Kitüntették a második világháborús lengyel menekülteket segítő Andrássy Klára grófnőt, herceg Odescalchi Károlynét csütörtökön a Karol Nawrocki lengyel államfő által posztumusz odaítélt Virtus et Fraternitas éremmel.
A varsói elnöki palotában rendezett ünnepségen a díjat Agnieszka Jedrzaktól, az államfői hivatal államtitkárától a grófnő unokája, Odescalchi Márk vette át. Az ünnepségen részt vett Keresztes Gáspár, a varsói Liszt Intézet igazgatója.
A Virtus et Fraternitas érmet a lengyel államfő a totalitárius rendszerek kutatásával foglalkozó varsói Witold Pilecki Intézet kezdeményezésére ítéli oda 2019 óta a 20. század folyamán a lengyeleket segítő külföldieknek.
Az ünnepség során vetített portréban felidézték: Andrássy Klára grófnő 1939–1941 között társalapítója és alelnöke volt a Magyar–Lengyel Menekültügyi Bizottságnak, amely a megszállt Lengyelországból érkező menekültet segítette. Látogatta a lengyel menekültek számára létrehozott katonai és polgári táborokat, jobb körülményeket igyekezett biztosítani számukra, ruhákat szervezett, alkalmi csomagokat osztott szét.
A menekültügyi bizottság számára a grófnő rendelkezésre bocsátotta családi rezidenciájának, a budapesti Andrássy-palotának helyiségeit. Az épület egy részét a lengyel egészségügyi szolgálatnak, valamint a lengyel Vöröskereszt magyarországi részlegének adta át.
A grófnő részt vett továbbá a lengyel katonák Nyugatra történő evakuálásában. Ennek az akciónak köszönhetően 1940–1941 között körülbelül 45 ezer lengyel jutott át Jugoszlávián keresztül a Franciaországban és az Egyesült Királyságban alakuló lengyel katonai egységekhez.
A német megtorlás veszélye miatt a grófnő kénytelen volt elhagyni Magyarországot; az evakuálás során 1941-ben, a jugoszláviai német invázió idején egy bombázás során életét vesztette.
A csütörtöki ünnepség során kitüntettek továbbá 17 lengyelmentő cseh, norvég, japán, új-zélandi és ukrán állampolgárt.
Az elismerést már több magyarnak ítélték oda, 2022-ben például a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság öt másik tagját, Andrássy Ilona grófnőt, Károlyi Józsefné Margitot, Szapáry Erzsébetet, Szapáry Antalt és Weiss Editet tüntették ki.
A varsói intézet névadója, Witold Pilecki 1940 szeptemberében, a Honi Hadsereg katonájaként saját elhatározásából záratta magát az auschwitzi náci haláltáborba, hogy ott megszervezze az ellenállást. Bravúros szökése után beszámolt a náci bűntettekről, jelentésének a nyugati szövetségesek azonban nem hittek. A kommunizmus idején is szervezte az ellenállást, a lengyel állambiztonsági szerv 1948-ban kivégezte.
MTI/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
