Jövőre a nyereséges cégek már nem ajánlhatják fel a társasági adójuk 80 százalékát sportszövetségeknek, sportkluboknak. Ugyanakkor a 150 milliárd forintos éves tao-keret megmarad, csak az állam fogja szétosztani a pénzt – jelentette be a kormányzat. Szabados Gábor sportközgazdász elemezte a változásokat az InfoRádióban.
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a 2027-es költségvetés ismertetésekor beszélt a sporttámogatásról is. Azt mondta, hogy büszkék a bajnokainkra, és azt akarják, hogy minden magyar gyermeknek legyen esélye elindulnia azon az úton, amin a mai bajnokok is elindultak.
„Megtartjuk a sport állami támogatását 453 milliárd forint értékben. Ez nem csökken, de megszüntetjük a sport tao-finanszírozás átláthatatlan, követhetetlen, korrupt rendszerét, és helyette 150 milliárd forintos közvetlen állami támogatást adunk, mert szerintünk
ne Mészáros Lőrinc és ne Szíjj László döntsön egyes klubok támogatásáról.
A pénz elköltésének átláthatóságát és az arányos közteherviselést viszont legalább ugyanennyire komolyan vesszük” – fogalmazott Magyar Péter az Országgyűlésben.
A tao-támogatást 2011-ben vezette be a Fidesz-kormány. A rendszer a nyereséges cégeknek lehetőséget teremtett arra, hogy a profitjuk után fizetendő adót ne az államkasszába utalják, hanem a sportszervezeteknek ajánlják fel.
A 2012 és 2025 közötti időszakban a vállalatok több mint 1500 milliárd forint adókedvezményt vettek így igénybe a sport tao-támogatására hivatkozva.
Az InfoRádióban nyilatkozó sportközgazdász szerint a tao-támogatás voltaképpen nem szűnik meg, csak átalakul. Az eddigi tao-keret megmarad, de az elosztás módja teljesen más lesz. Nem a vállalatok közvetlenül fogják eldönteni, hogy kinek adják ezeket a támogatásokat, hanem egy állami központi költségvetési forrásból lesznek kiosztva, tehát egy állami szerv fogja eldönteni, hogy kihez mekkora támogatás kerül – mondta Szabados Gábor, aki szerint a cél, hogy szakmai alapon történjen a források elosztása.
„Azt láttuk korábban, hogy
a tao-rendszer egyik nagy hátránya volt, hogy nem a szakmai munka határozta meg elsősorban, hogy ki mekkora támogatáshoz jutott, hanem a gazdasági és politikai kapcsolatok.
Hogy kinek voltak kapcsolatai olyan cégekkel, akik tudtak tao-forrásokat biztosítani – lényegében ez döntötte el nagyon sok esetben, és főleg a nagyobb támogatások esetében, hogy ki milyen és mekkora forráshoz jut. Most ezt váltja fel egy olyan rendszer, ahol az állam szakmai alapon fogja eldönteni azt, hogy ki milyen támogatáshoz jut” – mondta.
Mivel a labdarúgásban van a legtöbb igazolt sportoló, így a sportág nem feltétlenül jár rosszabbul az új rendszerben – vélekedik a sportközgazdász.
„Magyarországon az igazolt sportolók több mint a fele labdarúgó. Ebből a szempontból logikus volt, hogy a labdarúgás a támogatásokban is mindig kiemelt helyet élvez, de valóban,
vannak olyan sportegyesületek, amelyek elsősorban a politikai kapcsolataik miatt kaptak jelentős támogatást, és nem feltétlenül a szakmai munkájuk miatt,
és itt nyilván legtöbben a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiára gondolnak – szóval mondhatjuk azt, hogy ez a helyzet egészen biztosan változni fog” – tette hozzá.
Ezeket a pénzeket az utánpótlás-nevelésre, a szabadidősportra és az infrastruktúra fenntartására, működtetésére lehetett fordítani, ám a szakember szerint ez nagyon sok esetben azért valahogy „átcsorgott” a hivatásos sportra, és például hivatásos sportolók fizetését fedezték belőle. Az állami központi elosztásnak és ellenőrzésnek nyilván az lenne az egyik célja, hogy ez az állapot megszűnjön, vagyis a közpénzt arra költsék, amire azt eredetileg szánták – tette hozzá Szabados Gábor sportközgazdász az InfoRádióban.
A cikk Kalapos Mihály összefoglalója alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
