Október 6-a a magyar történelem egyik legmegrendítőbb emléknapja: ezen a napon az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás áldozatai, köztük a tizenhárom aradi vértanú és Batthyány Lajos miniszterelnök előtt hajtunk fejet. A nemzeti gyásznapon idén is számos felvidéki településen, oktatási intézményben és közösségben emlékeznek a szabadságharc hőseire.
Az aradi vértanúk emléke a Felvidék számára is különösen fontos: a tizenhárom honvédtábornok közül többen e vidékhez kötődtek, miként Batthyány Lajos és Aulich Lajos életútjának is fontos állomása volt Pozsony. A szabadságharc öröksége így nem csupán a történelemkönyvek lapjain él tovább, hanem a felvidéki magyar közösségek emlékezetében is.
Összeállításunkban azokat a 2026-os felvidéki megemlékezéseket gyűjtjük egybe, amelyekkel közösségeink október 6-án tisztelegnek a vértanúk emléke előtt. Az írás a beérkező beszámolók és fényképek alapján folyamatosan frissül.
***
„Szabadság minden népnek…” – a pozsonyi mártírokra emlékeztünk
A természet ajándékaként hétágra sütött a nap, amikor Pozsonyban már hagyományosan a Kecske-kapui evangélikus temetőben megemlékeztünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, azokról a felvidéki áldozatokról, akiket az Aradon kivégzett tábornokok után ugyancsak halálra ítéltek.
(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
A XL. Pozsonyi Városi Kulturális Napok részeként szervezett megemlékezés a Csemadok Országos Tanácsa, a Pozsonyi Városi Választmány és Ifjúsági Tagozata, valamint a Liszt Intézet Pozsony közös rendezésében valósult meg. Az emlékezés helyszíne ezúttal is Jeszenák János főrendi ellenzéki politikus, nyitrai főispán mauzóleumánál, illetve Rázga Pál lelkész sírhelyénél zajlott.
A megemlékezés elején Neszméri Tünde, Nagyszombat megyei képviselő, a Csemadok Országos Elnökségének tagja köszöntötte a szép számban megjelenteket és örömmel állapította meg, hogy a felnőttek mellett iskolások, fiatalok pedagógusaikkal együtt részt vesznek az alkalmon. Aztán Juhász Gyula Vértanúk című versének idézésével folytatta, aki ezt írta1918. októbe r 6-án: „Szabadság minden népnek, aki él s halni tudott egy megváltó hitért, egyenlőség, hogy Ember ne legyen mások szabad prédája, becstelen. Testvériség, mely át világokon kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.” A megemlékezés ünnepi szónoka Petőcz Kálmán volt, akivel kapcsolatosan Neszméri Tünde elmondta, hogy régi elhatározás volt az ő megszólítása, hiszen az egyik pozsonyi áldozat, Petőcz György leszármazottja.
(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Az ünnepi szónok beszédében mintegy történelmi leckét vázolt fel, amikor a mohácsi csatát, az 1848-49-es szabadságharc küzdelmeit és az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét és törekvéseit összefüggésbe hozva úgy fogalmazott, hogy mindhárom történelmi harcot kíméletlen megtorlás követte. Ezek a szabadságharcok pedig komoly áldozatokat követeltek a magyarságtól emberéletekben és anyagi javakban egyaránt. A kivégzések családok tömegének sorsát pecsételték meg. A tizenhárom tábornok kivégzése mélyen beivódott a magyar nép emlékezetébe, hiszen bátorságuk és hazaszeretetük – annak ellenére, hogy jónéhány nem is a magyar nemzethez tartozott – ma is példaként szolgálhat számunkra. Az Aradon kivégzett tábornokon kívül sokakra várt még kivégzés, mert a bosszúhullám folytatódott, és elérte azokat a felvidékieket is, akik a forradalom eszméje mellé álltak. Ők voltak, akiknek nem volt közömbös a haza, a nemzet sorsa és arra biztatták a környezetüket, hogy szálljanak szembe Bécs önkényuralmával. A megemlékezések alkalmával tisztelettel említjük nevüket, nem feledve őket: Dressler Dániel, Baldini János, Barta József, Petőcz György, Nimnichter János, Mednyánszky László, Rázga Pál, Mészáros Dávid, Stift József, Tóth József, Bugyik József.
(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Az ünnepi beszéd után a Jeszenák síremléknél a Magyar Nagykövetség munkatársai mellett a Csemadok szervezetek tagjai, az iskolák tanulói, a Pozsonyi Casino és a Magyarok Világszövetsége pozsonyi szervezete képviselői helyezték el koszorúikat. Rázga Pál evangélikus lelkész felújított síremlékéhez ugyancsak odakerültek az emlékezés koszorúi. A síremléknél Neszméri Tünde emlékeztetett a lelkész forradalmi tevékenységére. Bűnéül rótták fel, hogy több nyilvános beszédben biztatta a nemzetőrséget a harcra, lefordította Kossuth Lajos beszédeit és odaállt a magyar szabadságharc ügye mellé, annak ellenére, hogy szlovák nemzetiségű volt.
A megható ünnepségen a Vox Posoniensis énekkar tagjai az alkalomnak megfelelő énekeket adtak elő, Somogyi Vivien, a pozsonypüspöki alapiskola tanulója pedig népdalokat énekelt. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult. Minden ilyen megemlékezés a történelmi emlékezeten és a tiszteletadáson túl a reményt is adja, hiszen bármilyen kegyetlen módon is igyekeztek legyőzni, megtörni és megalázni a nemzetet, továbbra is itt vagyunk, boldogulva és reménykedve a megmaradásunkban, a sikeres jövőben. (BM)
***
Arad mártírjaira és Komárom várvédőire emlékeztek
Az aradi vértanúk kivégzésének 177. évfordulóján három helyszínen tisztelegtek az 1848–49-es szabadságharc hősei előtt Komáromban. Az október 6-i megemlékezések a nemzeti gyász mellett a helytállás, az áldozatvállalás és a közösségért viselt felelősség üzenetét is felidézték. Az utóbbi években már hagyománnyá vált, hogy a megemlékezés a katolikus temetőben, az 1848–49-es komáromi hősök emlékművénél tartott koszorúzással kezdődik. A program ezt követően a Klapka téren, majd az Anglia parkban folytatódott.
Klapka György szobránál Farkas Adrianna gimnáziumi tanárnő és Bencze Dávid történész köszöntötték az emlékezőket. Nagy Csaba, a Selye János Gimnázium diákja szavalattal, a Stubendek István karnagy vezette Concordia Vegyeskar pedig a Szózat előadásával, a koszorúzást végigkísérő énekekkel és a megemlékezést záró Himnusz eléneklésével járult hozzá az ünnepi főhajtáshoz.
Az ünnepi szónok, Bese László történész, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja az aradi vértanúk és Batthyány Lajos mártírhalálának felidézése mellett Klapka György nehéz döntéseire irányította a figyelmet. Beszédében hangsúlyozta: a világosi fegyverletétel után elszigetelődött komáromi erődben a hadvezérnek egyszerre kellett fenntartania a katonai fegyelmet és biztosítania a rábízott emberek megmenekülését. A várvédők számára kialkudott menlevél mögött súlyos döntések és fájdalmas kompromisszumok álltak. A mártírok mellett ezért azoknak is tisztelet jár, akik a közösség megmentéséért vállalták a felelősség terhét.
A koszorúzás és a Himnusz eléneklése után az emlékezők az Anglia parkba vonultak. Az aradi vértanúk emlékoszlopánál Boráros Imre Kossuth-díjas színművész Magyar Aliz Történelmi lecke Európának című költeményét adta elő.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a vértanúk áldozata a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem jelképévé vált. A közadakozásból emelt, 2004-ben felavatott emlékoszlop előtt a jelen feladatairól is szólt: a történelmi múltból erőt merítve ma is kitartásra, elkötelezettségre és a közösségért végzett munkára van szükség.
Komáromot különösen szoros szálak fűzik a szabadságharc történetéhez és az aradi vértanúk emlékezetéhez: a város a szabadságharc utolsó bástyája volt, két egykori várparancsnoka, Lenkey János és Török Ignác pedig az aradi várbörtönbe került. Török Ignácot a tizenhárom vértanú egyikeként október 6-án kivégezték, Lenkey János a fogságban vesztette életét 1850-ben. Az Anglia parkban nekik állított emlékhely előtt tartott koszorúzás így a város saját hősei előtti főhajtás is volt. A megemlékezést az emlékoszlop megkoszorúzása, majd a Szózat közös eléneklése zárta. (SZE)
***
Az aradi vértanúkra emlékeztek Dunaszerdahelyen
Az aradi vértanúk és az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt hajtottak fejet október 6-án Dunaszerdahelyen, az 1848/49-es emlékműnél. A városi megemlékezésen Hájos Zoltán polgármester a mindennapokban vállalt felelősségről, Somogyi Alfréd református lelkész, a Szövetség a Közös Célokért elnöke pedig a bátorságról, az összefogásról és a hűségről beszélt.
Az aradi vértanúkra emlékeztek Dunaszerdahelyen
***
Ajnácskőn is lerótták kegyeletüket az aradi tizenhármak előtt
A Csemadok Ajnácskői Alapszervezete koszorúzásra és közös gyertyagyújtásra hívta a község lakosságát az aradi vértanúk emléknapja alkalmából, a vasárnapi szentmise után.
Az egybegyűlteket Chovan Lilla köszöntötte Wass Albert Záróvers című művével, amelyet megzenésítve, énekelve, gitárkísérettel adott elő.
Mikó Alexandra, a helyi Csemadok elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ne csak ezen az egy napon gondoljunk arra, mit jelent számunkra a hazánk, a közösségünk, és az, hogy számíthatunk egymásra.
„Amikor itt állunk a kopjafa előtt, amikor elhelyezzük a koszorút és meggyújtjuk a mécseseket, egy pillanatra megállunk a mindennapok rohanásában. A kis lángok csendesen világítanak előttünk, és talán arra is emlékeztetnek bennünket, hogy a legnehezebb időkben is van fény, remény, és mindig van mit tovább adunk egymásnak. Kívánom, hogy a mai megemlékezés csendes büszkeséget adjon mindannyiunknak. Büszkeséget arra, hogy egy olyan nemzethez tartozunk, amely őrzi hősei emlékét, és továbbadja történeteit a következő nemzedékeknek” – mondta Alexandra.
Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma
A tizenhárom kivégzett hős között volt egy ajnácskői kötődésű is: gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly. Tiszteletére 2017-ben emléktáblát helyeztek el az ajnácskői katolikus templom falán, amelyet azóta a megemlékezéseken szintén koszorúval és mécsesekkel díszítenek.
A magyar Himnusz eléneklése után az egybegyűltek gyertyát gyújthattak, és leróhatták kegyeletüket az aradi vértanúk emléke előtt.
***
„Örökre beírták a hősöket a haza krónikájába” – megemlékezés Bősön
A kultúrház melletti téren álló Turul-szobornál tartották meg október 4-én Bősön az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett koszorúzással egybekötött megemlékezést.
„Örökre beírták a hősöket a haza krónikájába” – megemlékezés Bősön
***
Erős volt a szabadságvágyuk
Október 4-én a boldogfai hősi halottak emlékművénél emlékeztek meg a Szenci járás magyarjai az aradi vértanúkról. Az 57. Szenczi Molnár Albert Napok rendezvényén a gyerekek programja után Neszméri Tünde mondott beszédet, majd az emlékezők elhelyezték a koszorúkat az emlékműnél.
Erős volt a szabadságvágyuk
***
Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
