Ma, október 2-án, Mahátma Gandhi születésnapján van az erőszakmentesség világnapja. Gandhi az erőszakmentes ellenállás erejében hitt. Életének és tanításának számos mozzanata ma is elgondolkodtató, de keresztényként érdemes még egy lépéssel továbbmennünk: mit jelent Jézus szava szerint szeretni ellenségeinket és békességszerzővé válni? Varga Kamill ferences testvér írását adjuk közre.
Lehet talán húsz éve is, hogy láttam az angol–indiai koprodukcióban készült filmet Gandhi életéről, amelyet 1982-ben készített Richard Attenborough és stábja. Előtte nem sokat foglalkoztam az indiai jogász, politikai és spirituális vezető személyével, tanításával. A cselekmény több mint ötven évet ölel fel. A fiatal Gandhi frissen végzett ügyvédként Dél-Afrikába utazik, ahol a faji megkülönböztetés ellen elindítja erőszakmentes ellenállási mozgalmát, majd a film bemutatja az India függetlenségéért folytatott erőszakmentes küzdelmét is. Egészen az 1948. január 30-án, Újdelhiben történt meggyilkolásáig követhetjük életének kalandos eseményeit. Mohandas Karamcsand Gandhi szerepét az indiai származású angol színész, Ben Kingsley alakította. A Gandhi című film nyolc Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek járó díjat, Ben Kingsley a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat kapta.
Gandhi még életében megkapta a Mahatma nevet is Indiában, amely „nagy lelket” jelent. Sokat küzdött a faji előítéletek ellen, Dél-Afrikában és saját hazájában egyaránt. Fáradságos küzdelmein keresztül vált a szatjágraha eszméjének képviselőjévé és vezetőjévé.
Néhány jelenet megmaradt bennem a Gandhiból
Az első, amikor Dél-Afrikában vonaton utazik – első osztályon –, de amikor a kalauz meglátja, hogy csak egy „koszos indiai”, akkor poggyászával együtt kidobják a vonatból az állomáson. A jelenet az ember igazságérzetét a zsigeréig piszkálja. Gandhi nem lázad fel, és nem is látszik rajta, hogy felbosszankodna. Ez illik egyik jelmondatához: „Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg magadnak, hogy elveszítsd.”
A másik ilyen jelenet az, amikor már a hazájában él, és egy tiszteletes oldalán sétál az utcán, illetve a járdán. A film szerint a helybeli angolok úgy gondolják, hogy Gandhinak el kellene hagynia a járdát, mert egy indiai nem méltó arra, hogy ott közlekedjen, ráadásul egyszerre az angol gyarmatosítókkal. A jelenet végül humorba torkollik: amikor a veszély elmúlik, Gandhi az „evangélium helyes értelmezését” magyarázza a lelkésznek. Ezt mondta:
A harmadik megdöbbentő epizód az, amikor egy hindu férfi feloldozást kér egy muszlim gyermek meggyilkolása miatt. Gandhi azt mondja neki, hogy keressen egy árva gyermeket, győződjön meg róla, hogy a kicsi muszlim vallású, majd akként nevelje fel.
Azt nem tudom, hogy valóban minden pontosan így történt-e a valóságban. A jelenetek azonban rávilágítanak Gandhi lelkének mélyére, szándékainak mozgatórugóira. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy már gyermekkorától kezdve megismerte az evangéliumok tanítását, a Korán üzenetét és természetesen hindu vallásának alapelveit. Mintha mindegyikből kiválasztotta volna a szeretetre vonatkozó tanításokat.
Az erőszakmentesség világnapja
Gandhi Porbandarban született 1869. október 2-án. Ezért ezt a napot választotta az ENSZ 2007-ben az erőszakmentesség világnapjának. Gandhi magát katonának tartotta: „Katonának tartom magam, a béke katonájának”. Hitt a békés megoldásokban és a polgári ellenállás erejében, életében pedig elutasította a függetlenség erőszakkal való kivívását.
Az ENSZ határozata szerint a nap célja: „terjessze az erőszakmentesség üzenetét, többek között az oktatás és a nyilvánosság tudatosítása révén”. Ezzel kívánták megerősíteni az elv egyetemes jelentőségét, valamint a béke, a tolerancia, a megértés és az erőszakmentesség kultúráját. Fontosnak tartják a kölcsönös megértés és a párbeszéd szükségességét. Gandhi alapgondolatát tették magukévá:
Az erőszakmentességhez kapcsolódó mozgalmak a konfliktusokat is felvállalják céljuk elérése érdekében: virrasztásokat, felvonulásokat szerveznek, bizonyos esetekben pedig az együttműködés megtagadását is alkalmazzák. Biztos vagyok benne, hogy sok értékes gondolatuk és tevékenységük van, és az sem lehet kétséges, hogy tagjaik között számos keresztény is akad. Most azonban egy evangéliumibb útról szeretnék írni.
Jézus erőszakmentessége
Jézus erőszakmentességének alapjai Máté evangéliumában (Mt 5,38–48) találhatók:
„Hallottátok, hogy megmondták: szemet szemért, fogat fogért. Én viszont azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is! Ha valaki pereskedni akar veled, hogy elvegye ingedet, engedd át neki köpenyedet is! Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre! Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el! Hallottátok, hogy megmondták: szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet! Én viszont azt mondom nektek, hogy szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, aki felkelti napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak egyaránt. Ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalomra számíthattok? Nem ugyanezt teszik a vámszedők is? És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik a pogányok is? Ti legyetek hát tökéletesek, ahogy mennyei Atyátok tökéletes!”
A „szemet szemért, fogat fogért” elv haladó rendelkezés volt az ószövetségi időkben, Jézus azonban további lehetőségeket mutatott.
A békét szolgáló cselekvés stílusa: az erőszakmentesség – Ferenc pápa felhívása
Ferenc pápa a béke 50. világnapja, 2017. január elseje alkalmából tett közzé felhívást: „A békét a tevékeny erőszakmentesség révén szükséges felépítenünk, ez egybecseng az Egyháznak azzal a folyamatos törekvésével, hogy mindenkor csökkentse az erő alkalmazását az erkölcsi normákra való hivatkozással a nemzetközi intézményekben történő részvétele során és azzal, hogy sok keresztény vesz részt értő módon a törvénykezés munkájában, a legkülönbözőbb szinteken.
A nyolc boldogság (vö. Mt 5,3–10) felvázolja annak a személynek a képét, akit boldognak, jónak, hitelesnek nevezhetünk. Boldogok a szelídek – mondja Jézus –, az irgalmasok, a békességszerzők, a tisztaszívűek, és azok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot.”
Valljuk be, nagyon nehéz a békét úgy építeni, hogy jézusi békességszerzőkként, a boldogságok szellemében tegyük ezt: gyakoroljuk az irgalmasságot, odaforduljunk minden egyes emberhez, és ne akarjunk mindenáron győzni. Ezáltal a szolidaritást választjuk társadalmi kapcsolataink építésének folyamatában.
A pápa így folytatja:
A világban minden mindennel összefügg. Természetesen előfordul, hogy a különbözőségekből súrlódás támad: kezeljük ezeket konstruktív és erőszakmentes módon, hiszen a »konfliktusok, a feszültségek és ellentétek változatos egységet alkothatnak, amely új életet fakaszt«, megőrizve »a szemben álló pólusok értékes feszültségét«.”
Jézus szavai ma is előttünk állnak: „Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.”
Fotó: Wikipedia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
