Kevesebb passzív figyelés, több együttműködés, felfedezés és problémamegoldás jellemzi a tanórákat azokban az alapiskolákban, amelyek elsőként kapcsolódtak be a szlovákiai tantervi reformba. Az Állami Tanfelügyelet (ŠŠI) 22 alapiskolában végzett vizsgálata szerint három év elteltével már az oktatás mindennapi gyakorlatában is érzékelhetők a változások. A pozitív tapasztalatok mellett ugyanakkor több hiányosságra és nehézségre is rámutattak az ellenőrök.
A tanfelügyelők összesen 265 tanórát látogattak meg a harmadik évfolyamokban. A megfigyelt órák többségén a tanulók aktívan részt vettek a tanulási folyamatban, kutató-felfedező, élményalapú és projekttevékenységeken keresztül sajátították el az ismereteket, a csoportmunka pedig a tanítás természetes részévé vált. A diákok többsége képes volt leküzdeni a tanulás során felmerülő akadályokat, a hibákat pedig a fejlődés lehetőségeként értékelte.
„A legfontosabb, hogy a változást már közvetlenül az osztálytermekben látjuk. A gyerekek nem csupán az információk befogadói. Többet működnek együtt, megoldásokat keresnek, felfedeznek, és elgondolkodnak azon, amit tanulnak. A vizsgált iskolákban megmutatkozik, hogy a reform nem csupán papíron létezik, hanem valóban megváltoztatja az oktatás módját” – jelentette ki Alžbeta Štofková Dianovská országos főtanfelügyelő.
A vizsgálatot a 2025/2026-os tanévben végezték abban a 22 alapiskolában, amelyek a 2023/2024-es tanévben az elsők között vezették be az új tantervet, és most fejezték be az első, három évfolyamot felölelő oktatási ciklust. Az ellenőrzés részeként 12 iskolában a harmadikosok kritériumalapú tudásfelmérését is független megfigyelők követték nyomon.
Nem minden iskolában egyformán látványos a változás
A tanfelügyelet megállapításai szerint a kedvező változások mértéke iskolánként eltérő. További fejlődésre elsősorban az oktatás egyéni tanulói szükségletekhez való igazításában, a befogadó oktatásban, a fejlesztő értékelés alkalmazásában és a kritikai gondolkodás erősítésében lenne szükség.
A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az iskolák eltérő feltételekkel indultak: több intézmény már a reform hivatalos bevezetése előtt is alkalmazott korszerű pedagógiai módszereket. Ezért a változtatások eredményességét elsősorban az egyes iskolák saját fejlődéséhez viszonyítva érdemes értékelni.
Helyhiány, túlterheltség és a kiégés veszélye
Az intézmények gyakorlati és személyi nehézségekről is beszámoltak. Az igazgatók csaknem egyharmada jelezte, hogy az iskolák helyiségei és infrastrukturális adottságai nem megfelelőek, több mint egynegyedük pedig a pedagógusok növekvő munkaterhelésére és a szakmai kiégés veszélyére figyelmeztetett.
Az intézményvezetők válaszaiban visszatérő problémaként jelent meg az is, hogy nincs elegendő idő a változtatások előkészítésére és megvalósítására.
„A reform nem épülhet kizárólag az egyes pedagógusok lelkesedésére. Ha azt várjuk az iskoláktól, hogy másként tanítsanak, biztosítanunk kell számukra a megfelelő feltételeket, az időt és a hosszú távú szakmai támogatást. Most az a fontos, hogy az első iskolák kedvező tapasztalatai fokozatosan az oktatás mindennapi részévé váljanak, és minden gyermekhez eljussanak” – hangsúlyozta Alžbeta Štofková Dianovská.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
