Kőrisek és tölgyek, magasra nőtt igazi faóriások lombkoronái között él a félparazita fagyöngy. A régi korok emberei nemcsak a népi gyógyászatban, de a madár- és rovarfogásban is felhasználták a fagyöngy álbogyójának ragacsos nedvét úgy, hogy kifőzték. A szimbolikában a csokorba kötött fagyönggyel a boldogságot jelképezték. Bors Imre atya összeállítása.
Állat- és növényvilág
A dénesfai fás legelő, vagy fáskaszáló a modern technika segítségével fenntartott élőhely. A szalmabálák alatt különféle kisebb testű állatok találnak menedéket. Az élénk színű virágok pedig a méheket és más beporzókat vonzzák. Az alacsonyra nyírt fűben is szépen megél az aprószulák (Convolvulus arvensis), melyet ugyan gyomnövényként tartanak számon, de itt hangulatos dísze a gyepszőnyegnek. Apró sárga virágokat nevel a szarvaskerep (Lotus corniculatus). A színharmónia törvényei szerint is illik a sárgához a lila, márpedig a mezei katáng (Cichorium intybus) lila virágokat hoz. Kisebb növésű lágyszárú társai fölé toronyként magasodik a mezei cickafark. A már fás szárú közönséges borbolya (Berberis vulgaris) is magasra nőtt már a dénesfai fáskaszálón. Itt igazi faóriások vannak, kőrisek, tölgyek, s a faóriásokon fehér fagyöngy (Viscum album).
Fagyöngy – gömb alakú bokor a fán
Ezt a növényt szeretném részletesebben bemutatni, nem mintha ez lenne a legjellemzőbb növény a dénesfai élőhelyen, de amikor ott jártunk, akkor láttuk, hogy mit tesz a fákkal a fagyöngy. A viscum nemzetségnév tulajdonképpen egy latin melléknév, melynek a jelentése az, hogy ragadós. Ez a fagyöngy bogyóinak ragacsos levére utal. Ezek a bogyók fehérek, innen az album melléknév. Az angolszász nyelvekben mistletoe a fagyöngy neve, melyben a mistl szó azt jelenti, hogy eltérő, különböző, a toe pedig azt, hogy gally. A teljes név utalás arra, hogy bár a fán élő epifiton, de a hajtásai nem a növény igazi hajtásai. A fehér fagyöngy fás szárú félparazita növény. Igazából egyméteres átmérőjű, gömb alakú bokor a fán. A fagyöngyre azért mondjuk, hogy félparazita, mert ugyan elveszi a gazdanövény elől az ásványi sókat és vizet, de mivel maga is képes a fotoszintézisre, ezért a tápanyagot a lopott nyersanyagból készíti el magának. A parazita növény pedig a gazdanövény által már elkészített tápanyagot szívja el a fától. A fának gyakorlatilag mindegy, hogy parazita vagy félparazita lakója van, ugyanazt a kárt szenvedi el. (Természetesen egy fecske itt sem csinál nyarat, a fa pusztulását nem egyetlen fehér fagyöngy okozza, hanem amikor túl sok fagyöngy terem egy fán.) A fehér fagyöngy azért epifiton, mert a gyökerei függetlenek a talajtól. Elvékonyodó, kapaszkodógyökereivel nem a földbe, hanem a fákra rögzíti magát. Nem ezekkel, hanem az erre a célra kifejlesztett szívógyökereivel hatol a kéreg alá, és közvetlen a nyersanyagszállító edénynyalábokból szívja el a vizet és az ásványi anyagokat, melyek a fa gyökérzetéből szállítmányozódnak a lombkoronaszintbe, hogy a levelek fotoszintézise révén majd később táplálhassák a fát. A „lopott holmi” azonban a fagyöngy leveleibe kerül, melyek a fagyöngy hajtás végéin találhatók párban. (…)
Méreg, drog
A fehér fagyöngy mérgező növény. Mérgét azonban – mely leginkább e növény vékonyabb száraiban és levélzetében képződik a tavasz folyamán –, a gyógyszeripar hasznosítani tudja. Ezek a mérgek ugyanis aminosavakat tartalmaznak, melyek peptidekké állnak össze. Az ilyen hatóanyag képes csökkenteni a vérnyomást és közvetve a magas vérnyomásból adódó fejfájást. Ugyanakkor nyugtatóan hat az idegrendszerre, a hölgyeknél pedig a menstruációs fájdalmakat enyhíti. Továbbá oldja még a görcsöket és az anyagcserére is jótékonyan hat. A régi korok emberei szépségápolási célokra is felhasználták a fagyöngy főzetét a zsíros bőr és a mitesszerek ellen, a modern orvostudomány azonban már nem ajánlja ezt. Ennek oka pedig az, hogy időközben rájöttek, hogy a zsíros bőrnek és a mitesszereknek a szőrtüsző elzáródása és a Cutibacterium antes nevű baktérium aktivitása az okozója. Arra pedig nincs bizonyíték, hogy a fagyöngyfőzet valóban ellensúlyozni képes-e mindezt. Ellenben idővel az emberiség egyre hajlamosabb lett az allergiára, melyet a fagyöngy toxikológiai szempontból akár elő is idézhet. A fagyöngy drog, ami azt jelenti, hogy kis mértékben használ, de nagyobb adagokban már árt. A legújabb kutatások a fagyöngy hatóanyagait is felhasználhatónak tartják a rák elleni küzdelemben. A régi korok emberei nemcsak a népi gyógyászatban, de a madár- és rovarfogásban is felhasználták a fagyöngy álbogyójának ragacsos nedvét úgy, hogy kifőzték. A szimbolikában a csokorba kötött fagyönggyel a boldogságot jelképezték.
IV. Károly emlékkápolna
1921 októberében IV. Károly király (1887–1922) repülőgépje – az ő második visszatérési kísérlete során – Dénesfán szállt le, mely akkoriban gróf Cziráky József birtoka (1883–1960) volt. A szájhagyomány szerint – a gróf, aki 1917–1920 között Sopron vármegye, majd 1920–1921-ben Vas vármegye főispánja volt – nem örült a király érkezésének, mert éppen egy keresztelőn kellett volna részt vennie. Ez okból aztán meg is tagadta, hogy szállást adjon IV. Károlynak, aki így arra kényszerült, hogy Sajtoskálon aludjon, onnan vitték be Sopronba, ahonnét Budapestre vonatozott. Cirák és Dénesfa határában található a IV. Károly emlékkápolna, ahol október 20-án, erre az eseményre emlékeztető szentmisét tartanak a magyar királyságpártiak.
A teljes írás ITT olvasható.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Digitális Rábaköz Érték-és Dokumentumtár; Gécziné Németh Judit; Bakonyi Faápolók
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
