Így menekül meg a debreceni oltóanyaggyár, oktató-fejlesztő központ lesz a tervezett pénz töredékéből

Így menekül meg a debreceni oltóanyaggyár, oktató-fejlesztő központ lesz a tervezett pénz töredékéből

A debreceni oltóanyaggyár-projekt részét képezte a Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ, ez fog megvalósulni az eredeti tervek helyett – erősítette meg az InfoRádióban Bács Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem rektora. A központ a magyar innovációt gyarapítja majd, és nemcsak kutatóknak és hallgatóknak jelent majd lehetőséget, hanem a gyógyszerpiac szereplőinek is. Várhatóan 2030 végén nyitja meg a kapuit.

A Covid szorításának elmúltával fókuszát és szakmai támogatását vesztette a debreceni oltóanyaggyár projektje. Mint Bács Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem rektora az InfoRádió megkeresésére felidézte, nem olyan ütemben haladtak a megbeszélések, ahogy kellett volna, ezért az egyetem azt vetette fel, hogy a projektben eredetileg is szereplő

  • oktatás,
  • kutatás,
  • innovációs és
  • tanüzemi
  • szintre „húzzák vissza” a beruházást.

    Hírdetés

    Erre akkor alakult is egy minisztériumi munkacsoport szakmai szervezetekkel, ipari szereplőkkel kiegészülve. Ők néhány hónap után támogatták azt, hogy ebbe az irányba módosuljon vagy csökkenjen a projekt, de aztán ennek a konkrét eldöntése sok időbe telt, sőt, csak most tavasszal sikerült megállapodni.

    Mint a közösségi médiában sokfelé látszik, vannak elkészült épületek, laborok, és sok minden más is.

    „Megépült például az ipari park körülbelül másfél kilométeres belső útja, az egész ipari parkot ellátó trafótelep, a közművek, a csatorna, az informatikai hálózat és az a kubatúra, ami 7000 négyzetméternyi alapterületen három szintterülettel összesen 21 ezer négyzetmétert jelent. Mindez nem marad hasznosítatlanul, és az utóbbi épület nagy valószínűséggel nem is marad a projekt költségei között, hanem az egyetem ezt egyéb módon, egyébként is tervezett funkcióra tudja átvenni. Úgyhogy ilyen szempontból nincsenek nagy veszteségek” – vázolta.

    A teljes előirányzott összeg mintegy 22-23 százalékát használták fel eddig az építésekre, a tervezésekre, humán erőforrásra és egyéb felmerülő költségekre.

    Erre a központra alapoz is majd valamennyire a Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ, ami azonban több is ennél. A Debreceni Egyetem Science Parkjában megépült Gyógyszerésztudományi Kar épülete mellett létrejött egy pilot labor, ami az úgynevezett fágkutatások és -fejlesztések központja, illetve egy gyógyszeripari középüzem, ami szilárd halmazállapotú tabletták, kapszulák előállítására is alkalmas, akár a táplálékkiegészítők is gyárthatók itt. A projekt harmadik eleme az oltóanyagokkal foglalkozó tudásközpont, ami az oktatáskutatást és a tanüzemi körülményeket fogja biztosítani az egyetemi hallgatók és akár ipari szereplők számára is.

    Az új központ kutatóknak, az egyetemnek, de áttételesen az állampolgároknak is fontos, hiszen mint Bács Zoltán professzor rámutatott, a magyar tudás ebből fejlődik, az egyetem Gyógyszerésztudományi Kara és a mögötte lévő kutatás-fejlesztési ökoszisztéma fejlődik vele.

    „Olyan tanüzemek nem nagyon léteznek, ahol ezeket a nagyon szabályozott gyógyszeripari folyamatokat ki tudják próbálni, tudják oktatni, az új dolgozók validálását el tudják végezni. Éles körülmények között működő gyógyszergyár már nem tud ilyen oktatási folyamatokat beilleszteni” – nyomatékosította az intézmény jelentőségével kapcsolatban.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »