Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából ünnepi fogadást rendezett október 19-én Magyarország Kassai Főkonzulátusa. A megemlékezés középpontjában a szabadságért vállalt áldozat, a nemzeti összetartozás és a közép-európai népek közös történelmi tapasztalata állt. Az eseményen bemutatkozott Magyarország új kassai főkonzulja, Horváth Attila is, aki hat év után váltotta hivatalában dr. Hetey Ágotát.
Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Gris Emese Diána konzul mondott ünnepi beszédet. Felidézte az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, amikor a magyar nemzet szembeszállt a kommunista diktatúrával és a szovjet elnyomással.
Mint fogalmazott, hetven évvel ezelőtt egy lélekszámában kicsi, de szabadságvágyában és elszántságában rendíthetetlen nép emelte fel szavát a kor egyik legnagyobb világhatalmával szemben.
„A magyar nép, Márai Sándor szavaival élve, kimondta: »Elég volt!« E két szóban egy egész nemzet évszázados szabadságvágya, felgyülemlett szenvedése és rendíthetetlen élni akarása sűrűsödött össze”
– hangsúlyozta.
A konzul rámutatott, hogy az 1956-os forradalom jelentősége messze túlmutat Magyarország határain. A szabadságért, az emberi méltóságért és az önrendelkezésért folytatott küzdelem az egyetemes történelem részévé vált, öröksége pedig ma is erkölcsi mérceként szolgál.
Magyarország Kassai Főkonzulátusa, Facebook
Beszédében emlékeztetett arra, hogy a forradalom leverését követő megtorlások során ezrek vesztették életüket, tízezreket börtönöztek be, és mintegy kétszázezer magyar kényszerült hazája elhagyására.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy október 23-án nem csupán a veszteségekre és a nemzeti tragédiára emlékezünk, hanem arra a történelmi pillanatra is, amikor egy nép felismerte: többé nem hallgathat az elnyomásról és az igazságtalanságról.
Közép-Európa közös szabadságküzdelmei
Az ünnepi beszéd külön kitért arra, hogy az 1956-os magyar forradalom a későbbi közép-európai szabadságmozgalmak számára is példát jelentett.
„Hetven évvel ezelőtt mi ütöttük az első rést a kommunista világrend falán, amit 1968-ban a csehek és szlovákok, majd 1980-ban a lengyelek tágítottak tovább” – fogalmazott Gris Emese Diána.
Mint rámutatott, a közép-európai népeket az a közös történelmi tapasztalat is összeköti, hogy bár szabadságküzdelmeik idején megtapasztalták a nemzetközi közvélemény együttérzését és szolidaritását, a szovjet katonai beavatkozással végül maguknak kellett szembenézniük.
A konzul szerint 1956 egyik legfontosabb erkölcsi üzenete éppen ezért a szolidaritás: a kisebbségekkel, a gyengébbekkel, az elnyomottakkal és egymással szemben.
Beszédének zárásaként arra emlékeztetett, hogy a szabadság nem magától értetődő állapot, hanem nap mint nap megőrzendő érték.
Magyarország Kassai Főkonzulátusa, Facebook
„Vannak eszmék, amelyekből nem lehet engedni, vannak értékek, amelyek nem lehetnek alku tárgyai. A szabadság ilyen érték” – hangsúlyozta.
Zenei tisztelgés a forradalom emléke előtt
Az ünnepi beszédet Rozsonits Ildikó Junior Prima-díjas zongoraművész hangversenye követte. A 2006-ban született fiatal tehetség tízévesen nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe, és azóta számos európai koncertszínpadon lépett fel.
A kassai ünnepségen Bartók Béla 14-es opusú szvitjét, valamint Beethoven Egmont-nyitányát szólaltatta meg.
Beethoven műve különös jelentőséget kapott az 1956-os megemlékezésen, hiszen a szabadságért folytatott küzdelem egyik legismertebb zenei jelképe. Az Egmont-nyitány Magyarországon az 1956-os forradalom emlékezetével is szorosan összefonódott.
A megemlékezés ünnepi fogadással zárult.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
