Benyújtotta a kormány kedden Országgyűlésnek a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslatot, amely szigorítaná az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodásának vizsgálatát.
Az Országgyűlés honlapján elérhető javaslat indoklása szerint Magyarország újjáépítésének egyik alapfeltétele a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyon felhasználása kizárólag a köz érdekét szolgálja. A magyar közvagyon a magyar embereké, nem válhat a magánérdekű vagyongyarapítás eszközévé – írták, kiállva az átláthatóság és amellett, hogy a társadalom jogos elvárása, hogy a visszaéléseknek következményei legyenek.
A törvnyjavaslat alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladata lesz az érintettek és hozzátartozóik körében egyedi kockázatelemzési eljárással feltárni az adózáshoz kapcsolódó anomáliákat. Az eljárás kiterjedhet más személyre és gazdálkodószervezetre is vagyonátruházás esetén. A törvény alkalmazásában hozzátartozó a házastárs és az élettárs, továbbá a közös háztartásban élő szülő, gyermek és a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
Az egyedi kockázatelemzési eljárás során az állami adó- és vámhatóság a saját nyilvántartásaiban foglalt, továbbá megkeresés alapján más szervek adatbázisaiból – a külföldi hatóságokéból és szervekéből is – kért adatokat, valamint nyilvánosan elérhető adatokat használ fel, vizsgálata során ezek összevetését és kiértékelését végzi el. Az eljárás lefolytatásához szükséges adatok megismerése céljából – legalább ötnapos határidő tűzésével – más hatóságot vagy szervezetet megkereshet. A tudomására jutott adatokat öt évig kezeli.
Ha az adóhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárások során olyan eredményre jut, amely adózási visszaélésre enged következtetni, az érintett adóellenőrzéssel nézhet szembe. Ha az adóhatóság bűncselekmény gyanúját tárja fel, az érintettel szemben nyomozás indul, amelyet a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, így az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósága, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az ügyészség, illetve a rendőrség folytat le.
Az előterjesztés indoklása jogos társadalmi érdeknek nevezi, hogy a visszaélésekről a társadalom tudomást szerezhessen. Az adóhatóság ezért nyilvános statisztikát készít, és közzétételi listában számol be azokról az esetekről, amelyekben az adóhiány eléri az 5 millió forintot – áll a dokumentumban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
