A Káldi-biblia megjelenésének négyszázadik évfordulójához kapcsolódó kamarakiállításon a budapesti Piarista Gimnázium kilencedikes diákjai múzeumpedagógiai foglalkozásokon fedezték fel a Szentírás és a bibliafordítások történetét október 1-jén. Erdő Péter bíboros, a gimnázium öregdiákja részt vett a programon, majd az óra után kötetlenül beszélgetett a fiatalokkal.
Október 1-jén rendhagyó hittanórát tartottak a budapesti Piarista Gimnáziumban a Káldi 400 jubileum alkalmából. Káldi György jezsuita szerzetes fordításában 1626-ban jelent meg az első teljes magyar nyelvű katolikus Biblia. A latin Vulgata alapján készült fordítás több mint két évszázadon át meghatározta a magyar katolikus bibliaolvasást, és jelentős hatást gyakorolt a magyar nyelv és irodalom alakulására is.
A gimnázium épületében a jezsuita és a piarista rend magyarországi gyűjteményei, valamint a budapest-belvárosi főplébánia közreműködésével létrejött kamarakiállítás a Káldi-fordítás illusztrációit és a későbbi képes bibliák történetét mutatja be. A tárlatot úgy állították össze, hogy a régi könyvek mellett a diákok számára is felfedezhető legyen, milyen szerepet töltött be a Szentírás a különböző korokban. A szervezők tervei szerint az anyag jezsuita és piarista iskolákba, valamint az érdeklődő katolikus oktatási intézményekbe is eljut.
A hittanóra elején Zsódi Viktor, a piarista rend tartományfőnöke köszöntötte a résztvevőket. Erdő Péter bíborost öregdiákként és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főpásztoraként üdvözölte. Azt is felidézte, hogy a jubileum a bíboros kutatómunkájához kapcsolódik: az esztergomi könyvtárban talált, a fordítás kéziratának történetéhez kötődő forrásokról korábban tanulmányt írt.
Zsódi Viktor elmondta: a piarista rend levéltárának és könyvtárának gyűjteményében tíz példány található az 1626-os kiadásból; ezek közül három a kiállítás központi tárlójában látható. A közös tárlat célja, hogy a diákok ne csupán megismerjék a Káldi-biblia és a fordítások történetét, hanem közelebb kerüljenek a Szentírás üzenetéhez is.
„Azt szeretnénk, hogy a kiállítás ne csak a szakmai közönséget szólítsa meg, hanem minden diák számára elérhető legyen” – fogalmazott a tartományfőnök. Hozzátette: a Biblia üzenetével a fiatalok a mindennapi evangéliumolvasásban és a liturgiában is találkozhatnak; a Szentírás által az ember Istennel találkozhat és közelebb kerülhet hozzá.
Beszédében John Henry Newman bíboros gondolatát is idézte. Newman szerint a Szentírás a korábbi idők hívőinek történetét megőrizve arra emlékeztet, hogy a hit útján nem vagyunk egyedül. Zsódi Viktor ezt az idei pasztorális mottóhoz kapcsolta: „Egyek vagyunk.” Mint mondta, a Szentírás szereplőivel és a hitben előttünk járó szentekkel való találkozás is segíthet megélni ezt az egységet, amelyre az Egyházban és a társadalomban egyaránt szükség van.
A köszöntést és a bevezetőt közös ima követte, majd a kilencedikeseket három csoportra osztották. A diákok 10–15 percenként váltottak a három állomás között. Az egyik foglalkozást jezsuita munkatársak, a másik kettőt piarista levéltárosok vezették. A különböző állomásokon a fiatalok a Szentírás, a bibliafordítások és a képes bibliák történetének más-más részletével ismerkedhettek meg. Erdő Péter bíboros is bekapcsolódott a múzeumpedagógiai foglalkozásba, és megtekintette a kiállított köteteket.
A bíboros részvétele az óra után is folytatódott: megnézte az iskola tablóját, amelyen egykori piarista diákként szerepel, majd kötetlenül beszélgetett a diákokkal. A fiatalok a szünetben is odaléptek hozzá, kérdeztek tőle, és szelfit készítettek vele. A találkozás így az iskolai emlékek felidézése mellett személyes beszélgetésre is alkalmat adott.
Zsódi Viktor a program kapcsán az Egyház iskolai jelenlétének fontosságát hangsúlyozta. „A piarista iskola az Egyház és a város iskolája” – mondta, majd hozzátette, hogy az ilyen alkalmak lehetőséget adnak a diákok épülésére és fejlődésére.
A Káldi-jubileumhoz kapcsolódó hittanóra egyszerre mutatta meg a négyszáz éves bibliafordítás kulturális örökségét és azt, hogyan válhat a Szentírás a mai fiatalok számára is élő, közös tapasztalattá.
Szöveg: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
