Újabb különleges alkotással gazdagodott Komárom belvárosa. A Tiszti pavilon pincéjében működő YUK Kultúrpont lejáratánál Seress Rezső, a világhírű Szomorú vasárnap című dal szerzőjének miniszobra kapott helyet. Cech Gábor fémszobrász alkotása annak a zeneszerzőnek állít emléket, aki gyermekéveit Komáromban töltötte, első sikereit is itt aratta, és egykor éppen a Tiszti pavilon pincéjében zongorázott.
A miniszobor a művelődési központ kezdeményezésére készült azzal a céllal, hogy méltó emléket állítsanak a városhoz kötődő, világhírű zeneszerzőnek. A helyszínválasztás sem véletlen:
Seress Rezső az 1920-as évek közepén a Tiszti pavilon egyik pincehelyiségében kialakított bárban dolgozott zongoristaként.
Seress Rezső, eredeti nevén Spitzer Rezső, 1899. november 3-án született Budapesten, gyermekkorát azonban Komáromban töltötte. Édesanyja, Spitzer Blanka egy komáromi pékmesterhez, Purgesz Bélához ment feleségül, így került a család a városba. Seress fiatalon színésznek készült, majd 1924-ben visszatért az akkor már Csehszlovákiához tartozó Komáromba, ahol a zeneszerzés felé fordult.
Aktívan részt vett a város zenei életében. Fellépett a helyi Egyetértés Munkásdalárda rendezvényein, zenei próbálkozásait pedig Schmidt Viktor, a Komáromi Dalegyesület és a Munkásdalárda későbbi karnagya segítette. Első slágerét is Komáromban szerezte 1924-ben, Még egy éjszaka… címmel. Gyakran komponált az Erzsébet-szigeten, egy barátja zongoráján, emellett a helyi Moderna moziban is játszott, ahol zongorajátékával kísérte a némafilmeket.
1929-ben végleg Budapestre költözött. Világhírnevét az 1933-ban komponált Szomorú vasárnap hozta meg, amelynek ismert magyar dalszövegét Jávor László írta. A dalt számos nyelvre lefordították, és olyan világhírű előadók is műsorukra tűzték, mint Billie Holiday, Louis Armstrong, Bing Crosby vagy Ray Charles. A szerzemény azóta is a magyar könnyűzene egyik legismertebb nemzetközi sikere.
Nevéhez olyan további slágerek is fűződnek, mint a Szeressük egymást, gyerekek, a Gyere, Bodri kutyám vagy a Fizetek, főúr.
Életére a második világháború és a holokauszt tragédiái is rányomták bélyegüket, később pedig a kommunista rendszer idején háttérbe szorult. 1968-ban hunyt el Budapesten. Emlékét Észak-Komáromban 1992 óta utcanév is őrzi.
Cech Gábor alkotása különleges kapcsolatot teremt Komárom múltja és jelene között. Mintegy száz évvel azután, hogy Seress Rezső a Tiszti pavilon pincéjében zongorázott, most ugyanott, a YUK Kultúrpont lejáratánál emlékezhetnek meg róla a látogatók. A miniszobor egyúttal arra is emlékeztet, hogy Komárom kulturális múltja számos világhírű személyiség életútjával fonódik össze.
SZE/Felvidék.ma/KVH
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
