Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a szeptemberi V4-csúcson sokkal inkább azok az EU-s problémák kerültek előtérbe, amelyek mind a négy visegrádi országot egyformán érzékenyen érintik. Ilyen például az új költségvetési tervezet, benne a mezőgazdasági támogatások reformjával. A szakértő szerint ha a négy ország összefog ezekben a kérdésekben, akkor kellő érdekérvényesítő képességre tehetnek szert az Európai Bizottsággal és az Európai Tanáccsal szemben.
A Visegrádi Együttműködés részeként szeptember 9-én, Pozsonyban ült ismét tárgyalóasztalhoz Magyar Péter magyar, Robert Fico szlovák, Andrej Babis cseh és Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Ezúttal nem ideológiai kérdések kerültek szóba, hanem közös, gyors megoldást igénylő ügyek.
„Úgy tűnik, a júniusi találkozót követően a szeptemberi V4-csúcson ismételten olyan ügyek kerültek előtérbe, amelyek erősíthetik a négy partnerország egymással való kapcsolatát, kohézióját” – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
Robert Fico úgy fogalmazott, hogy „a V4 újra él”, vagyis egy korábbi, kevésbé aktív időszakot most egy tevékenyebb periódus válthat fel – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a feleknek lesz is miről egyeztetnie, hiszen ahogy az előzetes sajtótájékoztatón is elhangzott,
most nagyon sok olyan közös ügy van, ami gyors választ és összefogást igényel, például az EU-s költségvetés, amiről idén, az év folyamán később már konkrét elképzelések is várhatók, nem csak tervezetek.
De ilyen még a kohéziós politika, a mezőgazdasági támogatások újragondolása, valamint az olyan regionális kérdések is, mint a versenyképesség, a migráció vagy éppen az energiaárak.
Az elemző szerint ezek a problémák alapvetően határozták meg a Visegrádi Négyek újabb találkozóját is Pozsonyban, illetve az olyan együttműködési lehetőségek, amik a későbbiekben erősítést nyerhetnek majd, igy például a védelem- és biztonságpolitika területén.
Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint ha ismét ki tud alakulni a visegrádi államokból egyfajta „blokkoló kisebbség” az Európai Unióban, azzal megvalósulhatnak olyan módozatok is, amelyekben ez a négy ország jobban tudja érvényesíteni az akaratát. Mint mondta,
ha négy ország jelzi az ellenvéleményét az Európai Bizottság állásfoglalásaival szemben, akkor az már sokkal nagyobb súllyal van jelen, mint egy-egy ország elaprózódó véleménye.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője úgy véli, az elmúlt hónapok történései azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy már korábban is születtek az együttműködésre vonatkozó ígéretek, a vezetők nem minden esetben tudtak megfelelően egyeztetni az ülések előtt, így ehhez megfelelő koordináció és koreográfia kialakítására van még szükség.
Az elemző egyetért azzal, hogy például az EU-s mezőgazdasági támogatások megnyirbálása, átalakítása nagyon jó közös pontot adhat most a V4-nek, hiszen mind a négy államot nagyjából azonosan érinti. A javaslat szerint az Európai Bizottság egy 300 milliárd eurós keretet különítene el a gazdák és a halgazdálkodók jövedelmének támogatására, viszont
az agrártámogatás bekerülne az ország teljes partnerségi tervébe, tehát a mezőgazdaság így összekapcsolódna az energia, a vízgazdálkodás, illetve a vidékfejlesztés céljaival.
Vagyis lényegesen más lenne a források elosztása is, lévén a korábbi, különálló EU-s programok helyett egy nagyobb, nemzeti stratégia tömörítené össze ezeket, és így már teljesen mások lennének a kifizetések.
Kiemelte, hogy ez a változás mind a négy országot érintené, valamint az is, hogy a nemzeti terveket az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak is jóvá kellene hagynia, a kifizetéseket pedig teljesítményfüggővé tennék, mérföldkövek eléréséhez kapcsolnák. A V4 esetében ez különösen érzékeny kérdés, hiszen például Magyarország szempontjából sokkal fontosabb lesz, hogy a kormány milyen feltételeket vállal majd az EU-val kötött partnerségi tervben, mint az, hogy mekkora az elméleti magyar keret.
Szigethy-Ambrus Nikoletta hozzátette, így összességében tehát az új költségvetési tervezetben a legnagyobb kockázat a forrásokért cserébe az, hogy
az országoknak sokkal több reformot kellene végrehajtaniuk, és kisebb lenne a kormányok szabadsága arra vonatkozóan, hogy mire költik a forrásokat – ez pedig mind a négy visegrádi országban körülbelül azonos megítélés alá esik.
Az elemző úgy gondolja, hogy ha a V4-országok közösen nyilvánítanák ki a szándékaikat, véleményüket, ellenérveiket, amiket az EU-s reformokkal kapcsolatban megfogalmaznak, akkor azokat valószínűleg az Európai Bizottság és az Európai Tanács is jobban megértené, és akár át is dolgozhatná a tervezetet. Hangsúlyozta azonban, hogy ehhez viszont feltétlenül szükséges lenne, hogy a négy ország megfelelő módon összefogjon egymással.
A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
