Idén a tervezett tizenhárom százalék helyett csak tizenegy százalékkal nőtt a minimálbér, ám a VOSZ főtikára, Perlusz László szerint a munkáltatói szféra így is majdnem túlnyújtózkodott azon, ami a realitásból adódott volna.
Október második felében tartja a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) a következő ülését, amelyen szóba kerül a jövő évi minimálbér-emelés kérdése – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, amiről a Portfolio számolt be.
A főtitkár hozzátette: a kormány és a szociális partnerek között 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodásnál kikötötték, hogy a minimálbér-emelés mértékéről az első három negyedévre vonatkozó adatok alapján döntenek. Mint mondta, a következő VKF-ülésen így már a friss adatok alapján lehet konkrét számokról beszélni.
A hároméves alku részeként a béremelési ütemterv feltételeként konkrét indikátorértékek (bruttó átlagkereset növekedése, GDP-növekedés, infláció) rögzítettek. Ennek kapcsán Perlusz László elmondta, a minimálbér-emelés feltételei között az első helyen a GDP-növekedés áll.
2025-ben eredetileg 3,4 százalékos, idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékkos növekedés kellett volna a tervezett minimálbér-emelési pálya megvalósításához, amelyen értelmében idén például 13 százalékkal kellett volna emelkednie a legkisebb bérnek, ehelyett azonban csak 11 százalékos emelés valósult meg.
A VOSZ főtitkára kijelentette: „Az előrejelzések szerint a hároméves megállapodásban feltételként megszabott GDP-növekedési ütemnek csak a töredéke valósult meg. Ehhez kell a bérfelzárkóztatási pályát is igazítani.”
Perlusz László szerint idén várhatóan az átlagbérek 8-9% körül fognak növekedni. „Egy nagyon mérsékelt infláció mellett valósul ez meg, így nagyon masszív reálbér-emelkedésre számítunk” – tette hozzá.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
