Csökkent a paksi atomerőmű teljesítménye. Ennek okairól és következményeiről kérdezte az InfoRádió Aszódi Attila atomenergetikai szakértőt, aki elmondta: ez üzemi esemény volt, nem hiba, most pedig tervezett karbantartás miatt csökkentik újra. A fenékküszöb miatt Paks teljes erővel működni képes, a románok viszont sokkal nagyobb bajban vannak, már hónapok óta nem megy az atomerőművük, és egyelőre nem is fog, de biztonsági kockázatok szerencsére nincsenek – mondta.
Hogy pontosan mi volt ez Pakson, nem szerepelt a hírekben, de valójában az egyes blokk azóta teljes teljesítményen üzemel, ezt közölte az atomerőmű honlapja is, a szerda esti órákra az atomerőmű visszanyerte a teljes teljesítményét. Valamilyen teszt során volt egy olyan védelmi működés, ami leállította az egyik generátort. Ez egy üzemi esemény, nem üzemzavar volt – mondta el Aszódi Attila egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja, atomenergetikai szakértő az InfoRádióban.
A kérdésre, hogy mi történik most Romániában, a leállított csernavodai atomerőműnél, a szakértő azt mondta: ott sokkal komplexebb a helyzet.
Ugye emlékszünk az augusztusi nagyon alacsony vízállásra, aminek következtében az a döntés született Magyarországon, hogy Paksnál megépül a fenékküszöb. Ez azóta nagyjából el is készült, ellátja a feladatát, és nagyjából 50 centimétert emel a vízszinten a paksi szelvényben. Ennek következtében
Paksán most, csütörtök reggel is, amikor viszonylag alacsony még mindig a vízhozam, olyan vízállás van a fenékküszöb miatt, ami biztosítja az erőmű működéséhez szükséges hűtővíz-mennyiséget.
Tehát a 4-es blokk Pakson karbantartás miatt áll, de hamarosan elindul, a 2-es blokk éppen leállítás alatt van, tehát csökkentik a teljesítményét, mert nagy karbantartása fog következni. A másik két blokk, amiről az előbb beszéltünk, teljes teljesítményen működik. De ha olyan lenne a helyzet, hogy a karbantartások miatt nem lenne szükség most éppen terhelésre, akkor a paksi atomerőmű 100 százalékos teljesítménnyel működhetne – magyarázta a szakértő, hozzátéve: ezzel szemben Romániában, Csernavodában sokkal komplikáltabb az áramlási helyzet, ott a Duna főágából leágazik egy mellékág, ebből a mellékágból leágazik egy csatorna, és ebből a csatornából látják el az erőművet hűtővízzel. Ez nagyon közel van a Duna fekete-tengeri torkolatvidékéhez, és olyan az áramlási helyzet, hogy egy ilyen fenékküszöbbel, mint Pakson, nem lehet az alacsony vízállás problémáját orvosolni.
Csernavodában két olyan blokk van, ami egyébként működőképes lenne, ha lenne hozzá elégendő víz. De már gyakorlatilag két hónapja állnak ezek a blokkok, és továbbra sincsen esély arra, hogy vissza tudjanak indulni,
mert nem tudnak olyan magas vízállást biztosítani, ami az üzemeltetésükhöz szükséges lenne, és ahogy én látom az adatokat, bár viszonylag nehezen hozzáférhetőek a romániai adatok. A biztonsági rendszerek működtetéséhez szükséges vízálláshoz nagyon közel van a vízállás, tehát pont a határon vannak. Emiatt a román kormány hozott intézkedéseket, de mérnökileg a helyzet sokkal-sokkal komplikáltabb, mint Pakson, ahol a fenékküszöb megoldotta a problémát – mondta Aszódi Attila.
A szakértő hozzátette:
a románok azért is gondban vannak, mert az álló atomerőműnek is szüksége van hűtésre, mind a reaktorokban ott lévő besugárzott üzemanyag, mind pedig a pihentető medencékben lévő besugárzott üzemanyag folyamatos hűtést igényel.
Ez a csernovodai reaktoroknál is abszolút így van. Tehát nagyon lényeges, hogy biztosítani tudják a biztonsági hűtővízrendszer szivattyúi számára a szükséges vízmennyiséget. A vészhelyzeti tervük, én úgy láttam a korábbiakban, az, hogy ezen az előbb említett csatornán az erőműtől nem messze van egy hajózsilip, és a hajózsilip mögött valamennyivel magasabb a vízállás. Ezért egyrészről korlátozzák a hajóforgalmat, hogy csak a legszükségesebb vízveszteség következzen be a hajózsilipen túlról, másrészről pedig a hajózsilipen túli részről tudnak vizet szivattyúzni az erőműbe, hogyha ez szükséges. Erre a célra nagy teljesítményű szivattyúkat telepítettek.
A nukleáris biztonsági engedélyezési hatáskörök nemzeti hatáskörbe tartoznak. Tehát ebben az esetben a román nukleáris biztonsági hatóság felel azért, hogy felügyelje az ügyeket. Ugyanakkor nyilvánvalóan van kommunikáció, van információcsere a nemzetközi hatóságokkal is. Egyrészről úgy tudom, hogy román atomerőműves szakemberek jártak a nyár folyamán Pakson, és megnézték, hogy itt mi történt, és segítséget kértek, tanácsokat kértek, másrészről pedig van az erőműüzemeltetőknek egy világszövetsége, ezen keresztül is, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen keresztül is van ilyenkor információcsere. De ténylegesenaz üzemeltetés felelőssége mindig az üzemeltetőé, a biztonság felügyeletének a felelőssége pedig a nemzeti hatóságé – magyarázta a szakértő..
A kérdésre, hogy a laikusok számára mindig van egy olyan félelem, hogy hűtés hiányában esetleg „kigyullad” vagy más bajt csinál egy atomerőmű, Aszódi Attila azt mondta: ez az erőmű „nem tud ilyet”. A meggyulladás, ami sokunk fejében ott van a csernobili baleset miatt, ez a csernobili típusú reaktorok sajátja. Ezek grafit moderálású vízhűtésű reaktorok, de ilyen grafitmodellálású vízhűtésű reaktor nincs a környékünkön, egyedül Oroszországban maradtak még ilyen reaktorok, de az Európai Unió területén nem működnek ilyenek. Az igaz, hogy a folyamatos hűtést minden atomerőműnél biztosítani kell, erre vannak üzemzavari rendszerek, és vannak balesetkezelő rendszerek, amik egyre súlyosabb események kezelésére vannak tervezve.
2011, vagyis a fukusimai baleset után az Európai Bizottság elrendelte az összes európai atomerőmű úgynevezett stressztesztjét.
Ebben külön fókusz irányult arra, hogy újraértékeljék a külső veszélyekkel szembeni védelmet. Ilyen külső veszély például, ha túl sok víz van, tehát árvíz van, vagy ha túl kevés a víz, mint ez a mostani aszályos helyzet. Úgyhogy nemcsak hogy törvényi kötelezettségük az erőműveknek, hogy felkészüljenek ilyen rendkívüli helyzetre, hanem ezt a felkészülést a Fukusima utáni események hatására át is vizsgálták európai szinten. Akkor volt egy nagy olyan felülvizsgálat is, hogy az egyes országok vizsgálták át, hogy a másik ország intézkedései elégségesek-e, és a legtöbb erőműben még tartalék intézkedéseket is hoztak, tehát például mobil szivattyúkat telepítettek, mobil dízelgenerátorokat vittek az erőműbe. Ezeknek az eszközöknek a használata is benne van azokban a román tervekben, amiket az előbb említettem – fogalmazott.
Állítólag lapok írnak arról, hogy a Roszatomot a Paks2 projektből valamilyen módon kiszorítanák, és francia cégek vennék át a helyét. Erre a sajtóhírre Aszódi Attila azt mondta: „én nem tudok erről. Az a cég, amit ez a hír említett, hulladékkezeléssel és üzemanyagellátással foglalkozik Franciaországban, nem épített még sosem atomerőművet, úgyhogy azt gondolom, hogy
ez egy megalapozatlan hír. Nagyon furcsa lenne egyébként, hogy ha a lengyel lapokból értesülnénk arról, hogy mi történik a magyar állami tulajdonban lévő Paks 2 projekttel,
szóval nagy mennyiségű szódával érdemes ezt az információt fogyasztani, én nem gondolom, hogy megalapozott lenne. A Roszatom meg tudja csinálni ezt az erőművet, van egy hatályos szerződés, úgyhogy érdemes ezen az úton továbbhaladni” – mondta el Aszódi Attila egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja, atomenergetikai szakértő az InfoRádióban.
Az interjút Exterde Tibor készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
