Amerikai partnerével, Marco Rubio külügyminiszterrel tárgyalt Orbán Anita, a magyar diplomácia vezetője csütörtökön Washingtonban. Szorosabbra fűzi a két ország az együttműködést a regionális földgáz- és kőolaj-infrastruktúra fejlesztésében, illetve megerősítik a radikális szervezetek által elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó bűnüldözési együttműködést. A megbeszélések jelentőségéről és az új kormány amerikai kapcsolatainak várható alakulásáról az InfoRádióban Simonyi András volt nagykövet nyilatkozott Washingtonból.
Földgáz- és kőolajipari fejlesztésekről, valamint bűnüldözési együttműködésről állapodott meg Orbán Anita az amerikai külügyminiszterrel. Az, hogy Marco Rubio és a magyar külügyminiszter találkozójában halasztás történt, semmi jelentőséggel nem bír. Az Egyesült Államokban most mindenki az előválasztás lázában ég, és Marco Rubio Trump elnök egyik erős embere. A latino közösségben nagy tiszteletnek örvend, és Texas az egyik legfontosabb állam, viszont ott a republikánusok most nem állnak jól, most arra koncentráltak – mondta Washingtonból nyilatkozva az InfoRádióban Simonyi András. Hozzátette: a magyar külügyminiszter jól tette, hogy megvárta ennek a végét, ez jó döntés volt.
A volt nagykövet egyébként republikánus forrásokból úgy hallotta, hogy nagyon jó hangulatú volt a találkozó és megtalálták egymással a közös hangot, úgyhogy ez elkönyvelhető magyar sikernek.
Washingtonban is kiemelkedő az energiaszállítások kérdése jelenleg. Az Egyesült Államok szankcionálja azokat az országokat, amelyek Oroszországtól vesznek nyersanyagokat, főleg kőolajat, ugyanakkor a közelmúltban Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök dízelolaj szállításáról állapodott meg. Simonyi András szerint még nem tudni, hogy ezek után milyen szigorral fog fellépni más országok ellen Amerika, de az biztos, hogy a dízelmegállapodás mind republikánus, mind demokrata oldalról elég nagy ellenérzést váltott ki Washingtonban.
„Ez elsősorban a választásoknak szól. Hogy a választások után mi lesz, hogyan dönt Donald Trump, azt nem tudjuk. Stratégiai szempontból annak nagyon nagy jelentősége van, hogy Magyarország egyértelműen jelezte, hogy ha nem is tudja vagy akarja most megszakítani az oroszokkal az energia-együttműködést, de kiegyensúlyozottabbá akarja tenni a magyar energiaellátást, és ebben az Egyesült Államoknak nagy szerepeket szán. Ezért a magyar megállapodásnak komoly politikai – és különösen az amerikai-magyar kapcsolatok szempontjából nagyon nagy – jelentősége van” – fogalmazott.
Az amerikai és a magyar fél együttműködést kötött arról, hogy a „Trump Peace Pipelines Framework” megállapodás keretében szorosabbra fűzik az együttműködést a regionális földgáz- és kőolaj-infrastruktúra fejlesztésében. Ennek
egyik fő célja az amerikai cseppfolyósított földgáz, az LNG exportjának növelése,
tehát Közép- és Kelet-Európa, illetve a Nyugat-Balkán gázinfrastruktúrájának fejlesztése. Washington számára ebben egyaránt fontos lehet az amerikai energetikai és védelmi ipar üzleti lehetőségeinek bővítése, a regionális biztonság erősítése és Magyarország külpolitikai irányának alakítása is.
„Hadd tegyem hozzá, hogy
Marco Rubio nem »csak« külügyminiszter, hanem a Trump kormány egyik erős embere, Trumphoz nagyon közel áll, ráadásul az egyik potenciális elnökjelölt, ha nem 2028-ban, akkor 2032-ben mindenképpen.
Tehát különös jelentősége van annak, hogy ez a találkozó létrejött. És emlékeztetnék, hogy amikor Marco Rubio Budapesten járt és részt vett a Fidesz kampányrendezvényén, nyitott egy ajtót Magyarország felé: azt mondta, hogy akárki is lesz a győztes, Magyarországgal együtt akar működni, és fontos jelzés, hogy beváltotta a szavát. Ezért ez áttörés volt az új kormány külpolitikája szempontjából, és Orbán Anita kitűnően vette ezt az akadályt” – mondta a volt washingtoni nagykövet.
A diplomata szerint tehát
nem történt meg az, amiről egyesek beszéltek, hogy a Donald Trumppal jó kapcsolatot ápoló Orbán Viktor miniszterelnöki székből való távozásával leértékelődik a magyar–amerikai viszony,
erre a mostani külügyminiszteri látogatás rácáfolt. Fontos persze, hogy az utómunkálatokat a magyar külügyminiszter végezze el, de ez kétségtelenül jó indítás volt, főként, hogy más találkozói is voltak Orbán Anitának, amelyek ugyancsak erősítik a kapcsolatot.
„Diplomáciai mércével nem is telt el nagyon nagy idő a Tisza-győzelem és a találkozó között, ez is egy jó jel, de hangsúlyozom még egyszer: nagyon fontos, hogy ennek aztán további folytatása legyen” – emelte ki, hozzátéve, hogy a történtek erősíteni fogják a befektetői bizalmat, amire Magyarországnak nagyon nagy szüksége van.
Néhány napja arról írt a Wall Street Journal, hogy Donald Trump szívesen látná az ENSZ-főtitkári székben Orbán Viktort. Ezzel Simonyi András szerint Washingtonban nem nagyon foglalkoznak, akikkel a republikánus oldalon beszélt, azok a fejüket fogják, és azt mondják, hogy ez nagy orosz ötlet.
Az Orbán Anita által kötött megállapodások között biztonságpolitikai együttműködés is szerepel, a hírek szerint pedig ez az antifasiszta, tehát a szélsőbaloldali mozgalmakkal kapcsolatos információk átadására vonatkozik. Mint a diplomata elmondta, ez a fenyegetés az Egyesült Államokban nincs jelen olyan mértékben, mint Európában.
„A szélsőbaloldal itt is radikalizálódik és egyre nagyobb szerepet kap, és megjegyzem, szépen lassan befurakodik az amerikai belpolitikába, ami a demokraták számára hatalmas fejfájást okoz. Mindenesetre nemzetbiztonsági, belbiztonsági szempontból ez nagyon fontos megállapodás, komoly jelentősége van a magyar-amerikai jó viszony ápolása szempontjából” – mondta Simonyi András volt washingtoni nagykövet az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
