Október 15-én ünnepélyesen megnyitották a vértanúság hírében elhunyt egykori gyékényesi plébános, Martincsevits Pál boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei szakaszát a kaposvári püspökségen. Az egyházmegyei vizsgálat céljáról, menetéről és jelenlegi állásáról Balog Márta CB, a Nyolc Boldogság Közösség szerzetesnővére, az eljárás posztulátora adott tájékoztatást.
A szerzetesnővér elmondta, hogy Martincsevits Pál boldoggáavatási eljárásának megindítását hosszú előkészítő munka előzte meg. Ennek során Háda László zalakarosi plébános alapos kutatást végzett a vértanúság hírében elhunyt pappal kapcsolatban. A Kaposvári Egyházmegye kezdeményezését a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma 2026 augusztusában hagyta jóvá, megadva a szükséges előzetes engedélyt, a „Nihil obstat”-ot. Ezzel lehetővé vált az eljárás egyházmegyei szakaszának megkezdése.
Az eljárás Hajnal Zénó boldoggáavatási ügyének elindításához kapcsolódva került előtérbe. Varga László megyéspüspök 2025 elején kereste fel az ügy későbbi posztulátorát, Balog Márta szerzetesnővért, hogy tájékozódjon az eljárás megindításának lehetőségeiről.
A posztulátor feladata volt többek között a keresetlevél, a latinul supplex libellusnak nevezett dokumentum összeállítása. Ebben ismertetni kellett Martincsevits Pál életének történelmi környezetét, részletes életrajzát, valamint javaslatot kellett tenni azokra a tanúkra, akik vallomásukkal segíthetik az eljárást. Mivel a vértanúság hírében elhunyt pap halálának közvetlen szemtanúi már nem feltétlenül érhetők el, a vizsgálatban azoknak a tanúságtétele is fontos, akik elmondhatják, mit jelent számukra a lelkipásztor öröksége és vértanúságának emlékezete.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2025 szeptemberében támogató nyilatkozatot adott az ügy megindításához. Ezt követően küldték el a szükséges dokumentumokat Rómába, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumához, ahol az előzetes engedély megadása után megkezdődhetett az érdemi egyházmegyei vizsgálat.
A vizsgálat részeként a megyéspüspök háromtagú történészbizottságot nevezett ki. A bizottság feladata Martincsevits Pál életének és korának feltárása, a róla fellelhető dokumentumok összegyűjtése, valamint annak megvizsgálása, hogy a történeti források között található-e olyan adat, amely ellentmondana a boldoggáavatási ügynek. Emellett kinevezett két teológus cenzort is, akik Pál atya kéziratait tanulmányozzák majd át.
Felállt egy háromtagú egyházmegyei bíróság is, melynek feladata a tanúk meghallgatása, a történészbizottság tagjainak kihallgatása, valamint a dokumentáció szabályszerűségének ellenőrzése. Az eljárás során azt is megvizsgálják, hogy a boldoggá avatandó, akit az egyházi eljárásban immár Isten szolgájaként neveznek meg, milyen körülmények között nyugszik.
A boldoggá és szentté avatás több szakaszból álló egyházi eljárás. Elsőként az egyházmegyei vizsgálat tárja fel az életutat, a történelmi körülményeket és a tanúk vallomásait. Az összegyűjtött dokumentumok ezt követően a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumához kerülnek, ahol újabb vizsgálat következik. Martincsevits Pál esetében a vizsgálat fő kérdése a vértanúság igazolása. Ha a római szakasz végén az Egyház elismeri, hogy valóban vértanúság történt, a boldoggá avatáshoz nem szükséges csodát igazolni. A szentté avatáshoz azonban – a vértanúként boldoggá avatott személy esetében is – egy csoda elismerésére van szükség, amelynek kivizsgálása külön eljárás keretében történik majd.
Az egyházmegyei bíróság a tervek szerint novemberben hallgatja meg a tanúkat. Amennyiben a vizsgálat a várakozások szerint halad, az egyházmegyei szakasz akár 2027 nyarára lezárulhat. Ezt követően a dokumentumokat lefordítják, és Rómában egy új posztulátor veszi át az ügyet.
A római szakaszban a teljes dokumentációt ellenőrzik, majd egy részletes, több száz oldalas összefoglaló, úgynevezett positio készül. Ezt történész- és teológusszakértők tanulmányozzák. Mivel a dikasztérium számos boldoggáavatási ügyet vizsgál, az eljárásnak ez a része több évet is igénybe vehet.
Martincsevits Pál boldoggáavatási ügye tehát hosszú előkészítés után új szakaszba lépett. A most kezdődő egyházmegyei vizsgálat célja, hogy hiteles dokumentumokkal és tanúságtételekkel tárja fel a vértanúság hírében elhunyt pap életét, szolgálatát és halálának körülményeit, hozzájárulva emlékének és lelki örökségének megőrzéséhez.
*
Martincsevits Pál egykori gyékényesi plébánost és Hajnal Zénó ferences szerzetest 1945. április 1-jén, húsvétvasárnap ölték meg. A település megszállását követően a lakosságot a bolgár katonák a horvátországi Góla településre akarták áttelepíteni, ezért kiürítették a falut. A két pap reverendában, a lakossággal együtt gyalogolt az úton, amikor az egyik katona kiemelte őket a tömegből, majd több lövéssel végzett velük. A szemtanúk beszámolói szerint a papok azért maradtak reverendában, hogy a menetben könnyen felismerhetők legyenek, és a hívek szükség esetén szentgyónáshoz járulhassanak hozzájuk. A rendelkezésre álló beszámolók alapján a gyilkosság hátterében egyházellenes indíték és az elrettentés szándéka is állhatott.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Kling Márk
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
