A közbeszerzésnél történt összejátszás miatt megkérdőjeleződött, hogy folytatható-e a déli körvasút beruházása – mondta a közlekedési és beruházási miniszter. Úgy döntöttek, hogy a V-Híd nem vehet részt a jelenleg futó vasúti beruházásokban, az erről szóló döntés a Magyar Közlönyben is megjelent időközben.
Vitézy Dávid a kormányzati sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a déli körvasút építésével kapcsolatos vizsgálataik milyen eredménnyel jártak. A közlekedési és beruházási miniszter elmondta: annak alapos gyanúja merült fel, hogy a kivitelezési közbeszerzés során jogsértő összejátszás történt. Az erre vonatkozó megállapítások alapján az Európai Bizottság
két hete arról tájékoztatta Magyarországot, hogy minden uniós támogatást megvon ettől a beruházástól. Ezért a kormánynak lépnie kellett
– tette hozzá.
Magyar Péter miniszterelnök a tájékoztatón úgy összegzett, hogy az orbáni oligarchák összejátszása miatt Magyarország csak ebben az egy esetben 367 milliárd forint közpénztől eshetne el.
Vitézy Dávid elmondta:
Ám olyan gyanú merült fel, ami megkérdőjelezi a beruházás folytatását. A kivitelező V-Híd – Mészáros Lőrinc vasútépítő cége – az EU szerint jogtalan versenyelőnyhöz jutott. Ezt a tájékoztatást a magyar kormány a választások előtt nem osztotta meg a nyilvánossággal – mondta a tárcavezető. Ismertetése szerint:
Az Európai Számvevőszék arra jutott, hogy összejátszhatott a V-Híd és a Kontúr Csoport – mondta Vitézy Dávid, hozzátéve: „a tervező által titkosan az állam számára készített dokumentumokat bizonyíthatóan megismerte és felhasználta a V-Híd, ezáltal Mészáros Lőrinc cége olyan versenyelőnyre tett szert az EB megállapítása szerint, ami a közbeszerzési eljárást jogsértővé minősíti, olyan típusú összeférhetetlenséget jelent,a mely alapján a V-Hidat ki kellett volna zárnia a közbeszerzési eljárásból a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnek”.
Az eredményhirdetés után pedig felvásárolta a V-Híd azt a céget, amely segített nekik abban, hogy megismerjék az információkat – összegzett Magyar Péter.
Vitézy Dávid közölte: az Európai Számvevőszék vizsgálta az ajánlattételt és 2026 januárjában érkezett meg Magyarországra az első olyan jelentés, amely már minden részlettel bemutatta ezt az összeférhetetlenséget a magyar kormánynak.
Ezt az akkori kormányzat nem ismertette a nyilvánossággal és hivatalból feljelentést nem tett
– jegyezte meg, hozzátéve: az Európai Számvevőszék minden ilyen értesítést az Állami Számvevőszéken keresztül küld meg a kormánynak, így az ÁSZ is már 10 hónapja tud erről a visszaélésről, de Vitézy Dávidék tudomása szerint nem tett semmit az ügyben.
A kormányzat, a minisztérium utólag már nem észlelhet jogsértést, nincs erre joga, mások mellett az Integritás Hatóság vagy az ÁSZ vizsgálhat utólag, ennyi idő elteltével közbeszerzéseket – jelentette ki még ezzel kapcsolatban a tárcavezető.
Hozzátette: az Európai Bizottság az összefonódást látja abban is, hogy 14 nap alatt vette meg a V-Híd a Kontúr Csoportot, ez az uniós szerv szerint túl rövid idő arra, hogy egy ilyen vételről előzmény nélkül döntés szülessen, lebonyolítsák a folyamatokat és be is jegyezzék a változást. Ugyancsak így értékelték, hogy a Kontúr Csoport és a V-Híd Építő, illetve a V-Híd Vagyonkezelő ugyanazon a címen működött a évekkel a közbeszerzés előtt is, illetve hogy a felvásárlás után a Kontúr ügyvezetője pozíciójában maradhatott.
A mintegy 400 tételből álló ajánlati lista 59 százalékában ugyanazzal a szorzóval szorozták meg, ilyen értékek szerepeltek a V-Híd ajánlatában. Mások ajánlataiban egyetlen ily módon egyező tétel sincs. Vitézy Dávid elmondása szerint
ez arra utal, hogy a titkos, az államnak készült becsült költségvetést (amit a Kontúr készített) az ajánlattevő ismerte,
és elmondása szerint az Állami Számvevőszék is úgy látja, hogy ilyen véletlen, mint ezeknél az összegeknél, nem fordulhat elő. Ez is meg nem engedett összejátszás gyanúját veti fel az elhangzottak szerint.
Az akkori magyar kormány a tárcavezető elmondása alapján azt válaszolta az EU-nak 2026 februárjában, hogy mindez csak feltételezés, és a Kontúr Csoport esetében a tulajdonviszony akkor még nem állt fenn.
Vitézy Dávid ezután bejelentette: a mostani kormány az Európai Bizottság végrehajtó szervének végső levelére várt, amely szeptemberben érkezett meg, ebben tagadta meg az EB a támogatói szerződés fenntartását.
Ezzel az uniós forrás erre a beruházásra ezzel ilyen formában végleg elveszett
– jelentette ki Vitézy Dávid. 330 milliárd forintról, egyéb összegekkel együtt több mint 350 milliárd forintról van szó.
Beszélt arról is, hogy 101,4 milliárd forint előleget kapott a NIF-től a beruházásra a V-Híd, ebből 44,3 milliárd forintot „dolgozott le”, ennyit számoltak el 2026. augusztus 31-ig, és így még 57,1 milliárd forint előleg van a vasútépítő cégnél. Ugyanakkor az előleg-visszafizetési garanciát állami cég nyújtotta, először az MKB (ma MBH, Mészáros Lőrinc bankja), de 2024-től az MFB-re váltottak.
„Vagyis ha mi vissza akarjuk követelni az előleget, mondjuk a szerződés megszüntetésére hivatkozva, a szerződés ellehetetlenülésére és szabálytalanságára hivatkozva, akkor ha nem hajlandó visszaadni ezt a V-Híd, az állam saját magától követelheti. Ez önmagában, azt gondoljuk, felvetheti bűncselekmény gyanúját, hogy miképpen juthatott arra egy magyar állami bank vezetése, hogy a magyar állam, a magyar adófizetők pénzét biztosító forrást garantáló bankgaranciát állami bankként kiadja” – mondta Vitézy Dávid, hozzátéve, hogy ez ellentétes a bankgarancia céljával. Azt mondta, ez nem egyedi eset: a Bosnyák téri irodaberuházásnál is ez történt: az állam elállt a Bayer és a hozzá kötődő céggel kötött szerződéstől, és ezután az állam vagyonkezelője, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, amely ezt az irodaházat megvette volna a Bayertől,
az elállás miatt lehívta a bankgaranciát, de kitől: az MFB-től, a magyar állam bankjától.
„Visszatérően az történt, hogy a magyar államhoz közel álló üzleti csoportok számára azokat a garanciaelemeket, melyeket minden szerződésben biztosítani kell – például egy előlegvisszafizetési bankgaranciát, amelyet bármely más szereplőnek nagyon drágán kell hoznia kereskedelmi bankoktól – a magyar állam kisegítve őket, a kereskedelmi bankok helyett megadta, és ezzel nemcsak nekik nyújtott segítséget, hanem egy olyan helyzetet idézett elő, hogy ha például kormányváltás van és kiderülnek a turpisságok, akkor a már náluk lévő előleget és más tételeket a kormány nem egy kereskedelmi banktól tudja követelni, hanem saját magától” – fogalmazott Vitézy Dávid.
Ezután kijelentette: mindez
jó eséllyel ezt a kivitelezési szerződést megsemmisíti, annak ellenére, hogy az építkezés jelenleg is zajlik.
A következő hetekben az lesz a kérdés, hogy a V-Híd el tud-e számolni a náluk lévő 57 milliárdos előleggel, mert ha nem, akkor a magyar állam a saját maga bankjától tudja csak követelni ezt az összeget.
Nem egyedi helyzet ez, mondta, bejelentve, hogy a sajtótájékoztató előtt kapta meg a V-Híd azt az értesítést, hogy
a Közlekedési és Beruházási minisztérium kizárta őket a folyó vasútépítési beruházásokból,
arra tekintettel, hogy ismét a Kontúr Csoport által tervezett, előkészített beruházások kapcsán kíséreltek meg ajánlatokat tenni. A Szeged–Kiskunfélegyháza közötti vasúti fejlesztést említette példának. Elmondása szerint az intézkedés az összes folyó vasúti beruházást jelenti, mert mindegyikben érintett volt a Kontúr.
A kormányülésen tárgyaltak az ügyről, és Vitézy Dávid szerint alapvetően két út állt előttük: menjen tovább minden, ahogy eddig, és az uniós források kiesése után fizessék a magyar adófizetők a 337 milliárd forintot. Ez 0,4 százalékkal növelte volna az államháztartási hiányt. A tárcavezető azt mondta, hogy ha a Fidesz-kormány maradt volna, akkor a feljegyzések szerint ez történt volna, így jártak el már korábbi, hasonló szabálytalanságokkal érintett beruházásokkal. A tárca szerint viszont meg lehet megmenti az uniós források jelentős részét,
ha ezt a beruházást ezzel a kivitelezővel lezárják, majd újrapályáztatják egy transzparens eljárással.
Ez bonyolult dolog egy jelenleg is több helyszínen zajló beruházásnál – mondta Vitézy Dávid. V-Hídnak levelet küldenek arról, hogy a beruházást lezárják, a cég fejezze be a kivitelezést, vonuljon le megfelelő módon a munkaterületről, az 57 milliárd forinttal számoljon el.
Jelentős időre leáll így a beruházás – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint attól is függ a folytatás, hogy a V-Híd együttműködik-e az eddig elvégzett munkák felmérésében a minisztérium által megbízott szakértőkkel. Mint mondta, 50-100 milliárd forint vagyoni hátrány érte az államot, többféle bűncselekmény gyanúja is felmerült, de a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálta a fent részletezett összefonódást a 337 milliárdos közbeszerzésben.
Mivel 2030 végéig lehet felhasználni ezeket az uniós pénzeket, akkor lehet megmenteni a brüsszeli forrást, ha az újratendereztetés okozta késés nem haladja meg a két évet
– mondta még a tárcavezető. Jelenleg egy vágányon zajlik a forgalom, ideiglenes módon (például nem a végleges biztosítóberendezésekkel), a V-Híd működteti, de majd a MÁV-nak ezt vissza kell vennie.
Beszélt még arról is, hogy útlezárások vannak a munkálatok miatt a Fehérvári, Budafoki, Szerémi út térségében, ezek fenn fognak maradni, de a munkaterületet a lehető legszűkebbre igyekeznek majd összehúzni, amíg áll a projekt.
A V-Híd kizárását is magában foglaló kormánydöntés még a sajtótájékoztató vége előtt megjelent a Magyar Közlönyben.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
