A magyar kisiskolák jövője, a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásainak változása és az anyanyelvű elektronikus ügyintézés hiányosságai is napirendre kerültek a kormány Nemzetiségi Tanácsa mellett működő nemzetiségi kamara keddi ülésén. A nemzetiségek képviselői több kérdésben közös álláspontra jutottak, amelyet a november 10-re tervezett tanácsülésen kívánnak képviselni – tájékoztatta portálunkat Nagy Dávid ügyvéd, a magyar közösség képviselője.
A nemzetiségi kamara a kormány Nemzetiségi Tanácsának kisebbségi képviselőit tömöríti. Tagjai rendszeresen egyeztetnek a tanács ülései előtt, megvitatják a közösségeiket érintő törvénymódosításokat, és közös javaslatokat fogalmaznak meg – magyarázta Nagy Dávid.
Elmondta, ezúttal kiemelt figyelmet kapott az iskolahálózat tervezett átalakítása. A kérdés időszerű, hiszen hétfőn az Oktatáspolitikai Műhely képviselői Tomáš Drucker oktatási miniszterrel egyeztettek a magyar kisiskolák jövőjéről, miközben petíció is indult az anyanyelvi oktatás védelmében.
A kamara ülésén a szlovákiai nemzetiségek között egyetértés alakult ki abban, hogy az oktatási reform nem veszélyeztetheti a kisebbségi iskolák fennmaradását.
A képviselők ezért megszavazták, hogy a kérdés kerüljön a novemberi tanácsülés napirendjére, ahol közös határozat elfogadását is kezdeményezik.
Nagy Dávid hangsúlyozta, hogy a kisebbségek akkor is szolidárisak egymással, ha egy-egy intézkedés nem minden közösséget érint közvetlenül.
A másik fontos téma a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény módosítása volt. Erre azért van szükség, mert az elismert nemzetiségek közé bekerült gorál közösség számára is biztosítani kell a pályázati támogatások lehetőségét.
A tervezet szerint a gorálok az alap forrásainak 1,8 százalékából részesülnének. Ezzel párhuzamosan
az alap éves költségvetését 8,8 millió euróról 9,6 millió euróra emelnék, hogy a többi nemzetiség támogatása összegszerűen ne csökkenjen.
Nagy Dávid ugyanakkor rámutatott, hogy a kisebbségi kultúra támogatása évek óta nem követi az inflációt. Ezt a problémát a Kulturális Minisztérium munkacsoportjának ülésén is felvetették, ám a tárca egyelőre csak a gorál közösség bevonásával és a kapcsolódó finanszírozással kíván foglalkozni.
A nemzetiségi kamara ezért azt is kezdeményezi, hogy a törvénymódosítást a novemberi tanácsülésen hivatalosan tárgyalják meg, és a Kulturális Minisztérium képviselője számoljon be róla.
Az ülésen szó esett az elektronikus közigazgatás hiányosságairól is. A kisebbségi képviselők kifogásolták, hogy az állami elektronikus ügyintézési rendszerben továbbra sem biztosított a nemzetiségi nyelvek használata, így a magyar nyelvű ügyintézés lehetősége sem.
A most elfogadott kamarai álláspontok még nem jelentenek kormányzati döntést. A novemberi tanácsülésen azonban hivatalos határozatok és ajánlások születhetnek, amelyekkel a nemzetiségek képviselői a kormányzati döntéshozatalt kívánják befolyásolni.
Nagy Dávid szerint a közös fellépés egyik legfontosabb eredménye, hogy a különböző nemzetiségek következetesen támogatják egymás törekvéseit. Mint fogalmazott, az elmúlt másfél évben szinte mindig egyetértés alakult ki közöttük a közösségeik jogait érintő kérdésekben.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
