Az Északi Áramlat gázvezeték az orosz Viborgtól a német Greifswaldig szállította a földgázt a Balti-tenger alatt. 2022 szeptemberében robbanások rongálták meg a vezetékeket, így napjainkig egyik vezetékpár sem működik. Négy évvel a szabotázsakció után most az Északi Áramlat újraindításáról tárgyalt Donald Trump veje, Jared Kushner és Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi tanácsadója.
A Reuters értesülései szerint a tárgyalások célja, hogy amerikai befektetők tulajdonrészt szerezzenek az Északi Áramlat gázvezetékben, s a háború lezárását követően közvetlenül részesedjenek az orosz gázszállítások nyereségéből. Kirill Dmitrijev orosz elnöki tanácsadó, aki korábban többször szorgalmazta a Németországba irányuló gázexport helyreállítását, a múlt hónapban az amerikai energiaügyi és pénzügyminisztérium képviselőivel is egyeztetett a lehetséges közös energetikai beruházásokról.
A terv megvalósítását azonban komoly politikai és jogi akadályok nehezítik. Az Északi Áramlat vezetékrendszerét amerikai és európai uniós szankciók is érintik, így a szállítások újraindításához azok feloldására vagy módosítására lenne szükség.
Donald Trump elnökként enyhíthetné az amerikai szankciókat, a novemberi félidős kongresszusi választások eredménye azonban szűkítheti a mozgásterét. Az európai ellenállás viszont még ennél is nehezebben leküzdhető akadályokat gördít az újraindítás terve elé. A német gazdasági és energiaügyi minisztérium szóvivője a Reutersnek egyértelműen kijelentette, hogy Németország nem kívánja újraindítani az Északi Áramlatot.
Michael Kellner német parlamenti képviselő korábban annak az aggodalmának adott hangot, hogy az amerikai–orosz energetikai együttműködésnek Európa fizetheti meg az árát, a nyereségen pedig az amerikaiak és az oroszok osztoznának. Az elmúlt hónap három tartományi választásán jelentős támogatottságot szerzett Alternatíva Németországért (AfD) ezzel szemben kifejezetten szorgalmazza az Északi Áramlat újbóli üzembe helyezését. Lengyelország és a balti államok viszont szintén ellenzik az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok bővítését, melyre biztonsági kockázatként tekintenek.
Az újraindításra vonatkozó tárgyalások egyik sarkalatos kérdése az Északi Áramlatot vezetéket ellenőrző társaság tulajdonosi szerkezete.
A Reuters által ismertetett adatok szerint a vállalat 51 százaléka az orosz állami Gazprom tulajdonában van. További 31 százalékon két német társaság osztozik, a fennmaradó részesedést pedig francia és holland érdekeltségek birtokolják. A német tulajdonosok meg kívánják tartani részvényeiket, hogy Németországnak akkor is maradjon befolyása a vállalat működésére, ha a Gazprom értékesítené a részesedését.
Egy amerikai befektető megjelenése ugyanakkor alapvetően átrendezhetné a tulajdonjogi viszonyokat, és az amerikai fél számára közvetlen gazdasági érdekeltséget biztosítana az orosz földgáz európai értékesítésében.
Kushner továbbra is a gazdasági együttműködést tekinti a béketeremtés egyik lehetséges eszközének. Kijevi látogatása során arról beszélt, hogy európai partnereivel megvitatta a háború energiaárakra gyakorolt hatását, és olyan, a jólét növelését célzó megállapodásokat szorgalmazott, amelyek érdekeltté tehetik a feleket a béke fenntartásában. A megállapodás lehetősége ennek ellenére még nagyon távolinak tűnik.
NZS/Felvidék.ma/Reuters/vg.hu
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
