Nyílt levél – A jobboldali, patrióta nőket, szellemi képességeiket pocskondiázta nyilvánosan a Miskolci Egyetem egyik professzora – Gulyás Virág ez ügyben írt levelet az egyetem rektorának. Választ több mint egy hét alatt sem kapott, így levelét nyilvánosságra hozta.
Gulyás Virág levelét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:
Budapest, 2026. október 11.
Tárgy: Hivatalos panasz Kürti László professzor nőket lealacsonyító nyilvános megnyilvánulása miatt
Tisztelt Egyetemi Vezetés!
Ezúton szeretném felhívni a figyelmüket Kürti László professzor nyilvánosan megjelent (alább idemásolva), rólam szóló írására, amely számomra nem pusztán egy személyes támadás, hanem egy sokkal súlyosabb kérdést vet fel: milyen példát mutat az egyetem egy olyan professzor révén, aki a szakmai és politikai nézetkülönbségeket nőket lealacsonyító, személyeskedő és megalázó nyelvezettel kezeli?
Nem azért fordulok Önökhöz, mert egyetértek vagy nem értek egyet Kürti professzor politikai nézeteivel. A szabad véleménynyilvánítás alapvető érték, és természetesen egy egyetemi oktatónak is joga van élesen bírálni közéleti szereplőket, újságírókat vagy politikai véleményformálókat. A kérdés azonban az, hogy hol húzódik a határ a szakmai kritika és a személyeskedő, nőket lealacsonyító megnyilvánulások között.
Kürti professzor írásában többek között a következő kijelentések olvashatók:
„Kevés nő van jelen a szélsőjobb politikában, az okos nők száma még kevesebb, a magyar politikai porondon a legkevesebb.”
Később „a »patrióta« gyengébb nem megértse”fordulattal él, majd nőket közéleti szerepvállalásuk kapcsán a „feltűnési viszketegség”kifejezéssel jellemez.
Ezek nem szakmai érvek. Nem ténybeli cáfolatok. Nem egy újságírói állítás módszertani kritikái. Ezek olyan megfogalmazások, amelyek a nők értelmi képességeit, önállóságát és nyilvános szerepvállalását a nemükre, politikai hovatartozásukra és személyes motivációikra hivatkozva minősítik.
Különösen aggasztó, hogy a professzor nem egyszerűen egy adott politikai álláspontot bírál, hanem az általa szélsőjobboldalinak tekintett politikai közegben megjelenő nők intelligenciáját általánosítva kérdőjelezi meg. A „gyengébb nem” fordulat pedig egy olyan lekezelő nyelvezetet idéz meg, amelynek egy magát komolyan vevő akadémiai közegben különösen visszás a megjelenése.
Felmerül tehát a kérdés: ha egy fiatal nő ambiciózus, határozott, karriert épít, nyilvánosan vállalja a politikai meggyőződését, és történetesen az övétől eltérő nézeteket képvisel, akkor egy egyetemi professzor részéről ilyen minősítésekre számíthat?
Hogyan taníthat és mentorálhat hitelesen egy oktató fiatal, céltudatos nőket, ha nyilvános megszólalásaiban a női közéleti szerepvállalást az intelligencia hiányával, a feltűnési vággyal és a személyes sértettséggel kapcsolja össze? Milyen üzenetet közvetít ez azoknak a hallgatóknak, akik szeretnének érvényesülni a médiában, a közéletben vagy a tudományos életben?
Továbbá:
vajon ugyanez a hangnem és ugyanezek a személyes minősítések jelennének meg akkor is, ha az érintett nők politikai nézetei történetesen megegyeznének Kürti professzor nézeteivel?
Ha nem, akkor nem pusztán a kommunikáció stílusáról beszélünk, hanem arról is, hogy a politikai szimpátia befolyásolja-e azt, milyen tiszteletet tanúsít valaki a női közéleti szereplők iránt.
Nem várom el, hogy egy egyetemi professzor minden politikai véleménnyel egyetértsen. Azt azonban indokoltnak tartom elvárni, hogy szakmai pozíciójától függetlenül következetes mércét alkalmazzon, és a nézetkülönbségeket érvekkel, ne pedig a nők intelligenciáját és motivációit leminősítő általánosításokkal kezelje.
Tapasztalataimból eredendően tudom, hogy egyetemek nemcsak tudást adnak át. Normákat is közvetítenek arról, hogyan vitatkozunk, hogyan bánunk a másként gondolkodókkal, és hogyan viszonyulunk azokhoz, akik a sajátunktól eltérő életutat, szakmai ambíciókat vagy politikai meggyőződést választanak. Ez a felelősség egy professzortól különösen nagy.
Ezért tisztelettel kérem az Egyetem vezetését, hogy vizsgálja meg Kürti László professzor nyilvános megnyilvánulását, és foglaljon állást abban, hogy az abban megjelenő, nőket általánosító és lealacsonyító nyelvezet összeegyeztethető-e az intézmény által képviselt szakmai és oktatási normákkal.
Nem személyes elégtételt kérek (noha Kürti László professzornak még az egyetemi végzettségeimnek sem sikerült helyesen utánanéznie), és nem azt, hogy az Egyetem politikai vitákban foglaljon állást. Azt kérem, hogy ugyanazokat az elveket alkalmazza mindenkire, és ne tekintse elfogadhatónak a nőkkel szembeni lekezelő hangnemet pusztán azért, mert az egyetemi ranggal rendelkező személytől származik.
A kérdés végső soron igen egyszerű: milyen példát kíván mutatni az Egyetem a hallgatóinak a női önérvényesítésről, a szakmai vitáról és az emberi méltóság tiszteletéről?
Várom szíves válaszukat, valamint tájékoztatásukat arról, hogy az ügyet milyen módon kívánják kezelni.
Tisztelettel,
Gulyás Virág
Külügyi szakértő,
kommunikációs tanácsadó, újságíró
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
