A Szombathelyi Egyházmegye alapítása olyan sorsfordító pillanatban történt, amikor a magyarságnak sikerült a hitre építve talpra állnia – mondta Székely János megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke Körmenden, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) helyi csoportjának meghívására tartott előadásán október 5-én.
Hangsúlyozta:
A püspök az egyházmegye alapításának lelki és történelmi gyökereit mutatta be, hiszen jövőre, 2027-ben ünnepli alapításának 250. évfordulóját az egyházmegye. Az előkészületek zajlanak, néhány program már ismert, melyekről a főpásztor előadása végén be is számolt.
Kafarnaum mint az első egyházmegye
Előadása kezdetén Székely János emlékeztette a hallgatóságot: az egyházmegye alapítása akkor történt, amikor Magyarország egy döbbenetes mélypontból kezdett lassanként feltámadni.
A történelemnek egy nagy csodája, hogy ebből még egyszer fel tudtunk támadni. Ennek a feltámadásnak, az 1700-as években történő újrakezdésnek egy gyönyörű pillanata a Szombathelyi Egyházmegye alapítása is.
A főpásztor előadása kezdetén arra kereste a választ, hogy mi is egy egyházmegye, miért fontos, a keresztény életünkben mi a szerepe ennek a szervezeti, intézményes keretnek. A keresztény hit szíve éppen az, hogy a Teremtő végtelen szeretetéből közeledett hozzánk, és belépett – filozófiai szakszóval élve – a mi létszintünkre, a térbe és az időbe – mutatott rá. Ez a közeledés a bibliai történelemben a próféták lelkét felkavarva indult el, majd az idők teljességében Isten testet öltött, hogy emberi szívvel szeressen.
– mondta Székely János. Jézus itt is emberekre, például a nyitott szívű Péterre és a helyi közösségre épített.
Az isteni kegyelem azóta sem elszigetelten, közvetlenül érkezik az egyes emberek lelkébe: a hitet a szüleinktől, a hitoktatóktól és az Egyháztól kapjuk a történelem szövetében. Ez az első pünkösdkor elindult folyamat ért el egykor Pannóniáig, Szombathelyig és környékéig.
A múlt: Savariától a török korig
Székely János megyéspüspök ezt követően felelevenítette az ókori Savaria, a mai Szombathely múltjának legfontosabb történelmi eseményeit. Hangsúlyozta: nem tudjuk biztosan, hogy a rómaiak előtt éltek-e népek ezen a területen, ahogy az is bizonytalan, honnan kapta római nevét a város. A Római Birodalomban fontos közigazgatási, vallási központ volt Savaria, ahol a 4. századra jelentős keresztény közösség élt. Itt halt mártírhalált Szent Kvirin, itt született Szent Márton, aki miatt Nagy Károly frank uralkodó is ellátogatott a városba a 8. században. Később a város – már a Győri Püspökség idején – vesztett jelentőségéből: a káptalan például Vasváron működött. A tatárjárás a vasi részeken is sok pusztítást okozott, de ezt túlélve a városban megjelentek a koldulórendek, így például a ferencesek a 14. században. A török korszak hozott változást a város történelmében, hiszen a Vasvári Káptalant – pecsétjével és jegyzőkönyvével együtt – 1578-ban Szombathelyre helyezték át.
Egyházpolitikai csatározások és Mária Terézia taktikája
Székely János – rátérve az egyházmegye alapítási körülményeire – kiemelte: a XVIII. század második felében elindult egyházmegye-alapítási hullám mögött az a gyakorlati probléma állt, hogy az óriási területeket az akkori útviszonyok miatt a püspökök képtelenek voltak ellátni. Bár a reform ötlete már Pázmány Péterben és III. Károlyban is felmerült, a helyi főpapok merev ellenállása – a veszprémi püspök a vallásos Zala megyét, a zágrábi a Muraközt védte – évtizedekre megakasztotta a folyamatot.
Mária Terézia ráadásul politikai szempontból is zseniálisan időzített: megvárta például, amíg Veszprémben megüresedett a püspöki szék, így senki sem tiltakozott az ellen, hogy területeket hasítsanak ki az új egyházmegye javára. 1777-ben így születhetett meg a Szombathelyi Egyházmegye.
Arra a kérdésre, hogy miért Szombathely lett a központ és nem például Zalaegerszeg vagy Kőszeg, Székely János úgy fogalmazott: bár Kőszeg kulturálisan fejlettebb, Zalaegerszeg pedig fontos központ volt, Szombathely mellett szólt Szent Márton öröksége, a kétezer éves helyi keresztény gyökerek, valamint az a praktikus ok, hogy
Szily János nagyívű víziója és a semmiből épített város
Szombathelynek a többi püspökséghez képest rendkívül kevés jövedelme volt. Éppen ezért valóságos csoda az, amit az első püspök, Szily János alig több mint húsz év alatt, szinte a semmiből létrehozott, mutatott rá Székely János.
Szily János azonban látta, hogy Szombathely fejlődésnek indul, és ez így is lett. A zenészek letelepítése, az iskola, a nyomda és a líceum hamarosan regionális kulturális központtá emelte Szombathelyt, és ezzel igazolta Szily János döntését.
Neki
Ehhez a monumentális munkához hozta Szombathelyre a kor két zsenijét, Melchior Hefele építészt és Franz Anton Maulbertsch festőt, akiket még győri fiatal papként ismert meg. Hefele nemcsak tervezett, de ott élt az építkezésen, és irányította a konkrét kivitelezést.
Szily János a négy felépítendő épület közül elsőként a szemináriumot emeltette fel, mert hitte: a jövő alapja a jól képzett papság. A papjaitól folyamatos önképzést és szigorú erkölcsi életet követelt meg (megtiltotta a vadászatot, küzdött a papi fösvénységgel és anyagiassággal), miközben bevezette a felnőttek rendszeres vasárnap délutáni hitoktatását, amellyel teljesen megtöltötte a templomok padsorait.
Somogy Lipót: a szombathelyiek elfeledett szentje
Székely János előadásában az egyházmegye egy méltatlanul elfeledett püspökéről is beszélt: Somogy Lipótról, az egyházmegye harmadik püspökéről, akit életében szociális érzékenysége miatt valóságos szentként tiszteltek a szombathelyiek.
Segélyezési rendszere mintaszerű volt: készpénz helyett munkatársai személyesen mérték fel a rászorulók helyzetét, és ami szükséges volt, azt vittek nekik: tűzifát, ruhát, élelmet. Halálakor elindult a boldoggá avatása, amelyet csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vihara akasztott meg.
A Szombathelyi Egyházmegye jubileumi évre készül
Kérdésre válaszolva Székely János ismertette az egyházmegye jubileumi évének főbb programjait. A megnyitóra 2027. január 9-én kerül sor. Februárban egyháztörténeti konferenciát rendez az egyházmegye. Június 19-én ünneplik a székesegyház felszentelésének évfordulóját – ekkor kerül sor a papszentelésre és erre a szentmisére külön is hívják a ministránsokat. Az év kiemelkedő programjai közé tartozik a szeptemberben Szombathelyen megrendezendő Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) programja. A csúcspont a Szent Márton-ünnepség lesz, amelyre a tours-i főegyházmegye zarándokai és – a tervek szerint – Vincent Jordy érsek is az egyházmegyébe látogat. A jubileumi év zárására 2028. január 8-án kerül sor.
Székely János megyéspüspök előadását meghallgathatják ITT.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
