Kettős könyvbemutatón idézték fel kedd este Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontban Cholnoky Jenő földrajztudós és felesége, a brassói születésű Fink Ida életútját. Dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész Atlasz varázsa című kötetét, valamint dr. Nagy Gyöngyi történész Bethlen Istvánék asszonyai című munkáját mutatták be. A vetített képekkel kísért előadások a tudományos élet, a közösségi szerepvállalás és a magyar művelődéstörténet kevésbé ismert fejezeteibe engedtek betekintést.
A rendezvény résztvevőit Ferencz Éva, az egyesület elnöke Magyari Lajos Csoma Sándor naplója című poémájának részletével köszöntötte. A könyvbemutató bevezetőjében dr. Kubassek János méltatta a kovásznai egyesület több évtizedes tevékenységét, külön kiemelve a rendszeresen megszervezett Csoma-napok, illetve a tudományos konferenciák jelentőségét. Mint fogalmazott, ezek a rendezvények nemcsak a székely tudós emlékének ápolását szolgálják, hanem találkozási lehetőséget is teremtenek a különböző tudományterületek kutatói számára, a konferenciakötetek pedig tartós kapcsolatot jelentenek az előadók, az általuk képviselt tudás és Csoma szülőföldje között. Az egyesület kitartó, következetes munkája szerinte azt bizonyítja, hogy kis közösségekben is születhetnek maradandó értékek.
Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum nyugalmazott címzetes igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára Atlasz varázsa – Világjáró magyar tudósok, földrajzi felfedezők hat kontinensen című, 2023-ban megjelent kötetét ismertetve elsősorban az erdélyi kötődésű tudósokra irányította a figyelmet. Előadásában többek között Kádár László, Tulogdi János, Pávai Vajna Ferenc, Jakucs László, Orbán Balázs és Balázs Dénes munkásságát idézte fel. A vetített fényképek, korabeli dokumentumok és könyvészeti emlékek segítségével a hallgatóság betekintést nyerhetett azoknak a kutatóknak az életébe, akik jelentősen hozzájárultak a földrajztudomány fejlődéséhez és a természeti világ megismeréséhez.
Az előadás kiemelt témája Cholnoky Jenő földrajztudós, egyetemi tanár erdélyi kötődése és Kőrösi Csoma Sándor emlékének megőrzésében vállalt szerepe volt. Cholnoky kezdeményezésére, a Magyar Földrajzi Társaság és a Turáni Társaság megbízásából készítette el 1942-ben Antal Károly szobrászművész Kőrösi Csoma Sándor szobrát. Az alkotás azonban évtizedekig nem kerülhetett méltó helyére. A kommunista hatalom idején Csoma brit kapcsolataira hivatkozva nem engedélyezték a szobor felállítását, így az hosszú ideig egy kőbányai kőfaragótelepen rejtőzött. Végül 1984-ben, elkészülte után negyvenkét évvel avatták fel az érdi Magyar Földrajzi Múzeum szoborparkjában. Talapzatára Eötvös Józsefnek a székely tudós életművéhez illő gondolatát vésték: „Példája, hogy nehézség nincs, melyet erős akarat legyőzni képes ne volna.”
Az est második részében dr. Nagy Gyöngyi történész, Tormay Cécile és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének kutatója Cholnoky Jenő második felesége, Fink Ida életútját mutatta be, kapcsolódva Bethlen Istvánék asszonyai – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének története, 1918–1946 című kötetéhez.
Az 1889-ben Brassóban született Fink Ida nem csupán társa, hanem munkatársa is volt a neves földrajztudósnak. Kolozsváron ismerkedtek meg, majd 1917-ben Brassóban kötöttek házasságot. Az impériumváltást követően Magyarországra költöztek. Fink Ida maga is tevékenyen részt vett a tudományos életben. Halász Gyula földrajztudós ajánlására 1912-ben a Magyar Földrajzi Társaság tagjává választották. Fordítói munkássága ugyancsak jelentős volt. Nagy Gyöngyi előadásában részletesen kitért Fink Ida közéleti szerepvállalására is. 1930-tól a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz) belső-józsefvárosi csoportjának elnöke, majd a szervezet központi választmányának munkájába is bekapcsolódott. Az 1919-ben Tormay Cécile írónő vezetésével megalakult szervezet a Horthy-korszak meghatározó, keresztény-nemzeti szellemiségű nőegyesülete volt, amely fénykorában egymilliónál is több tagot számlált. Fink Ida életét tragikus esemény zárta le. A második világháború végén, 1945 áprilisában, 56 éves korában a szovjet katonák erőszakának esett áldozatul. A rendezvényen elhangzottak szerint férje szeme láttára erőszakolták meg.
A két előadás Cholnoky Jenő és Fink Ida munkásságán keresztül azt is érzékeltette, hogy a tudományos kutatás, a művelődés terjesztése és a közösségért végzett munka egymást kiegészítő tevékenységek, ugyanakkor arra is rávilágított, hogy az első világháborút követően fontossá vált azok szerepvállalása, akik a szétszakított magyar közösségek szellemi és kulturális kapcsolatainak megőrzésén dolgoztak és dolgoznak ma is.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
