A Kopint Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója az InfoRádióban elemezte, mi lehet a hétfőn bemutatott 2027-es költségvetési terv alapja, hogyan hat mindez a pénzpiacokra és kik járnak a legjobban a változtatásokkal.
A jövő évi költségvetés főbb számait és irányait Magyar Péter mutatta be hétfőn az Országgyűlésben felszólalva, majd beszélt róla kedd reggel a Kossuth rádióban is. A miniszterelnök kiemelte: jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak és 3 százalékos inflációval. A költségvetési hiány 2027-ben 4,9 százalékos lehet. Szerepel a tervekben az elmaradt ágazati béremelések egy része, több jut majd az alacsonyabb nyugdíjból élőknek, csökken a minimálbér szja-ja, de felső korlátot kap az anyák szja-mentessége. Számos beruházási és támogatási programot bejelentett a kormányfő, köztük az átalakuló lakásvásárlási és energetikai felújítási támogatási és hitelprogramot is.
A jövő évi költségvetés alapját az elhangzottak alapján jórészt az előző kormány korábbi költekezésének, túlárazásának elmaradása adhatja Palócz Éva szerint. Mint a Kopint Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta, a 2026 első négy hónapjában, a választásokig a korábbi pazarló költségvetéshez képest is további 2000 milliárd forintot szórt ki az előző kormány, számos olyan intézkedéssel, mint például a mohácsi Duna-híd építésére kiutalt 90 százalékos előleg. Ugyan ez a 2000 milliárd forintos pluszkiadás terheli az idei évet, de a jövő évi büdzsét már nem fogja, „2 százalékponttal beljebb leszünk” csak ezáltal – hangzott el.
A költségvetésről hétfőn elhangzott adatokat egyelőre Palócz Éva szerint nem lehet összesíteni, meg kell várni a jövő heti benyújtását. Szerinte van esély arra, hogy a realistának tűnő, a külföldi befektetőkre is jó hatással lévő költségvetés megvalósuljon, és ez kamatcsökkenést is hozhat.
Szavai szerint a legfontosabb szám a tervezett hiány, erre várt leginkább a pénzvilág. A 4,9 százalékos cél nagyon pozitív, és bár valószínűleg 5 százalék lesz végül, még ez is jó, és kellene ahhoz, hogy 2030 körül megkezdődjön az euróövezetbe való belépés. Ehhez még néhány év takarékos költségvetés fog következni. Értékelése szerint a kisebb hiány elsősorban a kiadások csökkentése által valósul meg, amit pozitívnak tart, ugyanis a tapasztalatok szerint azok a költségvetési kiigazítások lehetnek sikeresek, amelyek nem a bevételek (adók) növekedésén alapulnak, hanem a kiadások csökkentésén, mert az tud tartós lenni.
Van-e megszorítás ebben a büdzsében?
Palócz Éva szerint ez csak ugyanannak a dolognak a jó- vagy rosszindulatú megközelítése, és mindent lehet megszorításnak nevezni, akár azt is, ha az államapparátus a saját működési kiadásait csökkenti, mert akkor kevesebb ember fog ott dolgozni. De úgy látja, hogy igazi megszorító intézkedés nem nagyon hangzott el.
„A kormánynak volt bátorsága letenni arról a szürreális intézkedésről, hogy a két gyereket szült nők életük végéig szja-mentesek legyenek, minden jövedelmi korlát nélkül. Ilyet a világ nem látott, valószínűleg az előző kormány sem gondolta komolyan, inkább egyfajta aknát akart helyezni a következő kormány munkája elé. Ezt egyetlen államháztartás se bírta volna. A 40 év alatti édesanyáknál megtartották – ez is felesleges szerintem, de szerzett jogot nem veszünk el, viszont helyes, hogy megszüntették a korlátlanságot” – mondta. Megemlítette, hogy számos családtámogatás van, és növekszik például a családi pótlék összege, amelyet a legigazságosabb támogatásnak tart, mert minden gyerekre ugyanannyi az összege.
Úgy látja, hogy a költségvetésben a kormány valóra váltja a fő üzeneteit, a többire pedig van még idő a következő években, ekkor lehet folytatni például a mostani emeléssel elégedetlen szociális és egészségügyi szakdolgozók bérrendezését.
Kinek lesz könnyebb ezután, ki kap többet az államtól?
Az előző kormány óriási „költekezészuhatagának” felszabaduló összegéből sok mindenkinek jut a vezérigazgató szerint, így nem más emberektől veszik el a szétosztott forrást, hanem a korábbi apparátus irtózatos költségeiből, a korrupcióból és a túlárazásokból. Legjobban az alacsony keresetűek járnak a minimálbér alacsonyabb adójával. Visszakapta az adórendszer ezt a szolidaritási elemet, amit még 2011-ben szüntetett meg az akkori kormány, amivel sok alsó jövedelmi helyzetű ember került lehetetlen helyzetbe. A minimálbér-tárgyaláson kialakult helyzeten is segít ez valamennyit – Palócz Éva emlékeztetett, hogy a korábbi 14 százalékos emelési ígéretet próbálták újratárgyalni az ország rossz gazdasági helyzete közepette, az alkut segítheti az szja-csökkentés. Jobban járnak azok az állami dolgozók is, akiknek a bérét valamennyire emelik 2027-ben.
Megmaradhat-e a jelentős piaci bizalom a kormány iránt?
A 4,9 hiánytervvel maradunk az euró felé vezető úton, de ez az ország érdeke, nem az EU-é – hangsúlyozta a Kopint Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője, hozzátéve, hogy így kedvezőbb lehet a fizetendő kamat, ugyanis Magyarország adósságarányosan a legnagyobb kamatot fizette az unióban, melynek éves összege több, mint a teljes egészségügyi költés.
„A választások után a forint árfolyama nagyon megerősödött, a hosszú hozamokban azért fizetünk magas kamatot, mert a külföldi hozamelvárások rosszak voltak az előző kormány fiskális politikája miatt. A Covid óta egyetlen költségvetési törvény nem teljesült, a hiány többször a duplája lett annak, amit vártak. A választások után, mivel a kampányban megígérték az euróbevezetést, ami a fegyelmezett költségvetés záloga, nagy volt a pénzpiaci bizalom, de kérdés volt, hogy megtartja-e a kormány ezt a 2027-es költségvetéssel. Most úgy látszik, hogy ez egy erősen bizalommegtartó költségvetés lett” – összegzett Palócz Éva az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
