Felsejlik a valutaalap tanácsai között azoknak az állami vállalatoknak a privatizációja is, amelyeket az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben vásároltak vissza a külföldiektől.
Szeptember utolsó és október első hetében Magyarországon járt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, s konzultációt folytatott a magyar hatóságokkal. A látogatás végén az IMF részletes nyilatkozatot adott ki, amelyet csütörtökön a Világgazdaság ismertetett.
Ebben a valutaalap szakemberei felrajzolták a pillanatnyi magyar helyzetképet. Eszerint a gazdaságot egyszerre több tényező is hátráltatja:
Mindeközben pedig az idei költségvetési hiány várhatóan a GDP 7–7,5 százaléka között alakul, az államadósság pedig emelkedik.
A valutaalap a kihívások miatt reformcsomagot sürget.
Zárójelben megjegyezhető, hogy Magyarország legutóbb 2009-ben volt hangos az IMF-től. Akkor a Bajnai-kormány brutális megszorításokat hajtott végre a valutaalap programjához kapcsolódóan.
Kanyarodjunk vissza a valutaalap mostani véleményére, az IMF ugyanis több javaslatot is megfogalmazott a Tisza-kormány számára.
1. Többkulcsos szja, társasági adóemelés
A nemzetközi szervezet szerint a magyar adórendszer a legkevésbé progresszív az OECD-ben, és a szükségesnél kevesebb adóbevételt termel, miközben az egykulcsos személyi jövedelemadó és a társasági adó mértéke a legalacsonyabbak között van a régióban. Többkulcsos adórendszer, valamint az adókedvezmények átalakítása az IMF szerint növelné a bevételeket és a munkaerőpiaci aktivitást is. Emellett – a beruházások teljes költségének leírhatóságával együtt – a társasági adó felemelését is szóba hozták és azt is, hogy idővel feleslegessé tehetők a gazdasági ágazatokra kivetett különadók.
2. Kevesebb áfa- és adókedvezmény
A valutaalap szűkítene egyes mentességeket és kedvezményes kulcsokat, miközben a rászoruló háztartások támogatására buzdít. Ismerős ez, úgy hívják, hogy rászorultsági elv.
3. Rezsicsökkentés kivezetése
A támogatott energiafogyasztási küszöbök, tehát a rezsicsökkentés szűkítése is szerepel a listán, miközben rászorultsági alapon nyújtott készpénzes támogatásokat javasol az IMF, ezzel is a hatékonyabb energiafelhasználásra ösztönözve a lakosságot. Mint írták, a torzító árplafonok és energiatámogatások kivezetése kihívást jelent majd, de ennek meg kell történnie.
4. Az Otthon-start felszámolása
A megmaradt hiteltámogatási programokat – köztük például az Otthon-startot – fel kell számolni az IMF szerint, mivel ezek torzítják a hitelkiosztást és rontják a monetáris politika hatékonyságát.
5. Nyugdíjkorhatár-emelés
Mivel a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások 2050-ig a becslések szerint a GDP csaknem 4 százalékpontjával emelkednek, a valutaalap a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötné. Ez magyarul nyugdíjkorhatár-emelést jelent. Az IMF emellett fokozatosan megszüntetné a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségeket, és újraszámolná a nyugdíjellátásokat is.
6. Privatizáció?
Végül utalást tettek az Orbán-kormányok által a külföldiektől visszavásárolt állami vállalatok eladására. Mint írták, az állami tulajdonú vállalatok tartósan kevésbé nyereségesek és kevésbé termelékenyek, mint az azonos iparágban működő magáncégek. Az állami vállalatok számottevő jelenléte emellett kiszorítja a magánvállalkozásokat, és gyengítheti a magánjellegű versenytársak teljesítményét.
Arról, hogy az elmúlt másfél évtizedben milyen cégeket vásárolt vissza a patrióta kormány, éppen a napokban közöltünk összeállítást. A lista úgy is terjedelmes, hogy messze nem teljes.
A valutaalap tanácsai kapcsán idézzük ide a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis a már említett OECD idei országjelentését. A dokumentum a nyugdíjrendszer reformját és a nyugdíjkorhatár felemelését javasolja, emellett egyebek mellett a személyi jövedelemadó progresszívebbé tételét, az adókedvezmények felülvizsgálatát és nem utolsósorban a rezsicsökkentés kivezetését javasolja.
Nagyon leegyszerűsítve mindez azt jelenti, hogy nem csupán az IMF, de az OECD is lakossági megszorítást vár a Tisza-kormánytól.
S ha már IMF. Mint a Magyar Nemzet a hét elején megírta, nem csupán a jövő évi költségvetésről és a gazdaságélénkítés lehetőségeiről tárgyalt a Tisza-kormány az Erdőbényén tartott múlt hétvégi kihelyezett ülésén. Információink szerint a kabinet napirendjén szerepelt egy esetleges hitelfelvétel kérdése is, amely összefüggésben állhat az uniós források felhasználásával. A kormányzatnak ugyanis az uniós pénzek lehívása és az azokból megvalósítani kívánt beruházások kapcsán jelentős előfinanszírozási igénnyel kell számolnia. Magyarul: az uniós források számos esetben csak a projektek előrehaladásával, menet közben érkeznek meg, így a beruházások elindításához a magyar államnak kell garantálnia a forrást.
Úgy tudjuk, hogy ennek a finanszírozási résnek a betöltésére merült fel külső hitel felvétele.
A pénzügyminiszter több lehetséges szereplővel is egyeztetett, és a tárgyalások között nemzetközi intézményekkel, köztük a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Unióval kapcsolatos egyeztetések is szerepelhettek.
Jakubász Tamás – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
