Az euró 2032-es bevezetése elérhető cél lehet, de komoly gazdaságpolitikai fegyelmet igényel – mondta az InfoRádióban Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke, aki szerint a kormány által közzétett makrogazdasági pálya alapján Magyarország akár teljesítheti is az euróövezeti csatlakozás feltételeit.
Bod Péter Ákos szerint a mostani adatok alapján, amiket közzétett a kormány és a választási programjában is megígért, 2030-ra Magyarország teljesíteni fogja a belépési feltételeket.
„Sokan úgy gondolták, hogy már 2030-ban euróval fogunk fizetni, azonban ez csak az első állomás. Hivatalosan céldátum még nem hangzott el”
– hívta fel a figyelmet az MNB volt elnöke. Hozzátette: a 2027-es költségvetés számaiból is az látszik, hogy a legfontosabb mutatók nagy valószínűséggel teljesülni fognak.
Felidézte: már 30 éve felmerült a kérdés, hogy a magyar gazdaság számára milyen előnyökkel járna az euró bevezetése. Ez a valutaövezet először 11 ország részvételével jött létre, később bővült. Egy olyan beágyazott gazdasággal rendelkező ország számára, mint Magyarország, különösen fontos lehet az euró, amennyiben minden készen áll a belépési feltételek teljesítésére.
„Az átálláshoz dolgozni kell. A belépés azt is jelenti, hogy megváltozik az ország működési rendje, például nincsen nemzeti valuta, tehát annak nincs se kockázata, se az azzal járó esetleges előnyök.
A legelső szomszédunk Szlovénia volt, ahol bevezették a közös valutát. Ez persze nem is csoda, hiszen a turizmusból, kereskedelemből élő ország, mindig is használták a saját valutájokon kívüli pénzt” – fogalmazott.
Elmondta: a magyar kormányzat például mindig azt mondta, hogy föladja a forintot, a nemzeti valutát, és akkor ezzel együtt egy eszközt, nevezetesen az árfolyam szabadságát. (Azt ugyanis az euró előszobájának számító ERM II árfolyam-mechanizmusban – ahol a forintnak legalább 2 évet kell eltöltenie komolyabb árfolyam-feszültségek nélkül – egy rögzített központi paritáshoz képest csak egy meghatározott, legfeljebb plusz-mínusz 15 százalékos sávon belül engedik ingadozni – a szerk.)
„De az árfolyamszabadság, ami most is van, kockázat is. Ebben az euró változást hozna. Az engem és a szakmát foglalkoztató kérdés az, hogy az oda vezető utat miként lehet úgy megválasztani, hogy a feladat teljesüljön, de ne legyen túl nagy teher. Mert azért azt lássuk be, hogy a belépési feltételek azt igénylik, hogy például az ország megszabaduljon az inflációtól. Ez persze jó dolog, de a feltételei kemények, ahhoz nagyon feszes politikát kell folytatni. Egy olyan országban, ahol az elmúlt húszvalahány évben sosem volt nemcsak kiegyensúlyozva a költségvetés, de tulajdonképpen még kontroll alatt se volt már az utóbbi években. Ez azt jelenti, hogy másképp kell gazdálkodni” – mondta.
A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
