Zsúfolásig megtelt a kolozsvári piarista templom október 15-én, a rend helyi megtelepedésének 250. évfordulóján bemutatott ünnepi szentmisén. A hálaadást Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök, a Piarista Rend Romániai Tartományának hivatalos képviselője vezette, a szentbeszédet Zsódi Viktor magyarországi tartományfőnök mondta.
A piarista közösséggel együtt egyházi és közéleti vezetők, a tudományos és oktatási élet képviselői, öregdiákok, egyetemisták és középiskolások ünnepeltek.
A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Kolozsvári Piarista Misszió által szervezett szentmisét a Szentháromság tiszteletére szentelt piarista templomban mutatták be. Az ünnepi liturgia magyar nyelven, román szinkrontolmácsolással zajlott; zenei szolgálatáról a Szent Cecília Kórus és a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum kórusa gondoskodott.
A szertartás kezdetén Böszörményi Géza SchP a kolozsvári piarista jelenlét nevében köszöntötte az ünneplőket. Felidézte: a hálaadásra pontosan a piaristák 250 évvel korábbi beiktatásának napján került sor. Az egykori ünnepséget 1776-ban Mária Terézia királynő, az alapító névnapján tartották.
Az ünneplők nagy száma és a képviselt közösségek sokszínűsége arról tanúskodott, hogy a piarista szolgálatot kölcsönös támogatásra, szeretetre és tiszteletre épülő kapcsolatok éltetik: országhatárokon, nyelvi és felekezeti különbségeken átívelő, széles körű összefogás.
Géza atya a jelenlévők között köszöntötte Schönberger Jenő püspököt, Zsódi Viktor tartományfőnököt, Urbán Erik ferences tartományfőnököt, a szerzetesrendekért felelős érseki helynököt, valamint László Attilát, a kolozsvári Szent Mihály-templom főesperes-plébánosát. Utóbbinak külön is megköszönte, hogy több évtizedes megszakítás után befogadta a Kolozsvárra visszatérő piaristákat, és azóta is atyai támogatással kíséri közösségüket és szolgálatukat. Az ünnepen jelen voltak a kolozsvári jezsuiták és a Nagykárolyból érkezett piarista nővérek is.
A görögkatolikus egyház részéről Ana Aurel Basarab parókiai kormányzó vett részt az ünnepen. Az evangélikus, a református és az unitárius közösség képviseletében Boldizsár Beáta, Dávid István és Nagy Norbert egyetemi lelkészek csatlakoztak a hálaadáshoz.
A közélet képviselői közül Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Rés Éva megyei tanácsos volt jelen. Az egyetemi és közoktatási intézmények részéről Silye Lórándot, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szenátusának magyar tagozatos alelnökét, az egyetemi oktatókat, Szabó Gábor tanfelügyelőt, Schuller Hajnalt, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatóját és az intézmény tanárait, valamint Sopronyi Rolandot, a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum igazgatóját köszöntötték.
Külön szeretettel fordult Böszörményi Géza az egykori kolozsvári piarista líceum öregdiákjaihoz, akik személyes emlékeikben őrzik az iskola múltját, valamint Fodor György piarista konfráterhez, aki számos alkalommal segítette a rend erdélyi ügyeit. A legfiatalabb nemzedéket a Katolikus Egyetemi Lelkészséghez tartozó egyetemisták, továbbá a Báthory István Elméleti Líceum és a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai képviselték.
Böszörményi Géza hangsúlyozta: a sokféle közösség jelenléte a piarista küldetés nyitottságát is kifejezi. A kolozsvári piarista iskolában egykor számos román és protestáns diák tanult; közülük többen később Románia társadalmi és kulturális életében is jelentős szerepet vállaltak, és szeretettel emlékeztek vissza iskolaéveikre. „Ma is úgy gondoljuk, hogy
– fogalmazott. A protestáns közösségekkel való kapcsolat jelen idejű jelentőségére is rámutatott: az egyetemisták pasztorációjában ma is örömmel működnek együtt.
A jezsuita atyák köszöntésekor felidézte azt is, hogy ők alapították a piarista iskola elődjét, és ők emelték azokat az épületeket, amelyekben később mintegy 170 éven át működött a piarista rendház, templom és oktatási intézményegyüttes.
Zsódi Viktor tartományfőnök szentbeszédében a jubileumi hálaadást a jelen feladataival kapcsolta össze. Mint hangsúlyozta, a negyed évezredes múlt tisztelete nem merülhet ki az egykori intézmények, tudós paptanárok és szellemi teljesítmények felidézésében. „Az oltár nem a letűnt idők emléktáblája, hanem az élő, cselekvő Isten jelenlétének a helye” – mondta.
A szentmise olvasmányai alapján a tartományfőnök három magatartást állított a középpontba: a bizonytalan jövő felé is elinduló hitet, a személyes önátadással végzett szolgálatot és az Istenre hagyatkozó gyermeki alázatot. Ábrahám meghívását felidézve hangsúlyozta:
Ennek példáit látta a kolozsvári piaristák megérkezésében, a világháborúk és az államosítás utáni kitartásában, valamint a szerzetesi jelenlét 2022-es újraindulásában. Két piarista ekkor tért vissza a városba, hogy az egyetemi ifjúság körében szolgáljon. Visszatérésük a mai közösséget is arra hívja, hogy a jövő bizonytalanságában is merjen válaszolni Isten megszólítására.
A nevelői és lelkipásztori szolgálat lényegét Szent Pál szavaival világította meg: „Nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni.”
Különösen fontos ez akkor, amikor a diákok úgy érezhetik, hogy értéküket kizárólag teljesítményük határozza meg. A keresztény nevelés hitelessége az elakadt, szorongó fiatalok türelmes meghallgatásában és kísérésében is megmutatkozik.
Az evangéliumban középpontba állított gyermek az alázat és az Isten iránti bizalom példája:
A kolozsvári örökségből a Jóbarát folyóirat és a cserkészélet keresztény derűjét, valamint Biró Vencel piarista történész és tartományfőnök hűségét emelte ki. Utóbbi az intézmények elvesztése és a hatósági megfigyelés ellenére is folytatta tudományos és papi szolgálatát, kapcsolatot tartva szétszórt rendtársaival.
A templomban őrzött füzesmikolai könnyező Szűzanya kegyképére tekintve Zsódi Viktor a különböző hagyományú és anyanyelvű közösségeket összekapcsoló hitről is beszélt. A jubileum üzenetét a félelmeken túllépő bizalomban, a ránk bízottaknak ajándékozott életben, az alázatban és a mindenki felé nyitott szívben foglalta össze. „A múlt kövei feladatot jelölnek ki a jelenben” – hangsúlyozta.
A szertartás végén Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke osztotta meg ünnepi gondolatait, majd a piarista közösség nevében köszönetet mondtak mindazoknak, akik hozzájárultak a jubileumi hálaadáshoz. Külön méltatták Schönberger Jenő püspök támogatását, aki az ünnepi alkalmakon túl a mindennapokban is tevékenyen képviseli és segíti a rend romániai jelenlétét és szolgálatát.
A köszönetmondás végül a hálaadás legmélyebb forrására irányította a figyelmet:
A jelenlévők a Te Deum eléneklésével adtak hálát a múltért és a jelenben megtapasztalt gondviselésért.
Schönberger Jenő püspök záró gondolataiban örömét fejezte ki a piaristák romániai jelenléte miatt, és megköszönte a magyar rendtartomány áldozatvállalását, amellyel lehetővé teszi a kolozsvári szolgálatot. Arra kérte az ünneplőket, hogy imádkozzanak új szerzetesi hivatásokért, valamint a piarista atyákért, tanárokért és az egész rendért.
A szentmisét követően Fodor György piarista konfráter a templomot ábrázoló metszettel ajándékozta meg a püspököt.
*
Az ünnepi szentmise a kolozsvári piarista megtelepedés 250. évfordulójához kapcsolódó jubileumi megemlékezéssorozat része volt. Ennek keretében október 2-án Hitre, tudásra, szép életre címmel kiállítás nyílt a Szentegyház utcai Egyházművészeti Kiállítótérben, október 3-án pedig a Báthory István Elméleti Líceumban tudományos konferenciát rendeztek. A tárlat a rend kolozsvári szellemi és tárgyi örökségét mutatja be, többek között ritka könyvek, kéziratok, archív fényképek és személyes tárgyak segítségével. A jubileumi programok a két és fél évszázados örökség megismerésére és a ma is élő piarista küldetéssel való találkozásra hívnak.
Forrás és fotó: Piarista Rend Magyar Tartománya
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
