Az aradi tizenhármak nem azért váltak hősökké, mert minden csatát megnyertek, hanem azért, mert amikor már mindent elveszítettek, a tartásukat akkor sem veszítették el – mondta a honvédelmi miniszter a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapján, kedden.
Ruszin-Szendi Romulusz emlékeztetett arra: október 6-án nem egy győzelemre, egy diadalra emlékezünk, nem ünneplésre gyűlünk össze, hanem azokra a hősökre emlékezünk, akik hűek maradtak a hazájukhoz, amikor ennek az ára már a saját életük volt.
Felidézte: 1949. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtisztet és Budapesten Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét.
Különböző származású, életutat bejárt emberek voltak ők, de amikor dönteniük kellett, összekötötte őket Magyarország szolgálata – emelte ki.
A miniszter szólt arról is, katonaként ennek a napnak különös súlya van, mert aki egyszer esküt tett a hazája szolgálatára, az tudja: az eskü nem néhány ünnepélyesen kimondott mondat, hanem „iránytű”, és akkor van igazán jelentősége, amikor nehézzé válik követni.
Közölte: a katona tudja, mit jelent a parancs, a fegyelem, a szolgálat, de azt is tudnia kell, hogy „a haza szolgálata több bármely ember, bármely beosztás és bármely hatalom szolgálatánál, mert a katonai esküt nem személyekre tesszük”, hanem Magyarországra.
Az aradi tizenhármakról azt mondta, „legyőzték őket, de megtörni nem tudták őket, elvették az életüket, de nem tudták elvenni tőlük azt, amiért éltek és amiért meghaltak: a becsületüket”.
Hozzátette, ezért vált október 6-a többé, mint történelmi évfordulóvá. „Mércévé vált és egy mérce néha kényelmetlen, mert arra kényszerít bennünket, hogy ne csak a múlt hőseitől kérdezzük meg, mit tettek Magyarországért, hanem saját maguktól is, mi mit teszünk érte” – jegyezte meg.
Ruszin-Szendi Romulusz megjegyezte: ma más korban élünk, de vannak dolgok, amelyek 177 év alatt sem változtak.
Ma is szükség van bátorságra, egyenes gerincre, olyan emberekre, akik egy döntés előtt nem azt kérdezik először, hogy az személyesen előnyös-e számukra, hanem azt, hogy helyes-e és szolgálja-e Magyarországot – mondta.
A miniszter szerint ma is fontos kimondanunk, hogy a hazaszeretet senkinek nem a kizárólagos tulajdona, „nem lehet párthoz, pozícióhoz vagy politikai oldalhoz kötni”.
„Lehetünk különbözőek, gondolkodhatunk másképp Magyarország jövőjéről, vitázhatunk, egy szabad országban ennek helye van. De attól, hogy nem mindenben értünk egyet, még ugyanannak a hazának vagyunk a polgárai és nem válhatunk egymás ellenségeivé, csak azért, mert valamiben mást gondolunk. Mert a haza nem azoké, akik éppen vezetik, nem azoké, akik hangosabban beszélnek róla, a haza mindannyiunké” – fogalmazott.
Úgy vélte, ez különleges felelősséget ró azokra is, akik ma Magyarország biztonságáért felelnek. Mint mondta, a Magyar Honvédség erejét nem kizárólag a fegyverei, technikai eszközei vagy a létszáma adják, a valódi ereje az emberekben van, a felkészültségükben, a bajtársiasságukban, a tartásukban, és abban, hogy pontosan tudják, hogy kit és mit szolgálnak.
A magyar katona Magyarországot szolgálja, szakmailag felkészülten, becsülettel, politikai érdektől függetlenül, mert kormányok jönnek-mennek, beosztások, címek, rangok változnak, de a haza marad – jelentette ki.
A miniszter szerint ez az egyik legfontosabb üzenet, amit az aradi vértanúk története ma is hordoz, „hogy a szolgálat nem önmagunkról szól, a felelősség nem kiváltság, a hatalom pedig soha nem lehet önmagáért való”.
Hangsúlyozta: a ma élőknek nem az a dolguk, hogy meghaljanak Magyarországért, hanem, hogy tisztességesen éljenek érte.
„Egy olyan országot építsünk, ahol a teljesítménynek értéke van, a szolgálatnak becsülete van, és az adott szónak súlya van, ahol a tisztesség nem hátrány, ahol a véleménykülönbség nem ellenségeskedést jelent, és ahol senkinek nem kell választania a lelkiismerete és az egzisztenciája között. Olyan Magyarországot, amelyet nemcsak szeretni lehet, hanem amelyben jó élni, amelyet érdemes szolgálni. És ha kell, érdemes megvédeni” – fogalmazott.
Ruszin-Szendi Romulusz szólt arról is, 1949. október 6-án 13 katona és Magyarország első felelős miniszterelnöke „az életével tett tanulságot arról, hogy vannak értékek, amelyek túlmutatnak egyetlen ember életén: a szabadság, a becsület, a haza”.
„Mi már nem adhatjuk vissza nekik azt, amit elvettek tőlük. De egy dolgot megtehetünk: nem engedjük, hogy amiért ők az életüket adták, pusztán egy történelemkönyv néhány oldalává váljon. Őrizzük a szabadságot, őrizzük a becsületet és szolgáljuk Magyarországot. Nem egymás ellen, hanem egymásért” – jelentette ki.
A miniszter közölte: fejet hajtanak az aradi vértanúk, gróf Batthyány Lajos és mindazok előtt, akik életüket adták Magyarország szabadságáért.
A megemlékezés végén Ruszin-Szendi Romulusz a kormány nevében koszorút helyezett el gróf Batthyány Lajos sírjánál. Az ünnepségen részt vett és virágot helyezett el mások mellett Kátay-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter és Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője.
Október 6-át 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává a kormány arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt -, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
