Október 6-án a jereváni Örmény Történeti Múzeumban nyílt meg, és 2027. április 6-ig látogatható az Áni – Egy középkori örmény főváros ezer és egy utóélete című tárlat – annak a kiállításnak a kibővített változata, amely 2026 tavaszán a PPKE BTK, a lipcsei Leibniz Institute for the History and Culture of Eastern Europe (GWZO) és a berlini Freie Universität együttműködésében valósult meg.
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban március 19-én megnyílt tárlat már akkor is arra vállalkozott, hogy Áni emlékezetét a kiállított tárgyakat – a korai fényképektől és filmektől a művészeti alkotásokon és irodalmi szövegeken át a graffitikig, digitális rekonstrukciókig és videójátékokig – egymással párbeszédbe állítva mutassa be.
A jereváni változat ezt a koncepciót az Örmény Történeti Múzeum saját gyűjteményeivel és további örményországi múzeumi, illetve levéltári anyagokkal egészítette ki, így a kiállítás immár közvetlenül az örmény történeti emlékezet egyik legfontosabb intézményében kapott új keretet.
A tárlat a Gerda Henkel Stiftung által támogatott, 2023 és 2026 között megvalósult „Lost-but-found: Armenian Capital Ani at the Contested Crossroads” kutatási projekt egyik legfontosabb nyilvános eredménye. A program nem Áni középkori történetét kívánta újra elbeszélni, hanem azt vizsgálta, milyen „utóéletei” voltak és vannak az egykori örmény fővárosnak az Oszmán Birodalomban és azon túl, majd a modern Örményországban, Törökországban és az örmény diaszpórában.
A kutatók azt elemezték, hogyan vált a ma romvárosként létező Áni egyszerre történeti hellyé, kulturális ikonná és elképzelt térré; hogyan formált közösségi emlékezetet, identitást, vallási és kulturális képzeteket, valamint miként kapcsolódott örökségvédelmi, politikai és aktivista diskurzusokhoz. A projekt ezért a történeti, irodalmi és művészettörténeti források mellett a diaszpórakutatás, az építészettörténet, a vizuális kultúra és a digitális megjelenítések szempontjait is összekapcsolta. A jereváni kiállítás éppen ezt a sokrétegű megközelítést teszi láthatóvá:
A kutatási programban és a kiállítás létrehozásában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Armenológiai Tanszékének munkatársai meghatározó szerepet játszottak.
A projekt egyik tudományos vezetője Kovács Bálint, a PPKE Armenológiai Tanszékének vezetője volt; a másik projektvezető Elke Hartmann, a tanszék egyik társalapítója és a PPKE Doktori Iskolájának oktatója, jelenleg a berlini Freie Universität professzora. A kiállítás kurátori munkájában Karen Jallatyan, a PPKE Armenológiai Tanszékének adjunktusa, valamint Konrad Siekierski, a tanszék oktatója vett részt.
A jereváni megnyitó nemcsak egy sikeres nemzetközi kutatás lezárását, hanem a PPKE armenológiai műhelyének nemzetközi jelenlétét is jól láthatóvá tette.
Külön köszönet illeti Davit Poghoszjant, az Örmény Történeti Múzeum főigazgatóját, aki 2026 márciusában Budapesten személyesen is részt vett a PIM-ben rendezett kiállítás megnyitóján, és akinek kezdeményezése és együttműködése meghatározó volt abban, hogy a tárlat Jerevánban is megvalósulhatott.
Az elmúlt 25 év magyar–örmény kulturális kapcsolataiban a múzeumi kiállítások újra és újra olyan találkozási pontokat teremtettek, amelyek a tudományos együttműködést a szélesebb nyilvánosság számára is érzékelhetővé tették. A mostani jereváni bemutató ebbe a hagyományba illeszkedik, és egyben azt is jelzi, hogy a két ország kulturális intézményei között további együttműködések előtt is nyitva áll az út. Bízunk benne, hogy a közeljövőben ismét lesznek olyan közös kezdeményezések, amelyek Örményország és Magyarország kulturális örökségét új közönségekhez viszik el.
Forrás: PPKE Armenológiai Tanszéke
Fotó: Örmény Történeti Múzeum, Jereván
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
