Alacsonyabb létszámhatárokkal, egyedi finanszírozási szempontokkal és folyamatos egyeztetéssel kívánja figyelembe venni a nemzetiségi iskolák helyzetét az oktatási minisztérium. Tamás Erzsébet oktatási szakértő a tárcával folytatott találkozó után elmondta: elhangzottak pénzügyi garanciákra vonatkozó ígéretek, ezeket azonban a szabályozásban is szeretnék viszontlátni.
A magyar iskolahálózat jövőjéért október 12-én petíciót indított a Magyar Szövetség. A kezdeményezés teljesíthető létszámfeltételeket, kiszámítható finanszírozást és ténylegesen elérhető anyanyelvi oktatást kér. A szervezők nem utasítják el az intézményhálózat észszerű átalakítását, de annak során biztosítékokat tartanak szükségesnek a magyar nyelvű tanulás megőrzéséhez.
Az oktatási minisztérium október 13-i közleményében hangsúlyozta: a nemzetiségi iskolák a nyelv, a kultúra és az identitás megőrzésében is pótolhatatlan szerepet töltenek be, ezért nem vonatkozhatnak rájuk mindenben ugyanolyan szabályok, mint a többi intézményre.
Alacsonyabb létszámhatárok, egyedi mérlegelés
A tárca a nemzetiségi alapiskolák alsó tagozatán 12, felső tagozatán 15 fős minimális átlagos osztálylétszámot javasol, a többi iskolára tervezett 15, illetve 18 helyett.
A petíció mindkét tagozaton 12 fős átlagot kér.
A minisztérium szerint elegendő lenne három tanév egyikében teljesíteni a létszámhatárt. Az első értékelést 2030-ban végeznék el, a feltételt nem teljesítő iskolák pedig további három évet kapnának a racionalizálási intézkedésekre.
Az alacsony létszám önmagában nem jelentené az iskola automatikus megszüntetését. A készülő finanszírozási feltételek és módszertan alapján figyelembe vennék egy másik, azonos tannyelvű iskola elérhetőségét, a közlekedést, a demográfiai folyamatokat és az adott kistérség szükségleteit is. A tárca adatai szerint a vizsgált 199 nemzetiségi tannyelvű iskolából 112 teljesíti a meghatározott létszámokat.
Törvényben rögzített garanciákra van szükség
A minisztériumi egyeztetés után közzétett videójában Tamás Erzsébet arról számolt be, hogy a létszámkövetelmények ügyében nem sikerült közös álláspontra jutniuk. Szerinte a magyar iskolák kisebbségi helyzetükből adódóan nem mindenütt tudják biztosítani az előírt tanulólétszámot.
A finanszírozásról ugyanakkor elhangzottak ígéretek: beszámolója szerint Tomáš Drucker miniszter az eredeti méretszorzó valamilyen formában történő biztosítását helyezte kilátásba a nemzetiségi iskoláknak, a különös elbírálás keretében.
Az Oktatáspolitikai Műhely szakértője jelezte: ezt egyelőre nem látják rögzítve a kormányrendeletben, és a különös elbírálás részletes feltételei sem világosak számukra. Bíznak az ígéret teljesítésében, de tartós, jogszabályban rögzített biztosítékokat szeretnének, amelyek egy esetleges kormányváltás után is megmaradnak.
Folytatódik az egyeztetés az érintettekkel
A minisztérium az önkormányzatokkal, a ZMOS-szal, az iskolafenntartókkal és a nemzetiségi oktatás képviselőivel közösen kívánja kialakítani a megoldásokat. A további szakmai és társadalmi párbeszédre a végrehajtási szabályok és az egyedi finanszírozási feltételek kidolgozásakor is számítanak, hogy a helyi tapasztalatok és szükségletek érvényesüljenek.
Novemberre szakmai konferenciát terveznek a nemzetiségek képviselőinek bevonásával, az év végéig pedig bemutatnák a nemzetiségi oktatás 2035-ig szóló fejlesztési koncepcióját.
A Magyar Szövetség petíciója a létszám- és finanszírozási garanciák mellett iskolabusz-hálózatot, az átszervezések előtti nyelvi hatásvizsgálatot, nemzetiségi tanügyi hivatalt, valamint magyar tankönyveket és tanácsadási szolgáltatásokat is kér. A kezdeményezéshez ezen az oldalon lehet csatlakozni.
SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
