A parlamenti képviselet teljes hiánya és a mélyreható eszmei válság jellemzi jelenleg a hazai baloldalt, miután a 2026-os választásokon egyetlen önmagát baloldalinak valló párt sem jutott be az Országgyűlésbe. Szakértők szerint a megújuláshoz nem csupán szervezeti váltásra, hanem alapvető gondolati és elméleti tisztázásra lenne szükség.
A hazai baloldal háttérbe szorulása a legutóbbi parlamenti választáson érte el a mélypontját, amikor a Magyar Szocialista Párt (MSZP) el sem indult, a Demokratikus Koalíció (DK) pedig mindössze 1,1 százalékot ért el, így messze az ötszázalékos küszöb alatt maradt. A parlamenti jelenlét hiánya felszínre hozta a politikai oldal szerkezeti és eszmei válságát, amelyet a szakértők nem átmeneti hullámvölgyként, hanem tartós folyamatként értékelnek – olvasható az index.hu elemzésében.
Zsiga Bulcsú, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője rámutatott: a baloldal jelenleg pártszinten megsemmisült vagy
tetszhalott állapotban van,
a megújulásnak pedig legelőször eszmei szinten kellene megtörténnie.
A politológus hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormányzati és ellenzéki szereplők – köztük a Fidesz, a Tisza Párt és a Mi Hazánk – a jóléti és szociális ígéreteikkel, valamint a globalizmuskritikával részben már megszólítják a szociálisan érzékeny szavazókat, így egy új baloldali kezdeményezésnek olyan egyedi alternatívát kellene mutatnia, amely túlmutat ezeken a programokon.
Nemzetközi kitekintésben a hazai folyamatok a nyugati szociáldemokrácia általános térvesztésébe illeszkednek. A szakértők szerint a modern baloldal hanyatlása a társadalmi bázis elolvadásához, a tőkekritika elhalványulásához és a kulturális-társadalmi ügyekre adott elégtelen válaszokhoz köthető, ami Európa-szerte a jobboldali és szuverenista erők megerősödéséhez vezetett.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
