„Országunk elfogadhatatlan erőszak áldozatává vált” – fogalmazott közleményében a Francia Püspöki Konferencia az október 17-i, szombati tüntetéseket kísérő súlyos zavargások kapcsán. Tours érseke a demokratikus párbeszéd és a lelki kérdések előtérbe helyezését sürgeti, Lyon érseke pedig úgy véli, hogy az egység garanciája Isten, és a fiatalokat a másokért végzett szolgálatra hívja.
A megmozdulások során rendőröket támadtak és sebesítettek meg, üzleteket fosztottak ki, középületeket rongáltak meg, és állami intézményeket támadtak meg. A püspöki konferencia elnöksége szerint a zavargások sokkot, félelmet és megdöbbenést váltottak ki az országban, és számos kérdést vetettek fel a társadalmi válság mélyebb okaival kapcsolatban. A hétvégi tüntetéseket egy hónapon át tartó középiskolai tiltakozások előzték meg. Több püspök személyesen is találkozott a fiatalokkal, akik az iskolai körülmények romlására panaszkodtak: a tanárok hiányára, a szervezetlenségre és a tanulási feltételek elégtelenségére.
A fiatalok szorongása és a társadalmi elégedetlenség
Vincent Jordy tours-i érsek, a Francia Püspöki Konferencia egyik alelnöke elismerte, hogy a tüntetők számos követelése jogos. „Úgy gondolom, egy demokratikus társadalomban fontos, hogy azok, akik kérdésekkel vagy szenvedéssel küzdenek, kifejezhessék ezeket” – hangsúlyozta, utalva a fiatalokra és a sárga mellényes mozgalom résztvevőire is. Az érsek szerint a mai társadalom szorongást kelt az emberekben. Az új világrend, az európai válság, a háborúk, az ökológiai problémák és a bizonytalan életkörülmények mind hozzájárulnak ehhez. „Ma az emberek azon töprengenek, milyen lesz a jövő, miért vállaljanak gyermeket, vagy egyáltalán miért keljenek fel reggel, hogy szembenézzenek a mai élettel.”
Az érsek szerint ez a bizonytalanság és szorongás különösen sok fiatalt érint, akik gyakran nem is tudják pontosan megfogalmazni ezek okait. A hétvégi megmozdulásokhoz olyanok is csatlakoztak, akik társadalmi helyzetük romlását tapasztalják. Az érsek egy általános rossz közérzetről beszélt,
Meg kell állítani az erőszak ördögi körét
A püspökök ugyanakkor határozottan elítélték az erőszakos cselekményeket. Vincent Jordy szerint egyes csoportok kihasználják az átmeneti zűrzavart, és olyan célokat követnek, amelyeknek semmi közük a jogos társadalmi követelésekhez. „Kihasználják a káoszt, hogy a már meglévő szenvedést további erőszakkal tetézzék” – fogalmazott. A tours-i érsek különösen fájdalmasnak nevezte, hogy a féktelen erőszak következtében tisztességes emberek egész életük munkáját veszítik el, nem beszélve a középületek kifosztásáról vagy felgyújtásáról. A Francia Püspöki Konferencia október 19-i közleményében arra kérte az embereket, hogy ne engedjék magukat belesodorni az erőszak pusztító örvényébe. „Országunk ennél jobbat érdemel” – hangsúlyozták a főpásztorok.
Szolidaritásukat fejezték ki mindazokkal, akik elveszítették munkájuk eredményét, és azért imádkoztak, hogy véget érjenek a zavargások, meghallgassák a jogos követeléseket, és a párbeszéd, valamint az igazságosság tiszteletben tartása révén helyreálljon a béke.
A társadalom elveszítette az élet értelmének távlatait
Olivier de Germay lyoni érsek szerint a jelenlegi válság mélyebb kérdéseket is felvet. „Az az érzésem, hogy egy olyan rendszer végéhez érkeztünk, amely nem ad választ a boldogság és az élet értelme keresésére, amely minden ember szívében jelen van.” A lyoni érsek a fogyasztásra, az élvezetek hajszolására és az individualizmusra épülő társadalmi modellt bírálta. Szerinte
– mutatott rá.
A demokratikus párbeszéd helyreállítása
Vincent Jordy érsek szerint a politikai vezetőknek egymás hibáztatása helyett közösen kellene keresniük a társadalmi béke helyreállításának lehetőségeit, amelyben a párbeszéd gyökeret ereszthet a normális élet részeként egy demokratikus társadalomban. Első lépésként a társadalmi közvetítő szervezetek – például a szakszervezetek és egyesületek – szerepének helyreállítását javasolta. Ezek a szervezetek az elmúlt években meggyengültek az ország felülről lefelé irányuló hierarchikus irányításának fokozódó megerősítése és újraközpontosítása miatt, pedig fontos fórumai lehetnének a demokratikus párbeszédnek. Újra életet kellene lehelni beléjük, hogy ismét betölthessék megfelelő szerepüket.
Az érsek szerint azonban a társadalmi válság megoldásához nem elegendő kizárólag politikai válaszokat keresni. Az emberek szenvedésére, társadalmi lecsúszására és mélyebb kérdéseire is figyelmet kell fordítani. „Mi az élet célja? Merre tartunk?” – tette fel a kérdést. Vincent Jordy érsek emlékeztetett arra, hogy Franciaországban évtizedeken keresztül háttérbe szorították a vallási távlatot, részben a szekularizmus merev értelmezése következtében. A politikától és a haladástól várták a jobb társadalom megteremtését, mára azonban sokan elveszítették bizalmukat a politikában, ami már nem kínálja fel nagy ideálok elérésének ígéretét, és a fejlődés sem váltotta be minden ígéretét. A fiatalok például az ökológiai válság következményeitől szenvednek, mert
A technológiai fejlődés is újabb frusztrációkat teremt: új okostelefonok és más eszközök kerülnek eléjük, amiket nem engedhetnek meg maguknak. Az érsek ezért azt sürgette, hogy a társadalmi vitákat szélesítsék ki a politikai arénán túl, és vonjanak be mindenkit, aki képes értelmet és távlatot adni egy olyan korszaknak, amelyből ezek fájdalmasan hiányoznak.
„A megoldás Isten”
Olivier de Germay lyoni érsek még határozottabban fogalmazott: „A megoldás Isten.” Szerinte
„Ki más tudna egységet teremteni mindezek között az emberek között, ha nem Ő? Mi a közös bennünk? Az, hogy mindannyian ugyanahhoz az emberiséghez tartozunk.”
Közös békemenet
A 2027-es francia elnökválasztás közeledtével a lyoni érsek azt szeretné, ha a vallási vezetők példát mutatnának a társadalomnak, akár egy közös békemenet megszervezésével. Ez lehetőséget adna annak kifejezésére, hogy a zsidók, a keresztények és a muszlimok közötti nézetkülönbségek – sőt, a saját közösségeiken belüli eltérések – sem teszik őket egymás ellenségeivé.
A fiataloknak meg kell mutatni, hogy életüknek van értelme
De Germay érsek szerint a keresztényeknek a béke előmozdítóivá kell válniuk, és segíteniük kell az embereket abban, hogy eltérő véleményük ellenére is tiszteljék egymást. Különösen fontosnak tartja a fiatalokkal végzett munkát. „Reménnyel kell tekintenünk a fiatalokra. Amikor beszélgetünk velük, felismerjük, hogy mindenki máshoz hasonlóan ők is boldogságra vágynak. Nagylelkűség is bőven van bennük.” Az érsek szerint
Példaként a Lourdes-ba utazó fiatalokat említette, akik a betegek szolgálatába állnak. „Vannak első vagy másodéves középiskolások, akik eleinte vonakodva indulnak el, de amikor visszatérnek, megváltoznak, mert megtapasztalták a szolgálat örömét.” A lyoni érsek ezért arra buzdított, hogy ne veszítsük el a reményt a mai fiatalokkal kapcsolatban, hanem kínáljunk számukra olyan lehetőségeket, amelyek segítik őket abban, hogy értékes élményekkel gazdagodjanak.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Joan Galvez/Middle East Images/Middle East Images via AFP
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
