A Sepsiillyefalván kiadott Tipróláncok című könyv az elmúlt száz évben a Kárpát-medencében lezajlott magyartalanítás eszköztárának beszédes részét mutatja be huszonhat szerző írása által. A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete új kiadványának első bemutatóját kedd este tartották a sepsiszentkirályi kultúrotthonban.
A szép számban megjelent közönséget meglepetésszerűen érte, hogy a kultúrotthon egyszerre két eseménynek ad helyet: a Tipróláncok – Száz év magyartalanítási eszköztára Kárpátországban könyv bemutatójának és a KépVidék alkotócsoport Illyefalva község életéből merített, az elmúlt években rögzített fotókból összeállított képkiállításának. Benkő Árpád Jenő, a község polgármestere mindkét eseményt méltató bevezetőjét követően Bedő Zoltán, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SzMÚE) elnöke azzal bocsátotta az olvasók elé a könyvet, hogy amit abban a huszonhat szerző leírt, az történelem, amit érdemes megszívlelni, lelkiekben hazavinni. A továbbiakban a jelen lévő szerzők szóltak írásaikról.
A szóban forgó egyesület hatodik kötetének ötletgazdája – miként az előzőeknek is – Galbács Pál, a szervezet tiszteletbeli elnöke A tizenegyedik parancsolat című írásában arra buzdít, ne féljünk kimondani a minket ért igazságtalanságokat, sérelmeket, s bár ő maga magyarságtudatunk gyengítésének eszköztárából „csak” tizenkilenc „fegyvernemet” írt össze, azt mondta, ezek sokszorosával működött a tiprólánc. Ferencz Csaba a magyar helységneveknek a hazai sajtóban lezajlott kiirtásáról írt, és elmondta, kutatásai során nem talált erre utaló hivatalos dokumentumot, de embert sem, aki tudná, hogy 1988 áprilisában milyen rendelet alapján kötelezték arra az újságírókat, hogy egyik napról a másikra a helységneveket kizárólag románul tüntessék fel.
Mindig megvolt a tiprólánc, és mi mindig alája kerültünk – mondotta Gazda Zoltán, aki a kötetben a kovásznai diákszínjátszás akadályoztatásáról írt édesapja, Gazda József szóbeli közlése és naplójegyzetei alapján. Préda Barna szülőfaluja, Zalánpatak történetéből merített Nagy idők, nagy tanúja címmel, Kasléder Ferenc életútján keresztül, és úgy véli, a történtek általánosíthatóak az erdélyi magyarságot ért atrocitásokkal.
Az úzvölgyi hősi temető elrománosításának, meggyalázásának történetét, az igazságszolgáltatásért tett erőfeszítéseket leíró Bedő Zoltán, az erőszakos román behatolás szemtanúja érzelmektől sem mentes rövid ismertetőt tartott az eseményekről, Szekeres Attila pedig vetített képes kiselőadásban mutatta be kötetbeli írása témájának egy szeletét, az „elrománosított” megyecímereket.
A történelmi és politikai határok által szétszabdalt magyarság különböző régióit képviselő szerzők Tiprólánc című kötetének következő bemutatóját november 11-én tartják Sepsiszentgyörgyön.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
