A szerző római katolikus pap, író. A Kairosz Kiadónál most megjelent kötetében állítja: az egyik ember a bal szemére, a másik a jobbra vak, a maradékkal pedig kancsal. Az angyalok viszont fölötte állnak mindannak, ami minket az anyaghoz láncol. A velük való egyeztetés szellemi tevékenység, de lelki megvilágosodáshoz segíthet, amelyhez egy csöndes szentségimádás során juthat el az ember.
A kötet szerzője kifejti: a keresztény világnézet szerint az ember eredendően sokkal jobb, mint amire a cselekedetei alapján következtethetünk. Ő maga ezt a jobbat keresi kitartóan, ötven éve, amikor is először találkozott az ókeresztény egyházatyának, Tertullianusnak A lélek tanúságtétele című apologetikai művével (Kr. e. 197–200), amelyben elveti a pogány filozófusok tanításait, és a keresztény hit bizonyítására egyetlen tanút hív elő: magát az emberi lelket, amely természeténél fogva keresztény, azaz krisztusi.
Szabó József László vallja: az ördög befolyással van az emberi gondolkodásra és az ebből fakadó cselekedetekre, a „véletlenre” azonban nincs rálátása, nincsen vele kapcsolatos előretudása. Isten angyalai viszont tudnak a történelembe kódolt véletlenekről, s ez az előnyük megvan a sötétség fejedelmével szemben. Ők a „véletlenek”. Az ördög nem ismeri a valódi szeretet tényszerű hatását. A gyűlöletet állítja vele szembe, és azt teszi az emberi értelem egyik fő inspirációjává. Általában az ember sokkal több időt tölt helytelen cselekedetei utólagos magyarázatával, mint a kritikus elemzéssel, hasonlóan mások hibájának a feltárásával, mint saját maga korrigálásával. A lelkipásztor író
Elemzésében a szerző megállapítja: Isten létének teremtő kiáradásában élünk. Az angyalok szellemi létük miatt alig korlátozottan, az emberek az anyaghoz kötöttségük miatt erős korlátok között. Ezeket a korlátokat a megtérésben való előrehaladás bontja le. A megtérés az önmagunkra ébredést segíti. Az ember nagyon korlátozott a lét érzékelése és értelmezése terén. Gúzsba köti az anyagi lét túlsúlya. Az angyal ettől szabad. „Ezért tanítónk, és ezért érdemes kérdezni őt.
A megtérés, valamint a tér-idő-korláttól való mentesség úgy függ össze, hogy a megtérő ember egyre inkább az örökkévalóság vonzásába kerül. Jézus is belépett a tér és az idő keretei közé, az angyalok pedig szolgálták és szolgálják őt.
Az Isten és a teremtmények léte nem azonos. Az eltérést és a hasonlóságot, valamint az ebből fakadó viszonyt a létanalógia fejezi ki. (A klasszikus metafizika és a keresztény teológia egyik alapfogalma, amely azt mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze Isten és a teremtett világ a létezés szintjén. A fogalom szerint a „lét” vagy „létező” szó nem ugyanúgy és nem is teljesen eltérő jelentéssel vonatkozik Istenre, mint az emberre vagy a dolgokra. Ez az analóg, hasonlító, de különbséget tevő viszony – a szerk.)
Szabó József László példaként idéz Goethe Ami Isten bennünk című költeményéből:
„Legyen jó és nemes,
segíteni kész az ember!
Mert csak ezáltal
különbözik a többi
eleven lénytől,
amelyet megismert.
Üdv a nem-ismert
lényeknek ott fenn,
kiket sejtünk!
Hasonlítván reájuk
emberi példa tanítson
a hitre, hogy élnek…
A jó ember legyen
nemes, segíteni kész!
Alkosson fáradhatatlanul
hasznosat és igazat;
legyen ő ama sejtett
lényeknek mintaképe itt.”
A szerző fölteszi a kérdést: kik hatnak jobban az emberre, a jó angyalok, vagy a gonoszok? A válasz: attól függ, honnan nézzük. A történelem lezárulásáig a gonoszság mértékének és a jóság mértékének egyaránt be kell telnie. A gonoszság a földi életet teszi egyre sötétebbé és aggasztóbbá, a jóság viszont a mennyet ékesíti, és egyre inkább ékesíti.
A könyv írója elgondolkodtatónak nevezi, hogy az eddigi összes civilizáció megfogalmazta a maga angyaltanát. Mindegyikben jelen van a titokzatos szellemvilág. A jó angyalok az ember jobbik énjét személyesítik meg, a démonok a rosszabbik ént, mivel mindkettő jelen van az emberben. Az egyiket gondozni kell, „míg a másik gondozás nélkül is terjed, mint a tarack vagy a csicsóka”. Csak gyökerestül lehet kiirtani. Ezért az ősbűn, illetve az áteredő bűn gondolata is elterjedt majd mindegyik kultúrában.
A kereszténység számára Jézus visszaigazolta az ősi megérzést: valóban vannak angyalok. Ők Isten első, értelmes, lelkes teremtményei. „Az örök Atya tervének előmozdítói, illetve hátráltatói, a teremtés szolgálói, illetve gáncsolói.” Ezért beszélünk jó és rossz angyalokról. Hol az egyik, hol a másik hatása erősödik fel az emberben, sőt az emberiségben. A jó angyalokat megszólítjuk, őket hívni kell, s ez nehéz élethelyzetben könnyebben megy. Ők szabadok, s tisztelik a szabadságot. A rossz angyalok erőszakos tobzódása ellen viszont védekezésre kényszerülünk. A jó angyalok őrzők és tanítók. Ellentétben a cselvető, megtévesztő, értelmet fertőző és akaratot gyengítő rossz angyalokkal, akik magukhoz akarják láncolni az embert. A szentek lelkei, akik már az Atya közelében vannak, jobban, mint bármikor a födi életükben, nagy segítői az angyaloknak.
Szabó József László kifejti: bár a teremtés az emberek közreműködése révén folytatódik, az angyaloknak lényeges szerep jut az emberek ösztönzése terén. A hamis „építőmester” trükkjeit le kell leplezni. Az angyalok nem, de az emberek megváltoztathatják a történelem folyamán Isten akaratát. Ezt jelzi Jézus többször is. Amikor fölteszi a kérdést: vajon ha az Emberfia újra eljön, talál-e még hitet a földön, valójában azt közli: rajtatok múlik. És azt is, hogy folyamatos legyen a kérés. „Ha a kérést abbahagyja a földlakó, sorvadni kezd a hite.”
A kötet írója szerint az ember vagy „belelényegül egy végső konszekrációban az isteni miliőbe” – ahogy Teilhard de Chardin reméli –, „vagy a nagy végső aposztázia állapotában megrendülten zuhan térdre Isten feltárulkozó hatalma előtt”. Isten ezt az emberek választására bízta.
A jó angyalok mindent megtesznek, hogy az első lehetőség felé segítsék az embereket. Ők azonban – ellentétben „a Nagy hazuggal és bandájával” – tiszteletben tartják az ember szabad akaratát. Ezzel látszólag hátrányba kerülnek az ördögökkel. A jóság és a szeretet mindig a nehezebb utat választja, de célba csak így érhet.
Szabó József László: Kérdezd az angyalt!
Kairosz Kiadó, 2026.
Fotó: Kairosz Kiadó
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
