsúszást: visszamenőleges hatályú alkotmányozással, ellenzéki politikusok választástól eltiltásával, szerverlefoglalással, közjogi méltóságok idő előtti kirúgásával, meg a Facebookon előre bejelentett őrizetbe vételekkel. Európa, visszatértünk a kebledre!
A nagy napon Magyar Péter a Kossuth téren szónokolt. Előtte a saját fejét rakatta bele a kivágott Rákosi-címeres zászlóba, ilyen plakátokkal reklámoztatta a gyűlését, ám az így is elég vérszegényre sikerült. Már túl van a csúcson, ez már a leszálló ág. Ahogy idáig minden valóságshow-t meguntak az emberek, ezt is meg fogják. Tudniillik nem kormányzás folyik itten, hanem tartalomgyártás. Az úgynevezett kormányfő legmagvasabb gondolata az Európa által hitegetett, majd cserbenhagyott és elárult ötvenhatosok ünnepén így hangzott: „európai értékek”. Miféle értékek, haver? Eva Kaili? A lángoló nagyvárosok? A migráció? A genderőrület? Ukrajna háborúztatása az utolsó ukránig? Hogy járókelőket pépesre verő terroristákból uniós képviselő lehet? Egy telefontolvajból meg miniszterelnök? Nem mintha érne egy fél mondatot is, de a függetlenségről is vartyogott valami úgymond ünnepit. Ursula hóna alól. Nemzeti giccs és nemzeti grincs.
A Fidesz ünnepi rendezvénye, a Tiszáénál nagyobb tömeg arra utal: a patrióták mintha ébredeznének az áprilisi sokkból, talán hamarosan talpra állnak. Mondjuk ideje. Hiszen az ellenfél annyira romlott és gátlástalan, hogy még egy nemzeti ünnepen is provokátorokat küld az ellenzéki rendezvényre…
Gond egy szál se, Kijózanodás tábornok úr hamarosan kopogtat mindenkinél. A gyarmati helytartótanács pontról pontra megvalósítja mindazt, amit mi a kampányban megírtunk, Övcsatosék meg letagadtak. Árstopok kivezetése, adóemelések, édesanyák kedvezményeinek megnyirbálása, kedvezményes hitelek eltörlése. Közben a beruházások és az építőipar gerelyként földbe állt, a munkanélküliség és az élelmiszerárak kilőttek. Fölkészül: a kedves olvasó rezsiszámlája. Nem kell félni, de fájni fog.
Pilhál Tamás – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
