Nem sikerült közös álláspontra jutniuk az Európai Unió tagállami vezetőinek a versenyképességről és az energiaárakról a csütörtöki EU-csúcstalálkozón. A legnagyobb nézeteltérést az ETS2 kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése okozta, amelynek elhalasztását többek között a visegrádi négyek, köztük Szlovákia is követelik – számolt be róla a TASR hírügynökség.
Az energiaárak kérdése immár a harmadik egymást követő uniós csúcstalálkozón szerepel a legfontosabb napirendi pontok között. A tagállamok vezetői azonban továbbra sem tudnak megegyezni arról, milyen intézkedésekkel lehetne mérsékelni az energiaköltségeket és javítani az európai gazdaság versenyképességét.
A Politico hírportál diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer körüli vita annyira elmérgesedett, hogy António Costa, az Európai Tanács elnöke lemondta az esti sajtótájékoztatót. A tárgyalásokat a munkavacsora utánra halasztották, amelyen a vezetők más kérdésekkel foglalkoztak.
A vita során két országcsoport álláspontja ütközött. Az egyik oldalon Németország, Spanyolország, Franciaország, Portugália, Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia áll, amelyek támogatják a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer fenntartását. Velük szemben Olaszország, Görögország és a visegrádi négyek – Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország – fogalmaztak meg kifogásokat, elsősorban az ETS2 bevezetésével kapcsolatban.
Az ETS2 a kibocsátáskereskedelem új rendszere, amely az épületek fűtéséhez és a közúti közlekedéshez felhasznált fosszilis energiahordozók szén-dioxid-kibocsátását is árazná. A visegrádi országok attól tartanak, hogy az új szabályozás tovább növelheti a lakosság és a vállalkozások energiaköltségeit. Ezért nem elégednek meg a bevezetés egyéves, 2028-ig történő elhalasztásával, hanem 2030-ig szeretnék kitolni a határidőt.
Diplomáciai források szerint Németországot különösen felháborította Olaszország hajthatatlannak tartott álláspontja.
A nézeteltérések miatt a csúcstalálkozó versenyképességgel foglalkozó zárónyilatkozatának egy része kidolgozatlan maradt. A vezetők a Kínával folytatott kereskedelemről szóló munkaebédet követően ismét megpróbáltak egyezségre jutni, de a délutáni tárgyalások sem hoztak áttörést.
Egy diplomata még azt sem zárta ki, hogy az októberi csúcstalálkozón végül egyáltalán nem fogadnak el közös következtetéseket az energiakérdésekről.
A tagállami vezetők közül többen is aggodalmukat fejezték ki a magas energiaárak miatt. Rövid távú intézkedéseket, köztük újszerű megoldásokat sürgettek a háztartások és a vállalkozások védelmében.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök például az uniós költségvetési szabályok enyhítését javasolta. Ez lehetővé tenné, hogy a tagállamok az infláció miatt megnövekedett állami bevételekből támogassák az energiatakarékosságot célzó intézkedéseket.
Christian Stocker osztrák kancellár ismét felvetette a villamosenergia-piac átláthatóságának javítását. A júniusi EU-csúcson már ismertetett javaslata arra a problémára irányul, hogy az uniós villamosenergia-piacon az áram árát rendszerint a földgáz ára határozza meg.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke több lehetséges intézkedést is ismertetett a tagállami vezetőkkel. Diplomáciai források szerint ezek között szerepel a megújuló energiaforrásokba történő beruházások ösztönzése, valamint a metánkibocsátásra vonatkozó új szabályok bevezetésének nemrég elfogadott, egyéves elhalasztása.
Az Európai Bizottság emellett stratégiai párbeszédet kezdeményezne az európai finomítói kapacitások megerősítéséről.
Von der Leyen felvetette a háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtható állami támogatások kiterjesztését, az uniós szintű közös energiabeszerzések lehetőségét, valamint közös stratégiai földgázkészletek létrehozását is, amelyek minden téli időszak előtt hozzájárulhatnának az energiaellátás biztonságához.
A csütörtöki tárgyalások délutáni szakaszában tehát nem született megállapodás, és a diplomáciai források szerint a viták akár késő éjszakáig is elhúzódhatnak.
SZE/Felvidék.ma/TASR/Politico
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
