Ez a ritka történelmi kép 1877-ben készült: az egykori, szűkös indóházból kialakult pályaudvart látjuk rajta, amely csak 1891-ben kapja meg jelenleg is viselt nevét A háttérben pedig a még épülőben lévő Nagykörút (a mai Teréz körút) rajzolódik ki.
A „Nyugati” elnevezés ez esetben nem a földrajzi égtájat jelenti, hanem az akkori vasúttársaságot – az Osztrák-Magyar Államvasút-Társaságot (StEG) –, amelynek körzetéhez tartozott egyebek közt a Dunakanyar, a Vác és Szob felé futó vonal, valamint a Cegléd, Szolnok és Szeged irányába tartó forgalom is. Nem véletlen, hogy a Nyugati helyén állott ősi indóházból indult el 1846-ban az első honi vasútjárat is a Budapest–Vác vonalon.
Az új, grandiózus épületet az a párizsi Eiffel Társaság tervezte és építette, amelynek nevét a francia főváros híres tornya tette világhírűvé. Az építkezés ráadásul igazi technikai bravúr volt: az új, hatalmas vasszerkezetet úgy húzták fel a régi, működő indóház köré és fölé, hogy közben egyetlen napra sem állt le a vonatközlekedés. Miután az új csarnok elkészült, egyszerűen lebontották alatta a régit.
Bár a munkálatokkal korábban elkészültek, a pályaudvar hivatalosan 1877. október 28-án nyílt meg – ezt a jeles évfordulót ünnepeljük ma, pontosan 149 éve.
A Nyugati Pályaudvaron rejtőző Királyi Váróterem (amelyet Ferenc József és Erzsébet királyné – Sissi – számára alakítottak ki) maga is egy lenyűgöző időutazás, és rengeteg izgalmas titok övezi. Hatalmas, fényűző lakosztály volt, amelyről sokan azt hiszik, hogy csak egy sima, elegánsabb sarokról van szó, de a váró igazából több hatalmas, egymásból nyíló pompás helyiségből áll. Falképek, díszes stukkók, faborítások és a kor legnemesebb anyagai vették körül az uralkodói párt, amíg a gödöllői különvonatukra vártak.
Sissi imádta Magyarországot és a gödöllői kastélyt, ahová szívesen menekült a bécsi udvar szigorú protokollja elől. A Nyugati Pályaudvar (akkori nevén még az Osztrák-Magyar Államvasút-Társaság épülete) közvetlen összeköttetést biztosított számukra Gödöllő felé. Sőt, abban az időben a Nyugati és a Keleti pályaudvar között is külön sínpár (összekötő vágány) épült, hogy a királyi vonat akadálytalanul tudjon közlekedni.
A 19. század végén a pályaudvarok és az utcák sötétedés után jellemzően még gázlámpákkal vagy petróleummal működtek, ami miatt éjszaka vagy ködös időben nehézkes és veszélyes volt a vonatok fogadása.
A Nyugati a kezdetektől fogva a modernitás jegyében égett: saját posta, távíró, majd telefonközpont működött benne, és a fővárosban elsők között kapott modern világítást, hogy éjszaka is biztonságosan bonyolíthassák a forgalmat.
A pályaudvar hatalmas vas-üveg csarnoka a korabeli csúcstechnológiának számító gázvilágítással indult, de az elsők között alakították át elektromos világításra is (a Siemens & Halske technológiájával): így az utazók és a bámészkodóközönség ámulatára éjszaka is fényárban úszott. Ez nemcsak a biztonságos éjszakai tolatást és utasforgalmat tette lehetővé, de igazi turistalátványosság is volt.
Az, hogy saját távíró- és postahivatal működött benne, azt jelentette, hogy a világ(birodalom) hírei és a legfrissebb üzenetek azonnal befutottak a pályaudvarra. A kereskedők, utazók és a sajtó képviselői itt jutottak először információhoz.
A vasút az ipari forradalom idején a sebesség és az információtovábbítás csúcsa volt – a vonat volt a leggyorsabb módja nemcsak az embereknek, hanem a leveleknek és a csomagoknak is. Mivel a Nyugati forgalmas kapu volt, létfontosságú volt, hogy a friss hírek, üzleti üzentek és sürgönyök ne vesszenek el. A pályaudvaron működő távíróhálózat révén Budapest azonnal kapcsolatban állt Béccsel, Párizzsal és a birodalom többi nagyvárosával.
Egy-egy fontos politikai hír, tőzsdei árfolyam vagy sürgős üzleti üzenet percek alatt megérkezett a pályaudvari postára és távíróba, így az utazó üzletemberek és a szerkesztőségek azonnal értesültek a legfrissebb eseményekről, mielőtt még elhagyták volna az állomást.
Magyarországon az első telefonközpontok az 1880-as évek elején indultak el (Puskás Tivadar találmánya nyomán). A Nyugati Pályaudvar és környéke az elsők között kapcsolódott be ebbe a hálózatba. Nemcsak a belső irodák kommunikáltak egymással gyorsabban, hanem a forgalomirányítás is óriási biztonsági lökést kapott: a szomszédos állomásokkal és a budapesti központtal azonnal, hangban tudtak egyeztetni a vonatok érkezéséről és indításáról, ami elengedhetetlen volt a sűrűsödő vasúti forgalom lebonyolításához.
A Nyugati Pályaudvar manapság is Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, de az évtizedek során komoly felújításokon esett át, hogy megőrizzék a történelmi pompáját, és lépést tartsanak a mai kor elvárásaival. A pályaudvar történetének legnagyobb szabású, több lépcsőből álló rekonstrukciója a 2020-as évek elején történt: 2020 májusától kezdődően teljes körűen felújították a tetőszerkezetet, a jellegzetes üvegfalakat, valamint a csarnok belső és külső homlokzatának egy részét. A munkálatokat 2021 végére fejezték be, így a csarnok visszanyerte eredeti, lenyűgöző fényét. A tetőfelújítást követően, 2023 elején a Teréz körúti homlokzat ikertornyainak (az északnyugati és délkeleti tornyoknak) a felújítása is folytatódott, hogy az épület utcai arca is méltó legyen a múltjához.
Boldog születésnapot, Nyugati Pályaudvar!
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
